Példás előadás
Magyarországon, amikor egy évfolyam leérettségizik a középiskolában, szalagavató bált rendez. Mindenkit meghívnak rá: a tanárokat, a szülőket és a barátokat. Az osztály tagjai táncokat és más előadásokat mutatnak be. Amikor én érettségiztem, engem is felkértek egy ilyen előadásra. Úgy döntöttem, hogy zongorázni fogok. A két darab közül az egyik egy egyházi himnusz volt. Magyarországon nincs túl sok egyháztag, így hát nem számítottam rá, hogy az egyháztagok közül bárki is hallani fogja az előadásomat.
A bál utáni vasárnapon az egyik nőtestvér az egyházból izgatottan lépett hozzám, gratulált és elmondta, hogy ő, valamint más egyháztagok és néhány érdeklődő hallotta az előadásomat. A bálon kevésbé tevékeny egyháztagok is részt vettek, akik szintén hallották az általam előadott himnuszt. A nőtestvér elmondta, hogy csodálatos volt hallani a himnuszt egy olyan tevékenység keretében, amelyet nem az egyház szervezett, és azt mondta, hogy ez megerősítette mindazok bizonyságát, akik ott voltak az eseményen.
Rájöttem, hogy soha nem tudhatjuk, hogy mikor mutatunk jó példát, és akár az apró cselekedetek is nagy hatással lehetnek másokra.