Igazságra lelni a félretájékoztatás korában
Ez az 5 ötlet segíthet neked a jó médiaműveltség kifejlesztésében, és isteni útmutatással párosítani azt.
Légy óvatos, amikor az információs tengerben horgászol: olyasmit is kifoghatsz, amit nem szeretnél
Példátlan időkben élünk. Izgalmasan ígéretes a lehetőség, hogy másodpercek alatt mérhetetlen mennyiségű információhoz férünk hozzá. De honnan tudhatjuk, hogy a birtokunkban lévő információ megbízható-e, különösen a fontos döntések meghozatalakor? Az egyik módja annak, hogy eligazodjunk ezeken a nehéz vizeken, az, ha még inkább „médiaműveltté” válunk.
Mire gondolunk, amikor a médiaműveltségről beszélünk, és hogyan segíthet ez nekünk elkerülni, hogy megtévesszenek minket ezekben az utolsó napokban? A médiaműveltség „a különböző formájú üzenetek elérésének, elemzésének, értékelésének és létrehozásának a képessége”.1 Ezek mind hasznos készségek, különösen a félretájékoztatás korában.
Íme néhány megfontolandó dolog, miközben elkezded fejleszteni a saját médiaműveltségedet.
1. Végezd el a házi feladatodat!
A szentírások ezt tanítják: „Két vagy három tanú vallomása alapján megáll minden dolog” (2 Korinthusbeliek 13:1). Ez a tantétel alkalmazható azon erőfeszítéseinkre is, hogy igaz és pontos tájékozódásra törekedjünk. Bár egyszerű internetes kereséssel könnyen választ találhatunk a fontos kérdésekre, ezen értesülések pontosságának az ellenőrzése időt és erőfeszítést igényel. Továbbá veszélyt is rejt az, ha csupán egyetlen hangra támaszkodunk, különösen akkor, amikor egyre elterjedtebbnek tűnik a média elfogultsága, és amikor egyre több egyén törekszik bizonyos ügyeket népszerűsíteni. Tájékozottabbak lehetünk, ha a tájékozódásért többféle forráshoz, különböző csatornákhoz fordulunk, beleértve a könyveket, újságcikkeket, tudományos tanulmányokat és megbízható szakértőket.
2. Ellenőrizd a forrásodat, majd ellenőrizd újra!
Hajlamosak vagyunk az elénk kerülő információk nagy részét készpénznek venni, különösen akkor, ha úgy érezzük, bízhatunk a forrásukban. Néha azonban még a legjobb szándékú források is tévedhetnek. Ezért fontos, hogy időt szánjunk a velünk megosztott tudnivalók ellenőrzésére, különösen, ha olyasmiről van szó, ami alapján cselekedni szándékozunk, vagy amit meg akarunk osztani másokkal.
3. Légy tudatában a közösségi média „visszhangkamra”-hatásának!
A Pew Kutatóközpont nemrég megjelent felmérése kimutatta, hogy az amerikai felnőttek közel fele (48%) számára a hírek és a tájékozódás forrása a közösségi média.2 Bár a közösségi média nagyszerű eszköz lehet a tájékozódáshoz, a hírfolyamunkban található tartalmak nagyrészt olyan stratégiákon alapulnak, amelyek célja a figyelmünk felkeltése, nem pedig az értékes és pontos tudás átadása. Ott vannak a személyre szabási algoritmusok és a platformokon belüli baráti körünk megszabásának a lehetőségei, amelyekkel együttesen visszhangkamrát hozhatunk létre, ahol a saját meggyőződésünk és véleményünk felnagyításra kerül, és kizárólag a saját szemszögünkkel egybevágó információkat kapunk.
A közösségi média a hamis és félrevezető tájékoztatás táptalajaként is szolgál, mivel nagyon könnyű rajtuk létrehozni és megosztani a különböző tartalmakat. Elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk a közösségi médiában látott információkat, és ellenőrizzük azok hitelességét, mielőtt elfogadnánk vagy megosztanánk azokat. Russell M. Nelson elnök így figyelmeztetett: „Ha a legtöbb általatok szerzett információ a közösségi vagy egyéb médiából érkezik, akkor az eltompítja azon képességeteket, hogy meghalljátok a Lélek suttogását.”3
4. Hallgass a Lélekre!
A világ tele van egymással versengő üzenetekkel, melyek megmondják nekünk, mit gondoljunk és hogyan cselekedjünk. James E. Faust elnök (1920–2007), az Első Elnökség második tanácsosa azt tanította, hogy a világ „statikus zaját” leginkább úgy győzhetjük le, ha odafigyelünk a Lélek hangjára, és követjük azt. „Türelemre van szükség egy olyan világban, amely az azonnali jutalmazást követeli. Ez a megoldás csendes, békés és finom egy olyan világban, amely szerelmes a hangos, szüntelen, gyors tempójú, harsány és durva dolgokba.”4
A Lélek egy erőteljes eszköz, amely segíthet nekünk átválogatni és beazonosítani a pontos és értékes tudást. Vigaszt nyújthat Moróni ígérete, miszerint „a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhat[juk] az igazat” (Moróni 10:5). Honnan tudhatjuk tehát, hogy a Lélek szól hozzánk? Oliver Cowderynek az Úr azt tanította, hogy „elmédben és szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által, amely reád száll és a szívedben lakozik” (Tan és szövetségek 8:2).
Ehhez a legjobb intellektuális erőfeszítéseinkre lehet szükség, hogy meg tudjuk különböztetni az igazságot a tévedéstől, valamint a legjobb erőfeszítéseinkre, hogy úgy éljük az életünket, hogy a Lélek velünk legyen. Ügyelj arra, hogy ne foglalkozz olyan média- vagy egyéb tartalommal, amely elűzné a Szentlelket.
Egy világítótoronyhoz hasonlóan a próféták és apostolok tanácsa is be tudja előttünk világítani az utat, és segíthet különbséget tennünk az igazság és a tévelygés között
5. Kövesd a prófétát!
Az Egyiptomból kivezető hosszú, nehéz útjuk közepette Izráel gyermekei zúgolódni kezdtek az Úr ellen. Azt kérdezték Mózestől: „Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában?” (4 Mózes 21:5). Zúgolódásuk eredményeként tüzes kígyók küldettek a nép közé. Sokan meghaltak a kígyómarástól. Amikor Mózes a nevükben az Úrhoz fordult, az Úr arra utasította, hogy készítsen egy tüzes kígyót, és rögzítse egy póznához. Azoknak, akiket megmartak, csak fel kellett tekinteniük a rézkígyóra, és életben maradtak – könnyű megoldás egy életveszélyes gondra. Azok az izráeliták, akik úgy döntöttek, hogy feltekintenek, életben maradtak. (Lásd 4 Mózes 21:6–9.) Mások számára azonban a gyógymód túl egyszerű volt, ezért inkább nem hittek benne. Nem tekintettek fel a kígyóra, és végül elvesztek. (Lásd 1 Nefi 17:41–29; Alma 33:19–20.)
Napjainkban a tüzes kígyókhoz hasonló csapással szembesülünk hamis, megosztó vagy akár gonosz információk formájában, melyeknek az a célja, hogy ártsanak nekünk és másoknak. Ha ilyen információkat fogyasztunk, azok éppen olyan halálosak lehetnek – lelkileg, szellemileg és érzelmileg is –, mint a mérges kígyók Izráel gyermekei számára.
Legjobb védelmünk az utolsó napokban ez ellen a félretájékoztatás ellen, amely megtéveszti „ha lehet, a választottakat is” (Máté 24:24), az, ha az élő prófétánkra tekintünk. Bár a világ talán nem értékeli a próféta tanácsát, tudjuk, hogy ő az Úr szószólója. Az Úr megmondta nekünk, hogy „akár saját hangom, akár szolgáim hangja által, az ugyanaz” (Tan és szövetségek 1:38). Fontos, hogy a híreket és információkat egyensúlyban tartsuk az Úr szavával, beleértve a prófétákon és apostolokon keresztül adott tanácsokat is. Amikor az ő útmutatásukra támaszkodunk, és amikor összevetjük a világból felénk áradó üzeneteket azzal, amit az Úrtól és az Ő prófétáitól hallunk, könnyebben fogunk tudni különbséget tenni az igazság és a tévelygés között.
Bölcsességre törekedni
A bennünket elborító félretájékoztatás mellett nem csodálkozhatunk Pál kijelentésén, miszerint az utolsó napokban az emberek „mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak” (2 Timótheus 3:7).
A tudáshoz való könnyű hozzáférés Mennyei Atyánk ajándéka. Azonban minden információ ellenére, melyet csak kaphatunk, „a bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet” (Példabeszédek 4:7). Ez olyasvalami, amiben nem hagyatkozhatunk egy keresőmotorra.
Ehelyett, amikor bölcsességet keresünk, „törekedj[ünk] a tanulásra, méghozzá tanulmányozás és hit által is” (Tan és szövetségek 88:118). A jó médiaműveltségnek, valamint a legjobb intellektuális erőfeszítéseinknek az összepárosítása az evangéliumi élettel és a legjobb lelki erőfeszítéseinkkel előmozdítja az ahhoz szükséges lelki útmutatást, hogy megkülönböztessük az igazságot a tévelygéstől, és elkerüljük, hogy a minket körülvevő félretájékoztatás áradata megtévesszen bennünket.