Utolsó napi szentek történetei
Van itt náluk egy Mormon könyve!
Miközben a kezemben tartottam a Mormon könyvét, éreztem, ahogy a terheimet elmossa a Szabadító szeretetének melege.
Fénykép: Jacob A. Brown
A tél kellős közepén arra használtunk egy napsütéses, de hideg szombati napot a feleségemmel, hogy jobban megismerjük a környékünket. Nem sokkal korábban költöztünk az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékére a több ezer kilométerre lévő otthonunkból, továbbtanulási és szakmai lehetőségek céljából.
Úgy döntöttünk, hogy elsétálunk egy közeli egyetemhez, melynél még egyikünk sem járt. Idővel megtaláltuk az egyetem fő könyvtárát. Imádunk olvasni, és a feleségem, aki mesterszakos hallgató volt, kíváncsi volt rá, hogy milyen forrásokat találhat a tanulmányaihoz. Mivel vallástörténetet tanult, átböngésztük a könyvtár vallási részlegének polcait. Ahogy rápillantottunk néhány érdekes könyvcímre, felfigyeltem egy ismerős kék borítós kis könyvre.
„Van itt náluk egy Mormon könyve!” – suttogtam izgatottan.
Levettem a könyvet a polcról. Egy régebbi példány volt, és azon tűnődtem, vajon mennyi ideje lehetett már ott. Ami igazán felkeltette a figyelmemet, az egy kis betétlap volt, amelyet a borító belsejébe ragasztottak.
A lapra egy rövid bizonyság volt feljegyezve egy házaspártól az Idaho állambeli Blackfootból. A bizonyságukban elmagyarázták, mi a Mormon könyve, és miért fontos. Megosztottak egy rövid, de erőteljes bizonyságot a könyvről, és megkérték az olvasót, hogy imádkozzon, hogy megtudja, a könyv igaz-e.
A szavaik egyszerűek voltak, de üzenetük egyenesen a szívemig hatolt. Ez a pár talán azt akarta, hogy a bizonyságukat olyan emberek olvassák, akik nem a mi hitünket vallják. Lehet, hogy egy ismerősüknek ajándékozták ezt a példányt. Ki tudja, hányszor cserélt tulajdonost, vagy hány mérföldet tett meg, mire kikötött az egyetemi könyvtárban?
Miközben a kezemben tartottam a könyvet, a Lélek betöltötte a szívemet. Egy pillanatra éreztem, ahogy a terheimet elmossa a Szabadító szeretetének melege.
Az a nap a könyvtárban továbbra is a Mormon könyve olvasása által nyert áldásaimra emlékeztet engem, valamint arra, hogy milyen fontos megosztanom róla a bizonyságomat. Akár „köves helyre”, akár „jó földbe” esik a bizonyságunk (lásd Máté 13:3–9), fontos, hogy megosszuk azt. Isten gondoskodni fog arról, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen és a megfelelő emberekhez jusson el.