Volt reményük Krisztus eljövetelében – és nekünk is lehet
A Mormon könyve prófétáinak volt reménye abban, hogy Krisztus el fog jönni. A szavaikat olvasva mi is pont ilyen reménységgel tekinthetünk az Ő újbóli eljövetele elé.
A gyermekek megáldása, valamint Ne illess engemet! Készítette: Jorge Cocco Santangelo
Festmények: Jorge Cocco Santangelo
Milyen szavak jutnak eszedbe, amikor a Mormon könyvére gondolsz?
Nefiták, lámániták és egyéb -iták?
Háború, vadon és lőn?
Bűnbánat, megváltás és igazlelkűség?
Jézus Krisztus?
Remény?
A húsvét tökéletes időszak arra, hogy ismét elgondolkodjunk a Mormon könyve üzenetén. Méghozzá leginkább azon az üzeneten, miszerint Jézus a Krisztus, a mi Szabadítónk és Megváltónk. Neki köszönhetően végül szabadok lehetünk a test és a lélek fájdalmaitól. A haláltól és a bűntől. Legyőzhetünk minden rosszat, amit csak hozzánk vág a világ.
Egyszerűen fogalmazva: lehet reményünk.
A remény – az igazi, Jézus Krisztusra összpontosító remény – ihlette az ősi prófétákat arra, hogy feljegyzéseket vezessenek az aranylemezeken, melyekből később a Mormon könyve lett. Jákób ezt mondja nekünk: „Mert azzal a szándékkal írtuk le ezen dolgokat, hogy tudhassák, hogy tudtunk Krisztusról, és sok száz évvel eljövetele előtt reméltük a dicsőségét” (Jákób 4:4; kiemelés hozzáadva).
Jákob szerette volna, ha tudjuk, hogy ő – és a többi feljegyzést vezető próféta is – biztos volt Krisztus eljövetelében. Sok száz évvel a tényleges eljövetele előtt! Ezt a reményt pedig azoknak a prófétáknak a szavai ültették el bennük, akiket ők olvastak. Ahogy Jákób kifejti: „…és nemcsak mi reméltük az ő dicsőségét, de minden szent próféta is, aki előttünk volt.
Íme, ők hittek Krisztusban, és az ő nevében hódoltak az Atyának, és mi is az ő nevében hódolunk az Atyának. […]
Kutatjuk tehát a próféták írásait, és sok kinyilatkoztatást és a prófétálás lelkét kapjuk; és mindezen bizonyítékokkal rendelkezvén reményt nyerünk, és rendíthetetlenné válik a hitünk” (Jákób 4:4–6; lásd még 1 Nefi 19:21; Jákób 7:11; Móziás 3:13; Hélamán 8:16).
Az a remény, amelyre a saját élményeik és a szentírásokban olvasott prófétai jövendölések alapján tettek szert, felkészítette őket Krisztus eljövetelének napjára. Ugyanígy buzdítanak bennünket a mai próféták arra, hogy készüljünk fel Krisztus újbóli eljövetelére. Ahhoz, hogy nekünk is meglegyen ugyanez a reményünk, „kutat[nunk kell] a próféták írásait, és [arra kell törekednünk, hogy] sok kinyilatkoztatást és a prófétálás lelkét kapjuk”. Az ő Jézus Krisztusról való bizonyságuk nemcsak megerősíti a miénket, hanem segít felkészülni az Ő eljövetelére is.
Lehi
„Mily nagy tehát annak fontossága, hogy ezen dolgokat tudassák a föld lakóival, hogy tudhassák, hogy nincs olyan test, mely Isten jelenlétében lakhat, hacsak nem a Szent Messiás érdemei, és irgalma és kegyelme által, aki leteszi életét a test szerint, és a Lélek hatalma által újra felveszi azt, hogy véghezvigye a halottak feltámadását, lévén az első, aki felkel.”
Nefi
„És Krisztusról beszélünk, Krisztusban örvendezünk, Krisztusról prédikálunk, Krisztusról prófétálunk, és próféciáink szerint írunk, hogy gyermekeink tudhassák, milyen forráshoz forduljanak bűneik bocsánatáért.”
Benjámin király
„És Jézus Krisztusnak fogják hívni, Isten Fiának, az ég és föld Atyjának…
És íme, eljön az övéihez, hogy a szabadulás eljöhessen az emberek gyermekeihez, méghozzá az ő nevébe vetett hit által…
És harmadnapra feltámad a halálból…
Mert íme, emellett vére kiengesztel azok bűneiért, akik Ádám vétke miatt buktak el, akik úgy haltak meg, hogy nem ismerték Isten rájuk vonatkozó akaratát, vagy akik tudatlanul követtek el bűnt.”
Alma
„És ő megy, mindenféle fájdalmat és megpróbáltatást és kísértést szenvedve el; és ez azért lesz, hogy beteljesedjen az ige, mely azt mondja, hogy magára fogja venni népének fájdalmait és betegségeit.
És magára veszi a halált, hogy megoldhassa a halál kötelékeit, amelyek népét lekötözik; és magára veszi a gyengeségeiket, hogy bensője irgalommal telhessen meg, a test szerint, hogy a test szerint tudhassa, hogyan segítse meg népét a gyengeségeik szerint.”
Amulek
„[É]s az a nagy és utolsó áldozat az Isten Fia lesz, igen, végtelen és örökkévaló.
És így ő szabadítást hoz mindazoknak, akik hisznek az ő nevében; és az ennek az utolsó áldozatnak a szándéka, hogy irgalmas bensőt teremtsen, mely legyőzi az igazságosságot, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy bűnbánathoz vezető hitük lehessen.
És így az irgalom eleget tehet az igazságosság követelményeinek, és a biztonság karjaiba zárja őket, míg aki nem gyakorol bűnbánathoz vezető hitet, az ki lesz téve az igazságosság követelményei teljes törvényének; tehát csak annál lép érvényre a megváltás nagy és örökkévaló terve, akinek bűnbánathoz vezető hite van.”
Gethsemane, by Jorge Cocco Santangelo
A lámánita Sámuel
„Mert íme, neki biztosan meg kell halnia, hogy megvalósulhasson a szabadítás; igen, ez megköveteltetik tőle, és szükségessé válik, hogy meghaljon, hogy létrehozza a halottak feltámadását, és ezáltal az Úr színe elé lehessen vinni az embereket.
Igen, íme, ez a halál valósítja meg a feltámadást, és váltja meg az egész emberiséget az első haláltól – ettől a lelki haláltól; mert Ádám bukása által az egész emberiség ki lett vágva az Úr színe elől, és az időleges és a lelki dolgok tekintetében is halottnak tekinthető.
De íme, Krisztus feltámadása megváltja az emberiséget, igen, méghozzá az egész emberiséget, és visszaviszi őket az Úr színe elé.”
Blessing the Children, by Jorge Cocco Santangelo
Mormon
„Tudjátok meg, hogy el kell jutnotok atyáitok ismeretéhez, és meg kell bánnotok minden bűnötöket és gonoszságotokat, és hinnetek kell Jézus Krisztusban, hogy ő Isten Fia, és hogy megölték a zsidók, és ismét feltámadt az Atya hatalma által, mellyel győzelmet aratott a sír felett; és benne emésztődik fel a halál fullánkja is.
És ő viszi véghez a halottak feltámadását, mely által fel kell emeltetnie az embernek, hogy ítélőszéke elé álljon.
És ő vitte véghez a világ megváltását, mely által annak, aki ártatlannak találtatik előtte az ítélet napján, annak megadatik, hogy Isten jelenlétében lakjon az ő királyságában, hogy szüntelen dicséreteket énekeljen a fenti kórusokkal az Atyának, és a Fiúnak, és a Szentléleknek, melyek egy Isten, a boldogság állapotában, melynek nincs vége.”