Lawrence E. Corbridge elder

a Hetvenektől

Lawrence Edward Corbridge elder elismeri, hogy az Úrra támaszkodik.

– Krisztus az egyetlen és minden reményünk, és az egyetlen út, mely által megtehetjük mindazt, amit Ő kér tőlünk – mondja. – Teljes bizalommal lehetünk aziránt, hogy Ő segíteni fog nekünk, hogy sikerrel járjunk.

Corbridge elder bizonyságát a többévi egyházi szolgálat által szerezte, mely során többek között püspökként, főtanács tagként, cövekelnökként, valamint a Chile Santiago Észak Misszió elnökeként szolgált 2002 és 2005 között.

Ivan Corbridge és Agnes Howe Corbridge gyermekeként 1949. április 6-án született, és a Utah állambeli Provóban nőtt fel. 1968 és 1970 között teljesített teljes idejű misszionáriusi szolgálatot az Argentína Észak Misszióban.

A Brigham Young Egyetemen üzletviteli tudományokból szerzett alapdiplomát, később pedig jogi doktorátust. Az egyetemi tanulmányok után elkezdte jogi pályafutását. A Hetvenek Első Kvórumába történő elhívása előtt egy Salt Lake Cityben lévő jogi vállalat részvényesként és főügyészeként dolgozott.

Jacquelyn Shamóval 1974. december 21-én kötött házasságot a Utah Provo templomban. Corbridge elder fiatal férfiként a nyarakat Idaho és Utah állambeli szarvasmarha farmokon töltötte, ahol megszerette a természetet, mely szeretetet a feleségével és öt fiával is megosztott számos közös tevékenység alkalmával, mint például a sziklamászás, vadvízi evezés, síelés és snowboardozás.

– A Tudás, a jellem és az emberi kapcsolatok, különösen a családon belül, azon kevés dolgok közé tartoznak, melyek az életben igazán számítanak – mondja. Egy másik ilyen dolog pedig az, hogy „mindig emlékezzünk Krisztusra”.

Corbridge elder így folytatja: – Minden héten szövetséget kötünk, hogy ezt tesszük, amikor veszünk az úrvacsorából. Néha hibázunk. Az Úr mégis azt mondja, hogy minden gondolatunkban rá tekintsünk. Így, akár egy család eltartása miatt dolgozunk, akár anyák és háziasszonyok vagyunk, akár egy kórházi ágyon fekszünk és hat hónapunk van hátra, alapvető kihívásunk ugyanaz marad: emlékezni Őrá, és azt tenni, amit Ő is tenne.