A Szabadító azt mondta, hogy a viszálykodás lelke az ördögtől való (lásd 3 Nefi 11:29). Mi a különbség a nézeteltérés és a viszálykodás között?
Az természetes, hogy az emberek különböző nézeteket vallanak, és vannak időszakok, amikor Jézus Krisztus tanítványainak ki kell állniuk a hitelveik mellett, amikor mások ellenük vannak. Ám álláspontunkat pozitívan és tényszerűen kell közölnünk, anélkül, hogy mérgesek, keserűek vagy sértőek lennénk. Hogyan kerüljük hát el az ellenséges összetűzéseket?
Biztosan hallottad már a mondást, hogy ellenkezhetünk anélkül, hogy ellenségesekké válnánk. A viták elkerülése a motivációddal és a vágyaiddal kezdődik. A szentírásokban azt olvassuk, hogy „háborúság lesz a kevélységből” (Példabeszédek 13:10). Ha jobban érdekel, hogy megnyerj egy vitát vagy hogy igazad legyen, szinte biztos, hogy ezt a viszálykodás lelke fogja követni.
Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, tanított néhány módot arra, hogy miként kerüljük el a viszálykodást: (1) „mutass jószándékú törődést mások iránt”; (2) „zabolázd meg azon vágyadat, hogy a viszálykodás lelkületében beszélj vagy írj személyes nyereség vagy dicsőség céljából”; és (3) „alázatos engedelmességgel, igazán [szeresd] Istent”.1 Akkor az Úr Lelke lesz velünk, nem pedig a viszálykodás lelke.