Istenbe vetett bizalommal menj és tégy

Írta: Henry B. Eyring elnök

második tanácsos az Első Elnökségben

Egy 2010. októberi általános konferenciai beszéd felhasználásával.

A Mormon könyvében a fiatal Nefi kelti fel bennünk azt a vágyat, hogy megerősítsük bizalmunkat az Úrban az Ő parancsolatainak betartásához. Nefi veszéllyel és az esetleges halállal nézett szembe, amikor kimondta e bizalomteljes szavakat, melyeket mi is szilárdan érezhetünk és kell is, hogy érezzünk a szívünkben: „Megyek és megteszem azon dolgokat, amelyeket az Úr megparancsolt, mert tudom, hogy az Úr nem ad parancsolatokat az emberek gyermekeinek, csak akkor, ha utat készít számukra, hogy végrehajthassák azt a dolgot, amit megparancsol nekik” (1 Nefi 3:7).

Az ilyen bizalom Isten ismeretéből ered. A visszaállított evangélium dicsőséges eseményei által mi nagyobb hálát érzünk bárki másnál a földön mindazért, amit Isten saját magáról kinyilatkoztatott, hogy mi bízhassunk Benne.

Számomra mindez 1820-ban, New York államban vette kezdetét, amikor egy fiú letérdelt a földjükön lévő ligetben. Ez a fiú, ifj. Joseph Smith, elsétált egy félreeső helyre, ahol azzal a teljes bizalommal térdelt le, hogy Isten válaszolni fog. Minden egyes alkalommal, amikor történetét olvasom, növekszik az Úrba és az Ő szolgáiba vetett bizalmam:

„[E]gy fényoszlopot láttam pontosan a fejem felett, a napnál is ragyogóbbat, mely fokozatosan ereszkedett lefelé, mígnem megpihent rajtam.

[…] Amikor a fény megpihent rajtam, két Személyt láttam felettem a levegőben állni, akiknek ragyogása és dicsősége leírhatatlan volt. Egyikük hozzám szólt, a nevemen szólítva, és ezt mondta a másikra mutatva: Ez az én Szeretett Fiam. Őt hallgasd!” (Joseph Smith története 1:16–17).

Az Atya kinyilatkoztatta nekünk, hogy él; hogy Jézus Krisztus az Ő Szeretett Fia; és hogy annyira szeret bennünket, hogy elküldte a Fiát a mi szabadításunkra. És mivel bizonyságom van arról, hogy ezt a fiú prófétának hívta el, ma is bízom az Ő apostolaiban és prófétáiban, és mindazokban, akiket ők Isten szolgálatára hívnak el.

Az Istenbe vetett bizalmatokat fejezitek ki, amikor a tanulás szándékával figyeltek, bűnbánatot tartotok, majd mentek, és megteszitek, amit Ő kér. Ha bíztok annyira Istenben, hogy fületek az Ő buzdító, eligazító és útmutató üzeneteit keresse, melyek a szolgái által érkeznek, akkor meg is fogjátok találni azokat. Ha pedig azután mentek és meg is teszitek, amit Ő kér tőletek, akkor a Belé vetett bizalomhoz szükséges erőtök növekedni fog, idővel pedig majd hála tölt el benneteket, amikor felismeritek, hogy Ő is bízik bennetek.