Utolsó napi szentek történetei
Díszpárna a padlón
Nem volt ellenemre, hogy segítsek édesanyámnak a házimunkában, de miért találtam mindig egy párnát a padlón?
Sok éve látogatok el édesanyám otthonába, hogy segítsek neki a házimunkában. Már 80 éves, és hithű tagja Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának.
Édesapám halála óta egyedül él. Legnagyobb örömét abban leli, hogy ellátogat mindhárom gyermeke otthonába, időt tölt velük és az unokáival, valamint hogy olyan ételeket készít, amelyek megmelengetik a lelket.
Akárhányszor ellátogattam édesanyám házába, hogy kitakarítsak és meggyőződjek arról, hogy minden rendben van, mindig egy régi díszpárnát találtam a padlón. Újra és újra felvettem és beraktam egy karosszékbe, magamban édesanyám gondatlanságán zsörtölődve.
Minden újabb alkalommal, amikor visszatértem, hogy meglátogassam édesanyámat és segítsek neki, ismét a padlón találtam a díszpárnát. Soha nem szóltam neki a díszpárnáról, egy reggel azonban végre rájöttem, hogy miért van mindig a padlón.
Édesanyámnak szüksége volt valami puhára, amire rátérdelhetett imádkozni! Bár már idős, a rendíthetetlen hite miatt minden egyes nap térdre ereszkedik. Imádkozik a gyermekeiért és az unokáiért. Imádkozik a barátaiért. Imádkozik azokért, akik a leginkább szükséget szenvednek. Továbbá imádkozik azokért, akiket mindig is szeretett és akikről még idős korában is bőkezűen gondoskodik.
Ma már nem zsörtölődöm magamban, amikor meglátom a díszpárnát a padlón. Időnként még én is rátérdelek a puha felületére, hogy Mennyei Atyához imádkozzak, hálával adózva édesanyám hitéért és példájáért.