Hogy „a ti örömetek beteljék”
Jean B. Bingham
a Segítőegylet általános elnöke
Jézus Krisztus minden gyógyulás, békesség és örök fejlődés forrása.
Kedves testvérek, nagy öröm itt lenni veletek! És éppen erről szeretnék beszélni ma délelőtt: az öröm teljességéről.
Egy híradás címe nemrég így hangzott: „Katasztrófák rázzák meg a nemzetet [és] a világot.”1 A hurrikánoktól és áradásoktól a hőhullámokig és aszályokig, a futótüzektől és földrengésektől a háborúkig és pusztító járványokig, úgy tűnik, az egész föld háborog2.
Emberek millióinak kell elhagyni otthonukat, és számtalan életet dúlnak fel ezek a megpróbáltatások. A családokban és a közösségekben megjelenő viszálykodás, valamint a félelem, a kétségek és a meghiúsult várakozások keltette belső küzdelmek is nyugtalanságot okoznak. Nehéz lehet azt az örömöt érezni, melyről Lehi azt tanította, hogy az élet célja.3 Néha mindannyian feltesszük a kérdést: „Hol találok békét, lelkemnek vigaszt…?”4 Elgondolkodunk: „Vajon hogy lelhetek örömre a halandó élet nehézségei ellenére?”
A válasz túl egyszerűnek tűnhet, azonban már Ádám ideje óta igaznak bizonyul. Úgy lelhetünk tartós örömre, ha a Szabadítónkra, Jézus Krisztusra és az általa tanított és példázott evangélium szerinti életre összpontosítunk. Minél inkább megismerjük Jézus Krisztust, hiszünk benne és példázzuk Őt, annál jobban megértjük, hogy Ő minden gyógyulás, békesség és örök fejlődés forrása. Mindnyájunkat hív, hogy jöjjünk Őhozzá.5 Olyan meghívás ez, amelyet Henry B. Eyring elnök így jellemez: „a legfontosabb meghívás, amelyet csak kaphat az ember”6.
Tanuljatok Jézus Krisztusról!
Hogyan jövünk Őhozzá? Idén áprilisban Russell M. Nelson elnök és M. Russell Ballard elder arra buzdított minket, hogy tanulmányozzuk Az élő Krisztus7 című kiadványt a Szabadítóról való tanulásunk részeként. Sokan elfogadták e kihívást és áldásokban részesültek. Nemrégiben egy kedves barátom minden felnőtt gyermekének adott egy példányt a dokumentumból, az egyes kifejezéseket szemléltető evangéliumi képekkel. Arra buzdította gyermekeit, hogy segítsenek az unokáinak megérteni és kívülről megtanulni azt. Kis idő múlva megosztott velem egy videót, amelyen a hatéves kisunokája, Laynie lelkesen és büszkén adja elő a memorizált szöveget. Ráébredtem, hogy ha egy hatéves képes erre, akkor én is az vagyok!
Amint nagyobb összpontosítással tanulmányoztam Jézus Krisztus életét és tanításait, és kívülről megtanultam Az élő Krisztus szövegét, növekedett a Szabadítónk iránti hálám és szeretetem. E sugalmazott dokumentum minden mondata egy prédikációt tartalmaz, és gazdagította az ismereteimet az Ő isteni szerepköreit és földi küldetését illetően. Mindaz, amit a tanulmányozás és elmélkedés ezen időszakában tanultam, megerősíti, hogy Jézus valóban „a világ világossága, élete és reménysége”8. Az ősi szentírások és az utolsó napi próféták Őt dicsérő szavai – akár írásban, akár szóban – bizonyságot tesznek arról, hogy „az Ő útja az az ösvény, amely ebben az életben boldogsághoz, az [elkövetkező világban] pedig örök élethez vezet”9.
Legyen hitetek Jézus Krisztusban!
Amint számtalan különféle módon tanulmányozzátok Krisztus életét és tanításait, a belé vetett hitetek növekedni fog. Rá fogtok jönni, hogy Ő egyénekként szeret és tökéletesen megért benneteket. A halandóságban eltöltött 33 éve során elszenvedett elutasítást; üldöztetést; testi éhséget, szomjúságot és fáradtságot10; magányt; szóbeli és testi bántalmazást; végül pedig bűnös emberek kezei által elszenvedte a gyötrelmes halált.11 A Gecsemáné kertjében és a Kálvária keresztjén átérezte a mi összes fájdalmunkat, megpróbáltatásunkat, kísértésünket, betegségünket és gyengeségünket.12
Nem számít, mit szenvedtünk el, Ő a gyógyulás forrása. Akik megtapasztalták a bántalmazás, fájdalmas veszteség, krónikus betegség vagy bénító megpróbáltatás, igaztalan vádaskodás, ádáz üldöztetés, vagy a bűnből vagy félreértésekből származó lelki károsodás bármely formáját, mind meggyógyulhatnak a világ Megváltója által. Ő azonban hívatlanul nem fog belépni. Nekünk kell Hozzá jönnünk, és engednünk, hogy csodát tegyen.
Egy csodás tavaszi napon nyitva hagytam az ajtót, hogy élvezzem a friss levegőt. Egy kismadár berepült a nyitott ajtón, de aztán észrevette, hogy nem ott van, ahol lenni akar. Kétségbeesetten repkedett a szobában, menekülési kísérletei során többször is nekirepülve az ablak üvegének. Megpróbáltam óvatosan a nyitott ajtó felé terelni, de nagyon rémült volt és folyton elröppent. Végül a sötétítő függöny tetején szállt le zavarodottan és kimerülten. Fogtam egy seprűt, és a cirokos végével óvatosan próbáltam felérni oda, ahol a madárka nyugtalanul üldögélt. Ahogy a seprű végét odatartottam a lába elé, a kismadár félszegen átlépett a sörtékre. Lassan, nagyon lassan a nyitott ajtóhoz lépdeltem, a lehető legstabilabban tartva a seprűt. Amint elértük a nyitott ajtót, a madárka nyomban kiröppent a szabadba.
Ehhez a madárhoz hasonlóan néha mi is félve bízunk, mert nem értjük Isten tökéletes szeretetét és az iránti vágyát, hogy segítsen nekünk. De ha tanulmányozzuk Mennyei Atyánk tervét és Jézus Krisztus küldetését, megértjük, hogy az Ő egyetlen céljuk a mi örök boldogságunk és fejlődésünk.13 Ők örömmel segítenek, ha kérünk, keresünk és zörgetünk.14 Amikor gyakoroljuk a hitünket és alázatosan fogadjuk a válaszaikat, megszabadulunk a félreértéseink és feltételezéseink korlátaitól, és megláthatjuk az előre vezető utat.
Jézus Krisztus a békesség forrása is. Arra kér minket, hogy támaszkodjunk a karjára15, és olyan békességet ígér, „mely minden értelmet felül halad”16 – azt az érzést, mely akkor jön, amikor a Lelke „békét szól… a lelkünkhöz”17, legyünk bármilyen kihívások közepette is. Legyen akár személyes küszködés, akár családi gond vagy közösségi válság, a békesség akkor jön el, ha bízunk abban, hogy Isten Egyszülött Fiának hatalmában áll megnyugtatni sajgó lelkünket.
Snježana Podvinski, a horvátországi Károlyváros csekély számú szentjeinek egyike a Szabadítóra támaszkodott, amikor tavaly 6 hónapon belül elhunyt a férje és mindkét szülője. Gyásztól sújtottan, de bizonysággal rendelkezve arról, hogy a családok örökkévalóak, minden megtakarítását felhasználva elutazott a templomba, ahol a férjéhez és a szüleihez pecsételték. Azt mondta, hogy az a templomban töltött pár nap élete fénypontja volt. Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett szilárd bizonysága miatt olyan békét érzett és olyan gyógyulást tapasztalt, mely a körülötte lévőket is megerősítette.
A Jézus Krisztusba vetett hit még a gyógyulásnál és a békességnél is több ajándékot hoz. Ahogy Henry B. Eyring elnök mondta: „[H]álás vagyok azért, hogy az Úr oly sokféle módon látogatott meg a Vigasztalóval, amikor békességre volt szükségem. Mennyei Atyánkat azonban nem csupán a vigasztalódásunk érdekli, hanem a felfelé tartó fejlődésünk is.”18
Jézus Krisztus engesztelésének köszönhetően, melybe beletartozik a megváltás és a feltámadás ajándéka, képesek vagyunk a bűnbánatra, a változásra és az örök fejlődésre. Azon erő által, melyet nekünk ad, ha engedelmesek vagyunk, sokkal többé válhatunk, mint amivé a saját erőnkből valaha is válhatnánk. Lehet, hogy nem értjük teljesen a módját, de mindannyian, akik már éreztük a Krisztusba vetett hit növekedését, mélyebb megértést is kaptunk isteni kilétünkről és célunkról, ami olyan döntések meghozatalához vezetett, melyek összhangban vannak ezzel a tudással.
Egy olyan világ ellenére, mely megpróbál minket megfosztani az emberségünktől19, az a tudat, hogy Isten a mi Atyánk, biztosít bennünket afelől, hogy isteni lehetőségekkel és királyi ígéretekkel bírunk. Egy olyan világ ellenére, mely azt mondja, hogy az élet egy zsákutca, az a tudat, hogy Isten Egyszülött Fia lehetővé tette számunkra a megváltást és a feltámadást, reményt ad az örök fejlődésre.
Példázzátok Jézus Krisztust!
Amint egyre többet tudunk meg Jézus Krisztusról, úgy mind nagyobb hitet fejlesztünk ki Őbenne, és természetes módon követni akarjuk az Ő példáját. Parancsolatainak betartása lesz a leghőbb vágyunk. Szívünk mások szenvedésének enyhítésére vágyik majd, ahogy azt Ő is tette, és azt szeretnénk, hogy ők is megtapasztalják az általunk meglelt békét és boldogságot.
Mitől ilyen erőteljes az, ha megpróbálunk úgy cselekedni, mint Ő? Attól, hogy amikor a hitünket cselekedetekre váltjuk, a Szentlélek bizonyságot tesz az örök igazságról.20 Jézus azért mondja a tanítványainak, hogy tartsák be a parancsolatait, mert tudja, hogy ha követjük az Ő példáját, akkor elkezdjük megtapasztalni az örömöt, és ahogy továbbhaladunk az Ő ösvényén, elérkezünk az öröm teljességéhez. Így magyarázta ezt: „Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék.”21
Bizonyságunk vajon Jézus Krisztusnak és az Ő evangéliumának sziklaszilárd alapjára épült? Amikor az élet viharai lesújtanak ránk, kétségbeesésünkben szakkönyvekben vagy az interneten keresünk segítséget? A Jézusról Krisztusról való tudásunk és bizonyságunk építésére szánt idő gazdagon megtérül majd a próbatételek és viszontagságok idején. A szentírások mindennapi olvasása és az élő próféták szavai feletti elmélkedés; a jelentőségteljes személyes ima; a heti rendszerességű tudatos úrvacsoravétel; a Szabadító módján való szolgálat – ezen egyszerű cselekedetek mindegyike az örömteli élet építőkövévé válik.
Mi nyújt nektek örömöt? A szeretteitek látványa egy hosszú nap végén? A jól elvégzett munka utáni elégedettség? A fény valaki szemében, akinek osztoztok a terhein? Egy himnusz szavai, melyek mélyen a szívetekig hatolnak? Egy közeli barát kézszorítása? Szánjatok néhány zavartalan percet áldásaitok átgondolására, utána pedig találjatok módot ezek megosztására! Ha igyekeztek szolgálni és felemelni a környéketeken vagy e zűrzavaros világ bármely más részén élő testvéreiteket, nagyobb békét, gyógyulást, valamint fejlődést fogtok megtapasztalni.
Jöjjetek Őhozzá! Bizonyságomat teszem arról, hogy ha Jézus Krisztust helyezitek az életetek középpontjába, örömre fogtok lelni, bármilyen körülmények között éltek is. A válasz valóban „csak Ő lehet”22. Szánjatok időt arra, hogy valóban megismerjétek Jézus Krisztust azáltal, hogy szorgalmasan tanultok Róla, nagyobb hitet fejlesztetek ki Őbenne, és arra törekedtek, hogy minél inkább hasonlóvá váljatok Őhozzá. Ha így teszünk, úgy érezzük majd, hogy a kis Laynie-vel együtt nekünk is ezt kell mondanunk: „Köszönet Istennek az Ő isteni Fia páratlan ajándékáért.”23 Jézus Krisztus áldott és szent nevében, ámen.