Szolgálattételi tantételek

Szolgálattétel a fogyatékossággal élők számára

Ne félj kinyújtani a kezed mások felé és megismerni a segítségnyújtás módjait!

Akár ijesztőnek is találhatjuk a fogyatékossággal élő barátoknak és szomszédoknak nyújtott szolgálattételt. Noha szeretnénk krisztusi módon a kezünket nyújtani mások felé, néha egyszerűen nem tudjuk, hogyan tegyük.

Míg a Connecticut állambeli New Canaanben éltek, a Thompson család ikerlányokkal áldatott meg. Amikor a lányok idő előtt és Down-szindrómával jöttek világra, egyházközségük a család segítségére sietett, támogatást nyújtva nekik az ikrek nyitott szívműtétei és több havi kórházi ellátásuk során. A kezdeti szükségletek némelyike könnyen észrevehető volt. A tagok megszervezték az étkezést, a gyermekek felügyeletét, a takarítást, segítséget nyújtottak karácsonykor és így tovább.

A szeretetteljes segítség azonban nem szűnt meg, amikor a gyermekek növekedtek és a szükségletek kevésbé szembeszökővé váltak. A szerető barátok, a vezetők, valamint a szolgálattevő fivérek és nővérek erőfeszítést tettek arra, hogy tanácsot kérjenek a Thompson családtól a lehetséges segítséget illetően.

„Az egyik barátunk megkérdezte tőlem, hogy mi okoz nehézséget – mondta Thompson nővér. – Megemlítettem, hogy a vasárnapok nehezek, mert a férjemmel gyakran lefoglaltak minket az elhívásaink, és a legnagyobb lányunkra hárult a gyermekfelügyelet. A barátom azonnal felajánlotta, hogy néhány órára minden vasárnap elviszi az ikreket. Ezt több hónapon át meg is tette.”

Amikor az ikrek elérték a tizenéves kort, a vezetők rendszeresen leültek a szülőkkel, hogy olyan tevékenységeket tervezzenek meg, melyek befogadó légkörűek és szórakoztatóak voltak az ikrek számára, csakúgy, mint a többi fiatal nő számára. Egy másik barátjuk áthívta magához a lányokat, hogy Thompsonék részt tudjanak venni a kóruspróbákon.

Miután a Thompson család Utah-ba költözött, egy házaspár lett kijelölve hozzájuk szolgálattételre. „A látogatásuk előtt mindig megkérdezték, mire van szükségünk, és milyen üzenet lenne a legmegfelelőbb a családunk számára – mondta Thompson nővér. – Időt fordítottak a család minden tagjának megismerésére, ami azért fontos, mert a sajátos igényű gyermekek testvéreiről sokszor megfeledkeznek az emberek.” A házaspár gyakran hívta el az ikreket különleges tevékenységekre, így biztosítva egy kis pihenést a családnak.

Thompson nővér azt tanácsolja a fivéreknek és a nővéreknek, hogy ne féljenek megkérdezni a szülőktől, mi okoz nehézséget és hogyan segítsenek: „Egyszerűen csak nyújtsátok ki a kezeteket! Minél jobban megismertek valakit, annál jobban fogjátok tudni, mi a nekik nyújtott szolgálat legjobb módja.”

Javaslatok a fogyatékossággal élő személyek és a családjuk számára nyújtott szolgálattételre

group of people supporting young woman in a wheelchair

Ismerd meg az egyént emberileg, a fogyatékosságától eltekintve. Kérdezd meg tőle, mit szeretne, hogy tudj róla. Milyen dolgok érdeklik?
Úgy szólj hozzá, ahogyan más vele egykorúval is beszélnél. Ügyelj arra, hogy tiszteletet tanúsíts a hanghordozásod és a tetteid által is. Ügyelj arra, hogy közvetlenül hozzá beszélj.
Ne vegyél semmibe egy fogyatékossággal élőt! Ismerd el őt és vond be. Tanácskozz vele és a családjával arról, hogy miként tudnának közreműködni és szolgálni.
Fogyatékossággal élő fiatalabb személyek esetében lehetőséget ad a családnak, hogy megosszák, amit szívesen elmondanak, ha ehhez hasonló kéréssel fordulsz hozzájuk: „Meséljetek egy kicsit Dávidról!”
Ha felajánlod, hogy időt töltesz a fogyatékossággal élő gyermekekkel, azzal egy kis szünetet adhatsz a szülőknek, hogy a többi gyermekükre tudjanak összpontosítani vagy más szükségletekről gondoskodhassanak. Segít továbbá jobban megértened a gondviselők vállára nehezedő terheket is.
Akkor is segíthetsz, ha nem tudsz személyesen jelen lenni. Sokat jelenthet egy bátorító üzenet vagy egy barátságos hang. Vásárolhatsz az interneten születésnapi ajándékot vagy más, szükséges dolgokat.