Danna és a matekdoga
Vajon segíthet Dannának a matekban egy szentírásvers?
„Mindig imádkozz, hogy győztesként kerülj ki” (Tan és szövetségek 10:5).
„Danna! – szólt Anya. – Bepakoltál a táskádba? Szentírásidő van!”
„Jövök!” Danna belecsúsztatta a matekkönyvét a színpompás iskolatáskájába, és a vállára kapta a táskát.
Danna és a családja minden héten megtanult kívülről egy szentírásverset. Mielőtt iskolába indult volna, minden reggel együtt gyakorolták el. Anya azt mondta, hogy új szentírásverset tanulni olyan, mint új barátot szerezni. „Ha már a szívedbe fogadtad, akkor mindig ott van, amikor csak szükséged van rá.”
Danna és a húgai az ajtónál álltak és elismételték az arra a hétre szánt verset. Ez a vers a Tan és szövetségekből volt.
„Mindig imádkozz, hogy győztesként kerülj ki” – mondták fel együtt.
„Mit jelent az, hogy »győztesként kerülj ki«?” – kérdezte Danna húga, Tatianna.
„Azt jelenti, hogy nehéz dolgokat is sikeresen meg tudsz csinálni” – felelte Danna.
Anya bólintott. „Amikor imádkozunk, Mennyei Atya segíteni fog nekünk.”
Danna magában újra és újra elismételte a szentírásverset, miközben elsietett az iskolába.
Néhány órával később Danna tanárnénije kiállt a táblához a kék-fehér guatemalai zászló mellé. „Ideje megírnotok a matekdolgozatot” – mondta señora Morales. A kezében tartott kötegből elkezdte kiosztani a feladatlapokat.
Danna szerette a matekot, és jól is ment neki! Keményen tanult a dolgozatra, és tudta, hogy képes jó jegyet szerezni rá.
Ujjai közé fogta a ceruzáját, és nekiállt. Jó érzései voltak a válaszaival kapcsolatban. Aztán odaért az utolsó feladatcsoporthoz. Nagyon nehezek voltak. Nem jutott eszébe, hogyan kellene megoldani őket!
Danna érezte, hogy kezd pánikba esni. Hogyan fogja tudni befejezni a matekdogát?! A ceruzát szorítva újra átolvasta a feladatot.
Aztán hirtelen beugrott egy gondolat. „Mindig imádkozz, hogy győztesként kerülj ki…”
Mély lélegzetet vett. Lehunyta a szemét, és elmondott egy csendes imát a szívében. Mennyei Atyám! Kérlek, segíts nekem, hogy emlékezzek arra, amit megtanultam. Kérlek, segíts jól megírni ezt a dolgozatot.
Újból rápillantott a lapra. Megnézte a már megoldott feladatokat, aztán ismét megnézte a nehezeket. Elkezdett eszébe jutni, hogy hogyan oldja meg őket. Az idegessége elpárolgott. Vett még egy mély levegőt, és nekilátott a munkának.
Iskola után Danna már alig várta, hogy elmondja a családjának a történteket.
„Először nem tudtam, hogyan oldjak meg néhány feladatot – mesélte Danna –, de aztán arra a szentírásversre gondoltam, amelyiket most tanultunk. Elmondtam egy imát, és Mennyei Atya segített nekem.”
„Ez az!” – mondta Anya.
„Győztesként kerültél ki!” – tette hozzá Tatianna.
Danna nevetett: „És tényleg! Bármilyen jegyet is kapok, tudom, hogy mindent beleadtam.” Megölelte az anyukáját és a húgát. Már alig várta, hogy megismerje a következő heti szentírásbarátját!