Valami jóra fordítani az időmet
Néha nagyon hideg van és sok hó esik ott, ahol élünk. Olykor még iskolába se kell mennünk a hó miatt, és olyankor a házunk melletti nagy dombon szoktunk szánkózni. Egy nap, amikor éppen készültünk felvenni az overallunkat, a sapkánkat és a kesztyűnket, az anyukám azt mondta, hogy túl hideg és szeles az idő ahhoz, hogy kimenjünk. Morcos voltam, hogy bent kell maradnunk. Elkezdtem nyafogni, mire az anyukám ezt mondta: „Menj fel a szobádba, és keress valami jót, amivel az idődet töltheted.”
Amikor felmentem a szobámba, eszembe jutott, mit szeretne a Szabadító, hogy tegyek. Eldöntöttem, hogy megtanulom a hittételeket. Amikor néhány óra múlva lejöttem, elmondtam az anyukámnak és a testvéreimnek, hogy sajnálom, hogy durcás voltam, és hogy megtanultam mindegyik hittételt. Nagyon meglepődtek! Felmondtam nekik az összeset, és nagyon jó érzés volt, hogy valami jóra fordítottam az időmet.
Szerintem a Szabadító is boldog volt, hogy úgy döntöttem, többet tanulok Őróla aznap délelőtt a szabadidőmben. Hálás vagyok, hogy adott nekem egy családot és a szentírásokat, hogy segítsenek többet megtudni Mennyei Atyánkról és az Ő Fiáról, Jézus Krisztusról.