Jöjj, kövess engem!
Ószövetségi jelképek
A szentírások jelképek használatával tanítanak fontos fogalmakat. Az Ószövetségben található jelképek megértése gazdagíthatja az olvasási élményedet, elmélyítheti az evangéliumi igazságokkal kapcsolatos megértésedet, és gyarapíthatja az Úr szavai iránti megbecsülésedet.
Egyes jelképeket többféleképpen is lehet értelmezni. Fontos észben tartani azt, hogy a jelképek helyes értelmezése arra épül, amit világosan tanítanak más szentírások és az egyházi vezetőink.
Íme négy jelkép, amellyel találkozni fogsz a Jöjj, kövess engem! e havi olvasása során.
Olajág
A szentírások gyakran említenek olajfákat. Az olajfa Izráel házát jelképezi, és „az olajágat egyetemesen a béke jelképének tekintik”1. Az olajág első említésére az özönvíz után kerül sor (lásd 1 Mózes 8:11), és azt a békességet jelképezi, amely a vizek visszahúzódása után visszatért a földre.
Szivárvány
Az özönvíz után Isten szivárványt helyezett az égre (lásd 1 Mózes 9:12–17). A szivárvány több volt egy szép látványnál: Isten azon ígéretének volt a jelképe, mely szerint soha többé nem fogja özönvíz borítani a földet, és hogy az Úr ismét a földön fog lakozni.
Kos
Amikor Ábrahám utasítást kapott a fia, Izsák feláldozására, Isten biztosított egy kost, hogy az legyen feláldozva Izsák helyett (lásd 1 Mózes 22:13–14). Amint azt Dallin H. Oaks elnök, az Első Elnökség első tanácsosa kifejtette: „A bűneink és a halandóságunk miatt… halálra vagyunk ítélve. Amikor már minden más remény elszáll, Mennyei Atyánk biztosítja számunkra Isten Bárányát, és mi megmenekülünk az Ő áldozata által.”2
Kút
Az 1 Mózes 26-ban Izsák kútjairól fogsz olvasni. A víz gyakran a Szabadítótól, Jézus Krisztustól való függésünket jelképezi. „Miként a víz elengedhetetlen a fizikai élet fenntartásához, a Szabadító és tanításai (az élő víz) elengedhetetlenek az örök élethez.”3