Szolgálattétel a családtörténet által

Ha segítünk valakinek a családtörténeti munkában, azzal erőteljes szolgálattételt végzünk. Amikor kapcsolatot teremtesz egy ember és az ősei között a családi történetek és részletek révén, azzal végül olyan űrt fogsz betölteni a szívükben, melynek időnként még a létezéséről sem tudtak (lásd Malakiás 4:5–6).

Legyen szó akár egy élethossziglani egyháztagról, akár olyasvalakiről, aki még soha nem hallott Jézus Krisztus visszaállított evangéliumáról, ők mindannyian Isten gyermekei, akik sóvárognak a tudás után, hogy honnan is jöttek.

Amint azt a következő történetek bizonyítják, gyakran nem is kell sok idő ahhoz, hogy jó és tartós benyomás maradjon valakiben.

Családra lelni 10 000 méteren

Nemrégiben egy hazafelé tartó repülőúton Steve mellé kerültem, aki megosztott velem néhány részletet a személyes életútjából. Érettségi után, 18 évesen belépett az USA hadseregébe, ahol kommunikációs szakemberként kezdett dolgozni; hamarosan a Fehér Házba került, ahol az elnöki kommunikáció támogatása lett a feladata. 18 és 26 éves kora közt két amerikai elnök alatt szolgált. Lenyűgöző történetei voltak!

„Steve! – mondtam neki. – Le kell írnod ezeket a történeteket az utódaid számára! Első kézből, a te szemszögedből kell olvasniuk ezeket a történeteket.” Egyetértett.

Aztán a Lélek arra késztetett, hogy megkérdezzem tőle, mit tud az őseiről. Steve elég sokat tudott az anyai ágáról, többek között egy történetet arról, hogy a családja egykor Abraham Lincolnnal vacsorázott, amikor a leendő elnök az 1860-as elnökválasztás előtt azon a vidéken kampányolt.

Az apai ágáról azonban nagyon keveset tudott, és nagyon szeretett volna többet megtudni. Előhúztam a telefonomat, és megnyitottam a FamilySearch alkalmazást. „Steve, akár most rögtön rákereshetünk a családodra!”

Rákapcsolódtam a fedélzeti wifire. A telefont magam elé tettem az asztalkára, hogy mindketten jól lássuk. Végeztünk egy keresést a FamilyTree-n [Családfában]. Perceken belül mindketten a dédapja és a dédanyja házassági bizonyítványát bámultuk.

„Ők azok! – mondta. – Most már eszembe jutott a lánykori neve!”

Mindketten izgatott lelkiállapotba kerültünk. A következő 45 percben azon dolgoztunk, hogy profilokat hozzunk létre a kevésbé ismert őseinek. Megkért, hogy ígérjem meg, hogy Coloradóban is folytatjuk a közös kutatást. Leszállás közben még elkértük egymás elérhetőségét.

Itt voltunk 10 000 méter magasan, egy tenyérnyi méretű eszköz társaságában, egy olyan 100 éve házasságot kötött párt keresve, akiket ő és a többi leszármazott már időközben elveszített szem elől. Hihetetlen! Mégis megtaláltuk őket. Családtagokat kapcsoltunk egymáshoz. Történeteket idéztünk fel. Hála töltött el minket a technikai eszközökért. Ez bizony maga volt a csoda.

Jonathan Petty, Amerikai Egyesült Államok, Colorado

Új családi körben

ILLUSZTRÁLTA: JOSHUA DENNIS; HÁTTÉRKÉPEK, MOBILTELEFON A GETTY IMAGES JÓVOLTÁBÓL

Maria már több mint 20 éve nem volt tevékeny az egyházban. Néhány hónappal ezelőtt eltöltöttünk vele néhány órát az otthonunkban, népszámlálási és egyéb feljegyzésekben kutatva az ősei után. Volt egy pont, amikor könnyekben tört ki: „Többet tudtam meg a családomról két óra alatt, mint amennyit egész életemben!”

Az együtt töltött idő végén megmutattuk neki a FamilyTree [Családfa] alkalmazás Rokonok körülöttem elnevezésű funkcióját. Kiderült, hogy a férjem és én is távoli rokonságban állunk Mariával. Ismét könnyekben tört ki, és elmondta, hogy mindig azt hitte, egyedül van. Soha nem tudott róla, hogy lennének rokonai a környéken. Néhány héttel később Maria felkereste a püspökünket. Jelenleg azon dolgozik, hogy jogosulttá váljon belépni a templomba, és számos „új” unokatestvérre akadt az egyházközségünkben!

Carol Riner Everett, Amerikai Egyesült Államok, Észak-Karolina

A szolgálattétel receptje

Ashley az egyik nővér, akinek szolgálattételt nyújtok. Mindkettőnknek maradtak szakácskönyvei a nagymamáinktól. Az övét a dédije írta, az enyémet én állítottam össze, amikor Greenwood nagyi halála után megörököltem a receptesdobozát.

Egyszer mindketten választottunk egy-egy receptet a szakácskönyveinkből, és munka után összejöttünk, hogy kipróbáljuk őket. Ő egy blondie sütireceptet választott; először azt raktuk össze és toltuk be a sütőbe. Én csipszekhez való „rózsaszín mártogatóst” – a Greenwood családi összejövetelek elmaradhatatlan kellékét – választottam. Ashley lánya, Alice segített a kóstolásban. Aztán, mivel Ashley nem szerette volna, ha a gyerekei megeszik az összes blondie-t, felszeletelte és elvitte a nővérekhez, akiknek szolgálattételt szokott nyújtani.

Én azt szerettem a legjobban ebben a recept estben, hogy sütés-főzés közben megbeszéltük a szokásos szolgálattételi témákat, az ő küzdelmeit és az enyémeket, emellett viszont a nagymamáinkról és az anyukánkról is beszélgettünk, ami mindkettőnknek megható volt.

Jenifer Greenwood, Amerikai Egyesült Államok, Utah

Konkrét segítségnyújtási módszerek

A családtörténet akkor is megnyithatja a szolgálattételi lehetőségek kapuját, amikor úgy tűnik, hogy minden más eredménytelen. Íme néhány kipróbálható ötlet.

Segíts nekik feltölteni a családi fényképeiket a FamilySearch oldalra.
Segíts nekik megörökíteni és feltölteni a családi történeteikről szóló hanganyagokat, főleg a fényképekhez kapcsolódóan.
Állíts össze egy legyezőszerű táblázatot vagy egyéb kinyomtatható családtörténeti dokumentumot, amelyet ajándékba adhatsz.
Taníts nekik olyan módszereket, amelyek révén élvezetes módon örökíthetik meg egy naplóban a saját családtörténetüket. Hangosnapló? Fényképes napló? Vlog? Számos lehetőség áll azok előtt, akik nem kedvelik a hagyományos naplóírást.
Menjetek el együtt a templomba, szertartásokat végezni az őseikért. Felajánlhatod azt is, hogy szertartásokat végzel az őseikért, ha több nevük van, mint amennyivel meg tudnak birkózni.
Jöjjetek össze és meséljetek egymásnak a családi hagyományaitokról.
Vegyetek részt együtt egy családtörténeti képzésen.