Izráel egybegyűjtése: mint egy olajfaliget

Russell M. Nelson elnök azt tanította, hogy Izráel egybegyűjtése „a legfontosabb dolog, ami ma a földön zajlik”¹ – mi pedig részesei lehetünk ennek! De pontosan mi is az egybegyűjtés és kire vonatkozik? Amint megértjük ezt a fontos munkát, jobban el tudjuk dönteni, mi magunk hogyan szeretnénk segíteni Izráel egybegyűjtésében.

Az olajfák hasonlata a Jákób 5-ben segíthet nekünk ennek a megértésében. Jákób részben azért osztotta meg ezt a hasonlatot, hogy választ adjon a kérdésre: miután az Úr ősi szövetséges népe elutasította a biztos alapot, vagyis a Szabadítót, hogyan tudnának valaha is rá építeni (lásd Jákób 4:17).

Mi? Izráel egybegyűjtése arra irányuló világméretű erőfeszítés, hogy segítsen Mennyei Atya minden gyermekének abban, „hogy hallja Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának üzenetét [és] maguk [döntsék el], hogy szeretnének-e többet tudni róla”². Beteljesíti továbbá azokat a próféciákat is, melyek kijelentik, hogy az utolsó napokban egybegyűjtetik Isten szövetséges népe (Ábrahám leszármazottai vagy azok, akiket keresztelés által fogadnak be a szövetségbe). Mindez a részét képezi az Úr második eljövetelére való felkészülésnek. (Lásd Mózes 7:61–65.)

Jákób 5: A kert Urának és szolgáinak a munkálkodása a ligetben az Úr kapcsolatát jelképezi a gyermekeivel, mikor Izráel szétszóratik, majd pedig egybegyűjtetik (lásd például a 76–77. verseket).

Ki? Mindenki! Izráel egybegyűjtése Isten minden gyermekére vonatkozik, mind az élőkre, mind a lélekvilágban lévőkre. „[A]z Izráel név… olyan személyre utal, aki hajlandó engedni, hogy Isten uralkodjon az életében.”³

Jákób 5: A kert Ura Jézus Krisztust (Jehovát) jelképezi. A szelíd olajfák és ágaik az Úr szövetséges népét jelképezik, a vad fák és ágaik pedig azokat, akik még nem kötöttek szövetségeket az Úrral. Az ágakat összegyűjtő szolgák azokat jelképezik, akik az evangéliumot terjesztik és segítenek az embereknek szövetségeket kötni és azokat megtartani. (Lásd 3., 70., 72–73. vers.)

Hogyan? Amint azt Nelson elnök tanította, bármikor, amikor segítünk bárkinek egy lépéssel közelebb kerülni az Istennel kötött szövetségekhez, akkor Izráel egybegyűjtésében segítünk.⁴ Izráel egybegyűjtésének a kiváló módjai lehetnek a teljes idejű missziós szolgálat, a családtörténeti munka, valamint a templomi szertartások végzése. Kevésbé szembeötlő módot jelenthet az egyházi elhívásunk teljesítése, a más felekezetűekkel való barátkozás, a vallásszabadság szorgalmazása, egy új emberrel való barátkozás az istentiszteleten, a bizonyságtétel, a szükséget szenvedők szolgálata, valamint templomi ajánlásra érdemesen élés.

Jákób 5: A metszés, ásás és beoltás annak a különböző módjait jelképezi, ahogy segíthetünk másoknak szent szövetségeket kötni és azokat megtartani (lásd 11., 12., 58., 68. vers).

Mikor? Izráel egybegyűjtése a kezdetektől fogva zajlik, és napjainkban is folytatódik Jézus Krisztus evangéliuma folyamatos visszaállításának a részeként a földön.

Jákób 5: A kertben tett utolsó erőfeszítés az utolsó napokat és a Szabadító második eljövetelére való felkészülésünket jelképezi (lásd 62., 77. vers).

Hol? Izráel egybegyűjtése világszerte zajlik. „Minden nemzet a saját népe egybegyűjtésének helye.”⁵

Jákób 5: A gazda kertje a világot jelképezi (lásd 8., 14. vers).

Miért: Izráel egybegyűjtése során arra hívjuk Isten gyermekeit, hogy kössenek szövetségeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a mennyben a családjukkal éljenek. E szövetségek megkötése a földön erőt, örömöt és isteni segítséget is nyújt nekünk az élet kihívásai közepette.⁶

Jákób 5: Az öröm, amelyet a szolgák a szorgalmas munkájukból adódóan éreznek, ugyanaz az öröm, amelyet mi is érzünk, amikor azon munkálkodunk, hogy másokat Krisztushoz hozzunk (lásd 71., 75. vers).