Az önellátás áldásai
A Lélek volt a döntő
Hála az Önellátási Szolgáltatások tanfolyamának és a Szentlélektől kapott útmutatásnak, Molly Kohrman meglelte a saját vállalkozás indításához szükséges bátorságot.
Hogy történhet meg, hogy valaki rekreációs terápia diplomával és 10 éves mentálhigiénés tapasztalattal cukrászdát nyit, ahol színes brownie-kat, blondie-kat és fagylaltot lehet kapni?
Molly Kohrman esetében a válasz egyszerű. 2017-ben beiratkozott az Önellátási Szolgáltatások egyik tanfolyamára a saját vállalkozás elindítása és bővítése témájában. Ez a tanfolyam meghozta a bátorságát ahhoz, hogy kövesse az álmát.
„Washington, D.C.-ben tanultam cukrászatot, utána kulináris iskolába jártam Utah-ban – mondja. – Amikor a cövekem bejelentette, hogy önellátási tanfolyamokat indít, arra gondoltam, talán jó lenne kipróbálni. Mindig is saját vállalkozást szerettem volna. Tanultam üzleti tantárgyakat is. Nem árthat, ha tanulok még.”
A tanfolyam különbözött minden más, Molly által korábban folytatott üzleti vagy cukrászati kurzustól. Attól volt egyedi, mondja, hogy jelen volt a Szentlélek és a bajtársias szellem a résztvevők között.
„Az üzleti beszélgetések jók voltak és hasznosak – mondja –, de ami számomra a leginkább számított, az az üzleti beszélgetésekhez kapcsolódó lelki vonatkozás volt.”
Tehetségek és nyugtalanság
„Belül nagyon nyugtalan voltam – mondja Molly. – Azon morfondíroztam, hogy vajon tényleg a legjobb felhasználási módja-e a forrásaimnak, ha a megtakarításaimat, az időmet és az energiámat egy vállalkozás indítására fordítom amikor abban az időben az öngyilkosság-megelőzés területén dolgoztam.”
Az első órán Molly és a többi résztvevő az Úr azon vágyáról beszélt, hogy a szentjei sikeresek legyenek és olyan megélhetést válasszanak, amely örömet hoz nekik. Megkérdezte a csoportot: „Hogyan tudjátok összhangba hozni azt, hogy a kapott tehetségeiteket egyfelől fajsúlyos dolgokra használjátok, másfelől olyasmire, amit egyszerűen csak meg szeretnétek tenni?”
Ahogy a csoport elbeszélgetett erről a kérdésről, Molly rájött, hogy nem egyszerűen brownie-kat fog árulni. Ha a vállalkozása sikeres lesz, akkor embereket fog alkalmazni, forrásai lesznek arra, hogy méltó célokra adakozzon, és amikor a munkája már kevesebb időt vesz igénybe, önkéntesként visszatérhet szociális munkásnak.
„Az a beszélgetés kellett hozzá, hogy tényleg megértsem. Nem esett le mindaddig, amíg hasonló gondolkodású emberekkel nem kerültem egy terembe – mondta. – Mindannyian az üzleti folyamatok és az életünk más és más szakaszában tartottunk, de ott volt a Lélek, és nagyon is irányította a beszélgetésünket – minden órán. Rájöttem, hogy ha a saját vállalkozás az, amit igazán szeretnék, akkor Mennyei Atya támogatni fog benne.”
Brownie-k és áldások
Nagyjából a 12 hetes tanfolyam felénél Molly elkezdett brownie-kat sütni és bevinni a tízfős önellátási csoportjának.
„Ez egyáltalán nem volt ellenükre, és néhányan kifejezetten hasznos visszajelzést adtak – mondja. – Elkezdtem különböző ízekkel, mázzal és összetevőkkel próbálkozni. A tanfolyam végére már elég jó elképzelésem volt arról, hogy mit szeretnék csinálni.”
Molly elmondása szerint létfontosságú volt, hogy a csoportja hetente találkozott, hogy elszámoltatták egymást a heti vállalásaikkal kapcsolatban, hogy megtanulták, miként és kitől kérjenek segítséget, valamint hogy egymás figyelmét ráirányítsák a szükséges forrásokra.
„Amíg együtt voltunk mindvégig áldottnak és a csoporttagok által támogatottnak éreztem magam – mondja. – A tanfolyam segített, hogy jobban tudatában legyek mindannak, amire még rá kellett jönnöm.”
Miután Molly 2018 őszén megnyitotta a brownie-boltját, hamar felfedezte, hogy egy vállalkozás működtetése több időt vesz igénybe, mint gondolta. Azonban egy az önellátási órákon tanult tantétel továbbra is áldást hoz számára.
„Arról beszélgettünk, hogy milyen rendkívül sok időnket fogja elvenni minden, de az lesz a döntő, hogy tudjunk időt szakítani a Lélekre – mondja. – Megtapasztaltam, hogy ez igaz. Amikor azt érzem, hogy hirtelen túlterhelt és stresszes vagyok, akkor a szentírásokat vagy az általános konferenciai beszédeket hallgatom, miközben reggelente egyedül dolgozom, és ez megnyugtat, valamint békességet hoz a számomra.”
A békességnek ez az érzése, mellette pedig az izgatott, boldog, elégedett vendégek hajtják tovább Mollyt, még a hosszú munkanapok végén is.
„Nem tudtam volna elkezdeni ezt a vállalkozást Mennyei Atya segítsége nélkül – mondja. – És sok más ember segítsége és támogatása nélkül egyszerűen lehetetlen lett volna. Ez egy annyira nagyszerű lehetőség. Olyan régóta meg akartam tenni.”
És hála az önellátási tanfolyamnak „megáldattam azzal a lehetőséggel, hogy megpróbálhassam”.