Életre kelteni a szentírásokat a gyermekeink számára
Felhasználhatod ezeket az ötleteket, hogy segíts a gyermekeknek átérezni a szentírások valóságát és hatását.
Noé bárkájának kartonpapírból kivágott másolata: Brittany Call; illusztrálta: David Green; fényképek: Ryan Hender
Soha nem fogom elfelejteni azt a napot. Az elemis osztályomban Brandon és a pajtása fürdőköpenybe voltak öltöztetve, az osztály többi tagja pedig egy összecsukható szék mögött állt. Alma és Amulek történetét játszottuk el éppen, amikor az igazlelkűeket máglyára vetették, és Brandon játszotta Alma szerepét. Miközben felolvasta a szentírást, amelyben Almát a Lélek visszatartotta attól, hogy megmentse az embereket, könnycseppek gördültek végig az arcán. Végül kétségbeesve nézett rám: „Boyack nővér, képtelen vagyok ezt felolvasni! Túl szomorú!”
Brandont általában egy cseppet nehéz volt kezelni az osztályteremben. Ám azon a napon erőteljes lelkiséget érzett. Aznap a Mormon könyve nagyon is valóságos volt számára.
A szentírások valóságossá tétele
Az Úr Ádámnak adott parancsolata ránk is vonatkozik: „Tanítsd tehát meg a gyermekeidnek, hogy mindenhol, minden embernek bűnbánatot kell tartania, különben semmiképpen nem örökölhetik Isten királyságát” (Mózes 6:57). Az Úr hasonló szavakkal folytatta: „Parancsolatot adok tehát neked, hogy tanítsd ezeket a dolgokat szabadon a gyermekeidnek” (Mózes 6:58).
Felnőttekként, akik törődnek a gyermekekkel, szeretnénk segíteni nekik abban, hogy megszeressék a szentírásokat. Ennek egyik módja az, hogy valóságossá tesszük számukra a szentírásokat. A gyermekek izgatottak lesznek és hajlandóak célokat kitűzni az Ószövetség tanulmányozására, ha oly módon tanítjuk őket, hogy úgy érzik, a szentírások az ő életükre is vonatkoznak (lásd 1 Nefi 19:23).
Számos módon segíthetünk a gyermekeinknek átérezni a szentírások valóságát és hatását.
Szerepjáték
Az ószövetségi történetek életre kelnek a szerepjátékokkal. Legyen szó akár arról, hogy beöltöznek Noénak és az összes plüssállatukat begyűjtik a „bárkára”; vagy arról, hogy készítenek egy „barlangot” az asztal alatt, benne egy kitömött oroszlánnal, és a kisfiatok játssza Dánielt; vagy arról, hogy a lányotok a bátor prófétanő, Debora, aki Izráel seregeként vezeti a kistestvéreit – a szerepjáték életre keltheti az Ószövetség történeteit.
Soha nem felejtem el azt a napot, amikor évtizedekkel ezelőtt kora reggeli ifjúsági hitoktatáson ültem Michiganben. A hitoktatóm a zorámitákhoz szóló misszióról beszélt a Mormon könyvéből. Hirtelen felugrott az asztalra, és elkezdte hangosan felolvasni a Rameumptom-imát. Ez aztán mindannyiunkat felébresztett! Sok év telt el azóta, de ez beleégett az emlékezetembe. Egy csapat tizenévesre mély hatást gyakorolt egy szerepjátékot előadó tanító.
Az évek során mindegyik fiam örömmel állt fel a kanapénk támlájára, azt játszva, hogy ő a lámánita Sámuel, aki a falról prédikál, vagy örömmel emeltek fel egy botot Mózeshez hasonlóan, és jelentették ki, hogy „Bocsásd el az én népemet”.
Amikor a gyermekek szentírásbeli történetek szerepjátékos előadásában vesznek részt, a szentírások nagyon is valóságossá válnak számukra.
Környezet
A valódi élmények segítenek a gyermekeknek a tudás megszerzésében, megértésében és alkalmazásában. Ezt azáltal segíthetjük elő, hogy olyan környezetet teremtünk, amely összekapcsolja a szentírásokat az őket körülvevő dolgokkal és az életükkel. Például amikor a négy fiunk még kicsi volt, közösen tanulmányoztuk a Mormon könyvét. Az egyik otthoni estet a sátrunkban tartottuk, ahol arról beszélgettünk, hogy Lehi és a családja átutazott a vadonon. Megbeszéltük, milyen lehetett Lehi családjának ilyen sokáig utazni és sátorban lakni. A történet életre kelt számukra.
Miközben Ábrahám azon élményéről tanítasz, amikor a csillagokról és a mennyekről tanult, a környezet óriási szerepet játszhat. Képzeld csak el, hogy a leckét este tanítod, és a gyermekeiddel kifekszel a fűbe a csillagos ég alá. Ábrahám élménye mélyebb formában lesz jelentőségteljes számukra.
Ahelyett, hogy csupán elolvasnátok Jerikó falainak leomlását, odaülhettek egy magas fal mellé, és elolvashatjátok ott a történetet. A gyermekekre mély benyomást fog tenni ez a csoda.
Ahelyett, hogy csak beszélnétek arról, miszerint Salamon templomot épített, elviheted a gyermekeidet a templomhoz, ha van a közeletekben egy, és elolvashatjátok a történetet a templom kertjében, majd megbeszélhetitek, milyen fontos az életükben az Úr háza.
Ahelyett, hogy csak beszélgetnétek arról, miszerint Izráel házának tagjai a megígért földre mennek, elviheted a gyermekeidet egy kirándulásra, és útközben elemis dalokat énekelhettek.
Az élmények bámulatos módon képesek segíteni a gyermekeknek abban, hogy átérezzék az általuk hallott és olvasott szentírásbeli történetek valóságát. Az ilyen élmények nagyszerű emlékeket is teremtenek majd a gyermekeidnek, amelyek életre keltik majd számukra a szentírásokat.
Kérdések feltevése
Kérdések feltevésével segíthetünk a gyermekeknek jobban megérteni a szentírásokat.
A kérdés, hogy „Milyen érzés lenne, ha senki nem hallgatna rátok?” – valóságossá teszi Noé történetét.
A kérdés, hogy „Milyen lenne börtönbe kerülni egy olyan idegen országban, ahol senki nem hisz úgy Istenben, mint ti?” – valóságossá teszi József történetét.
A kérdés, hogy „Szerintetek milyen lehetett tüzes kemencébe vettetni?” – valóságossá teszi Sidrák, Misák és Abednegó történetét.
Amikor kérdéseket teszünk fel, elengedhetetlen, hogy a gyermekeinknek engedjük beleszólás nélkül kifejezni a nézeteiket. Engedd őket beszélni. Hagyd, hogy feldolgozzák a történetet. Továbbá biztasd őket, hogy sok saját kérdést tegyenek fel.
Alkalmazás
A legjobb kérdések, amelyeket feltehetünk, segítenek a gyermekeknek magukra vonatkoztatni a szentírásokat.
„Mit tanultatok Joseph Smith élményéből? Gondoltatok már arra, hogy válaszokért imádkozzatok? Milyen élményekben volt részetek?”
„Miközben arról olvastok, hogy Jónás a cethalban volt, az miként segít nektek abban, hogy Isten parancsolatait kövessétek?”
„Szerintetek mit érzett Mária, amikor az angyal azt mondta neki, hogy kisbabája lesz, aki ráadásul Isten Fia? Ez hogyan segít nektek követni Istennek az életetekre vonatkozó tervét?”
A tanultak alkalmazása különösen fontos a tizenéveseink számára, amikor elkezdik átgondolni a szentírásokban tanított tant és tantételeket, és elkezdik beépíteni azokat az életükbe. Az alkalmazás azt is segít megerősíteni, hogy a kérdéseikre a legtöbb válasz a szentírásokban található, valamint hogy a szentírások az ő élettapasztalataikra is érvényesek.
A tanulás formái
Mindenkinek más-más tanulási forma válik be a legjobban – egyesek vizuálisan tanulnak, például olvasás által; egyesek hallás által, például odafigyeléssel; némelyek pedig kézzelfogható módszerek által, például mozgással, egy tevékenységben való részvétellel, vagy azáltal, hogy készítenek valamit a kezükkel.
Hogy segíts a gyermekeknek megérteni és alkalmazni a szentírásokat, a legjobb az, ha olyan megközelítést alkalmazol, mely igazodik a tanulási formájukhoz. Hasznos lehet felmérni, hogy melyik tanulási formát kedvelik a gyermekek. Az elemis tanítók együttműködhetnek a szülőkkel, hogy megértsék a gyermekek tanulási formáját, hogy a tanítók az egyes gyermekekhez igazíthassák a tanítási módszereiket.
A vizuális tanulóknak az válik javára, ha van a saját szentírásuk, amelyből olvashatnak, és amelyet megjelölhetnek. Szentírásbeli történeteket ábrázoló képeket is tehetsz ki a szobájukban vagy a lakás más részein.
A hallás utáni tanulók szeretik meghallgatni a szentírásokat. A gyermekek maguk is felolvashatják hangosan a szentírásokat, meghallgathatják őket a számítógépükön vagy a mobileszközükön, vagy felolvastathatja nekik az egyik szülőjük vagy testvérük.
A mozgásos módszerrel tanulóknak egy fizikai tevékenységre is szükségük van a szentírás-tanulmányozásukhoz. Megkérheted őket, hogy készítsenek egy rajzot a szentírásbeli történetről, miközben felolvasod azt nekik. Ezeknek a gyermekeknek az is hasznukra válik, ha van saját szentírásuk, amelyet megjelölhetnek vagy kiszínezhetnek.
A tanulási formák ötvözése különösen hathatósan képes életre kelteni a szentírásokat. Így hát ahelyett, hogy csak beszélgettek Mózesről és a tízparancsolatról, kérd meg a gyermekeket, hogy készítsenek agyagtáblákat, vagy rajzolják le, ahogy Mózes a hegyen megkapja a tízparancsolatot, miközben elmeséled nekik a történetet, és ez könnyebbé teszi számukra a tanulást. A Jöjj, kövess engem! tanulmányozása során ossz ki zsírkrétákat vagy a színes ceruzákat, és kérd meg a nagyobb gyermekeket, hogy lássák el színkódokkal a szentírásaikat, míg a kicsik lerajzolják anyát vagy apát szentírásolvasás közben. Ez a vizuális, a hallás utáni és a mozgásos tanulás egészen hathatós kombinációja.
Sok olyan dolgot tehetünk, amelyek segítenek valóságossá tenni a szentírásokat a gyermekeink számára. Ha így teszünk, a gyermekeink többet tanulnak majd a szentírásokból, jobban élvezik azokat, és sokkal eredményesebben alkalmazzák majd őket az életükben. Abban reménykedünk, hogy e folyamat során egyre inkább megszeretik majd a szentírásokat. Ez pedig minden erőfeszítést megér.