Mi a hit?

Írta: Mary B. Ferguson

Ki volt Ferguson nőtestvér?

Mary Tyndale Baxter Ferguson (1826–1909) a skóciai Glasgow-ban született, és fiatalon árvaságra jutott. Amikor megismerte a mormon misszionáriusokat, Ferguson nőtestvérnek eleinte voltak aggályai, de minél többet tanult az egyházról, annál inkább tudta, hogy igaz. 1846 októberében keresztelkedett meg, és feljegyezte, hogy ennek következtében „minden társam elhagyott, és az én jó nevemet, mint valami gonosz dolgot, kivetették az evangélium miatt”.

Mary az egyház egyik skóciai konferenciáján találkozott John Baxterrel, és 1849-ben hozzáment feleségül. 1851-ben kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba. A sok, szénbányában töltött év következtében férje egészségi állapota nagyon leromlott, Mary pedig mindvégig ápolta őt. John 1869-ben meghalt, így Maryre hárult, hogy gondját viselje hét gyermeküknek. A gyászjelentése később úgy fogalmazott, hogy „keményen küszködött, hogy felnevelje s gondját viselje e kicsiny gyermekekből álló nagy családnak, de az Úr meghallotta a jajszavát, és megáldotta őt, és megerősítette az ő hátát e nehéz teher alatt”.

Ferguson nőtestvér ápolónőként és bábaként dolgozva gondoskodott a családjáról. Idővel másodszor is férjhez ment, és a utah-i Spanish Forkba költözött, ahol éveken át szolgált az ottani Segítőegylet elnökeként. Az általa átéltek megmutatták, hogy az életében jelentkező nehézségek ellenére is elkötelezett Isten iránt. A következő részletek alapjául szolgáló beszédet 1879-ben mondta egy fiatal nőkből álló hallgatóságnak.

Minthogy a hit az evangélium első tantétele, szükséges tehát feltenni a kérdést: Mi a hit? A szentírások tudatják velünk, hogy „a hit a remélt dolgok bizonyossága, a nem látott dolgok nyilvánvalósága” [Joseph Smith fordítás, Zsidók 11:1]. […] Ekképpen van tehát, hogy amikor engedelmeskedünk az evangéliumnak, azt bizonyos áldások követik; ha azonban azt mondjuk, hogy hiszünk, ám nem engedelmeskedünk, hiábavaló a mi hitünk. Olyan ez, mint a test a lélek nélkül – halott. Ezen élő hit volt az, fiatal nőtestvéreim, mely atyáitokat és anyáitokat a szülőhazájukban és a szülői házukban az evangéliumnak való engedelmességre vezette; hit által volt az, hogy megvetés és üldöztetés közepette elhagyták otthonaikat és rokonaikat, s mindent, mi kedves volt nekik, és nekivágtak a hatalmas óceánnak, …Jehova karjában bízva, hogy az vigye őket biztonsággal egy nyugalmas menedékbe; kik közül eladdig sokan nem ismerték az élet megpróbáltatásait és nehézségeit. […] Gondoljátok el, fiatal nőtestvéreim: atyáitok és anyáitok ezer mérföldnél is többet utaztak, kézikocsin húzva élelmüket és ágyneműiket, konyhai eszközeiket, ruhaneműiket stb., sokan közülük kicsiny gyermekekkel lévén; folyókon gázoltak át derékig érő vízben, és mérföldeken át húzódó durva homokban vesződtek, ám az esti tábortűznél Istenhez zengtek fel hálaénekeik, mert el voltak ültetve keblükben a hit tantételei; bizonyosságuk volt nem látott dolgokról; hit által érkeztek e völgyekbe; akkoriban még nem ama termékeny völgyek voltak, melyeket most láttok. Hit által győzték le a meddő, terméketlen talajt, és Isten áldásai révén érték el, hogy a pusztaság viruljon, mint a rózsa. […]

Kifogynék az időből, ha szólnék nektek hitünk próbatételeiről, melyeket a tücskök, szöcskék, aszályok, árvizek, valamint ellenségeink üldöztetése okoztak; összességében azonban rendkívül áldott és boldog nép vagyunk; és hit révén szándékozunk gyarapodni és növekedni és külhonban terjeszkedni, mígnem az ősi Ábrahámhoz hasonlatosan a mi növekedésünknek sem lészen vége.

Most pedig, fiatal barátaim, szükségtelen azt gondolnotok, hogy mivel mi oly sokat tettünk, tinektek semmi teendőtök nem maradt: tinektek külhonban szükséges terjeszkednetek. Szükségtelen azt gondolnotok, Sion gyermekei el fognak férni Utah területén. Új telepeket kell felépítenetek. […]

Ezért buzgón tusakodjatok a hitért, amely megadatott atyáitoknak ezekben az utolsó napokban, hogy hit révén képessé tétessetek Jehova céljainak megvalósítására; nyugodjon pedig Isten Lelkének megelevenítő hatása Sion gyermekein, hogy élő tűzhöz hasonlatos lehessen az őbennük, sok gyümölcsöt teremve az igazlelkűségre.