Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
Kérdéseid vannak? Íme öt, szem előtt tartandó igazság
Sok kérdésem volt, amikor csatlakoztam az egyházhoz, de megtanultam, mit tegyek, hogy válaszokat találjak.
Japánban felnőve olyan dolgokról tanultam, amelyeknek számomra nem volt értelme. Így hát mielőtt csatlakoztam volna az egyházhoz, kérdéseim voltak a világegyetemről és az élet céljáról.
Amikor a misszionáriusok tanítani kezdtek, rengeteg kérdés kavargott bennem. Elmagyaráztam, hogy oly sok különböző forrásból kerestem már válaszokat, de soha nem éreztem úgy, hogy megelégedtem volna azzal, amit találtam. A misszionáriusok megtanították nekem, hogy mindig számíthatok arra, hogy az Úr elvezet az igazsághoz.
Azóta mindig fordulhattam Őhozzá válaszokért, és képes voltam követni a Lelket a bizonyságom elmélyítése érdekében.
Íme öt igazság, amelyeket megtanultam arról, amikor az út során kérdések merülnek fel.
1. Teljesen rendben van, ha kérdéseink vannak
A kérdések nyugtalanítónak tűnhetnek, de Mennyei Atya azt szeretné, hogy hittel tegyünk fel kérdéseket, ezáltal gyarapítva a Jézus Krisztusba vetett hitünket. Megnézhetjük azoknak a prófétáknak a példáját, akik olyan igazlelkű kérdéseket tettek fel, mint Nefi (lásd 1 Nefi 17–18), Járed fivére (lásd Ether 2–3), és különösen Joseph Smith, akiknek az egyszerű kérdése az evangélium visszaállításához vezetett (lásd Joseph Smith története 1:5–13).
2. Isten mindent tud
Amikor először olvastam 2 Nefit, rájöttem, hogy még Nefinek is támadtak kérdései. Bizalmát azonban az Úrba helyezte, nem pedig a „test karjába” (2 Nefi 4:34). Amikor tehát kérdéseim merültek fel, én is az Úrban bíztam. Őszintén imádkoztam, kutattam a szentírásokat, és tanulmányoztam a próféták szavait, hogy közelebb kerülhessek Őhozzá, és mindennél jobban bízzak az Ő időzítésében.
A világ válaszait könnyűnek tűnhet megtalálni, de Isten az igazság és a tudás valódi forrása. Ő pedig állandóan elérhető számunkra, hogy az igazsághoz vezessen bennünket – mily bámulatos áldás ez!
Amint azt Russell M. Nelson elnök tanította: „…imádkozhatunk Mennyei Atyánkhoz, hogy útmutatást és irányítást kapjunk, figyelmeztessen minket a veszélyekre és a zavaró tényezőkre, és képesek legyünk elvégezni olyan dolgokat, amelyeket magunktól egyszerűen nem tudnánk.”1
3. Mindennapi élményekre van szükségünk az Úrral
Időnként kísértést éreztem arra, hogy eltávolodjak Mennyei Atyától, amikor a világi hangokra hallgattam, különösen a közösségi médiában. Az ellenség minden tőle telhetőt megtesz, hogy eltérítsen minket az igazságtól. Gyakran pedig olyan féligazságokat és elgondolásokat tár elénk, amelyek ártalmatlannak és csábítónak tűnnek.
Nelson elnök azonban azt is tanítja, hogy „Sátán tervének az ellenszere tehát világos: naponta kell megtapasztalnunk az Úrnak való hódolatot és az Ő evangéliuma tanulmányozását. […] Adjatok Neki egy méltányos részt az időtökből. Miközben ezt teszitek, figyeljétek meg, mi történik a pozitív lelki lendületetekkel.”2
Ha mindennap időt szakítunk Őrá, az segíteni fog megkülönböztetni az ellenség hangját az Úr hangjától.
4. A szövetségek betartása meghívja Isten hatalmát
Kísértést érezhetünk arra, hogy a kérdéseink felülírják a Jézus Krisztusba vetett hitünket és reménységünket. A világ még a szövetségeink megszegésének a gondolatát is vonzóvá tudja tenni. Bizonyságomat teszem azonban arról, hogy a próféták szavainak a követése és a szövetségeim betartása által olyan örökkévaló látásmódra tehettem szert, amely segített minden eddiginél nagyobb békességet és örömet éreznem, még anélkül is, hogy minden válasz birtokában lettem volna. Tudom, hogy – amint azt Nelson elnök tanította – „a szertartások és szövetségek isteni hatalomhoz biztosítanak számunkra hozzáférést.”3 Éreztem is ezt a hatalmat, hogy megtaláljam és elhiggyem az igazságot a szövetségeim megtartása által.
5. Választhatjuk azt, hogy hiszünk
Amikor megválaszolatlan kérdésekkel szembesülsz, gondold át, mi az, amit már tudsz. Ne feledd, hogy Mennyei Atya akkor is veled van, ha nem találsz azonnal válaszokra.
Tudom, milyen érzés, amikor megválaszolatlan kérdéseink vannak, és a világ kísértéseivel nézünk szembe. Rendelkezünk azonban a Szentlélek jelentős és bátorító ajándékával. A Lélek követése nem mindig jelenti azt, hogy azonnal megleljük a válaszokat, de azt igen, hogy mindig elvezettetünk az igazsághoz. Miközben Mennyei Atyát és Jézus Krisztust keresem, mindennap örömet és erőt érzek a Lélektől ahhoz, hogy hittel haladhassak előre. Emlékszem, hogy küszködéseink ellenére mindig hatalmunkban áll úgy dönteni, hogy hiszünk.4
Nagyon hálás vagyok az evangéliumról való tudásomért és azokért a kérdésekért, amelyek lehetővé teszik számomra, hogy tápláljam és gyarapítsam a Jézus Krisztusról való bizonyságomat.