Az örökkévaló szövetség. Liahóna, 2022. okt.
Az örökkévaló szövetség
Mindazoknak, akik szövetséget kötöttek Istennel, különleges szeretetben és irgalomban lehet részük.
The Lord Jesus Christ [Az Úr Jézus Krisztus]. Készítette: Del Parson
Ebben a háborúkkal és háborúk híreivel tépázott világban minden korábbinál nagyobb szükség van az igazságra, a világosságra és Jézus Krisztus tiszta szeretetére. Krisztus evangéliuma dicsőséges, és abban az áldásban van részünk, hogy tanulmányozhatjuk azt, és az előírásai szerint élhetünk. Örvendezünk abban a lehetőségben, hogy megoszthatjuk – hogy bizonyságot tehetünk az igazságairól, bárhol is legyünk.
Gyakran beszéltem az ábrahámi szövetségnek és Izráel egybegyűjtésének a fontosságáról. Amikor befogadjuk az evangéliumot és megkeresztelkedünk, magunkra vesszük Jézus Krisztus szent nevét. A keresztelkedés az ahhoz vezető kapu, hogy örököstársaivá váljunk az Úr minden olyan ígéretének, melyet Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak és utódaiknak tett az ősi időkben.1
Az „új és örökkévaló szövetség”2 (vö. Tan és szövetségek 132:6) és az ábrahámi szövetség alapvetően ugyanaz – két megfogalmazásmód arra a szövetségre, melyet Isten halandó férfiakkal és nőkkel kötött különböző időszakokban.
Az örökkévaló jelző arra utal, hogy ez a szövetség már a világ megalapítása előtt is létezett. A nagy mennyei tanácsban lefektetett terv magában foglalta annak a kijózanító felismerését, hogy mindannyian kivágatunk Isten színe elől. Isten azonban megígérte, hogy biztosít majd egy Szabadítót, aki legyőzi a bukás következményeit. Miután Ádám megkeresztelkedett, Isten ezt mondta neki:
„És annak rendje szerint való vagy, aki napok kezdete és évek vége nélkül való volt, az egész örökkévalóságtól az egész örökkévalóságig.
Íme, te egy vagy bennem, Isten fiaként; és így válhat mindenki fiammá” (Mózes 6:67–68).
Ádám és Éva elfogadták a keresztelés szertartását, és elkezdték annak a folyamatát, hogy egyek legyenek Istennel. A szövetség ösvényére léptek.
Amikor ti és én is erre az ösvényre lépünk, új életutat kezdünk. Ezáltal olyan kapcsolatot alakítunk ki Istennel, amely lehetővé teszi számára, hogy megáldjon és megváltoztasson bennünket. A szövetség ösvénye visszavezet minket Őhozzá. Ha engedjük, hogy Isten uralkodjon az életünkben, akkor ez a szövetség egyre közelebb fog vezetni minket Őhozzá. Minden szövetség a rendeltetése szerint kötelező érvényű. Kapcsolatot teremtenek, örök kötelékekkel.
Különleges szeretet és irgalom
Amikor szövetséget kötünk Istennel, örökre elhagyjuk a semleges területet. Isten nem fogja feladni a kapcsolatát azokkal, akik ilyen köteléket alakítottak ki Ővele. Sőt, mindazok, akik szövetséget kötöttek Istennel, különleges szeretethez és irgalomhoz juthatnak. A héber nyelvben ezt a szövetségen alapuló szeretetet úgy nevezik, heszed (חֶסֶד).3
A heszed kifejezésnek nincs elég jó angol megfelelője. A Jakab király-féle Biblia fordítói bizonyára küszködtek azzal, hogyan ültetssék át angolba a heszed szót. Gyakran a szerető kedvesség kifejezést választották. Ez sokat megragad belőle, de nem adja át a heszed teljes jelentését. Más fordításokat is használtak rá, mint például az irgalom és a jóság szavakat. A heszed egy olyan szövetséges kapcsolatot leíró egyedi kifejezés, amelyben mindkét felet köti az egymás iránti kitartás és hűség.
A celesztiális házasság is egy ilyen szövetséges kapcsolat. A férj és a feleség szövetséget köt Istennel és egymással, hogy kitartanak egymás mellett és hűek lesznek egymáshoz.
A heszed a szeretet és irgalom egy különleges fajtája, amelyet Isten érez azok iránt és terjeszt ki azokra, akik szövetséget kötöttek Ővele. Mi pedig heszeddel viszonozzuk ezt Őfelé.
Miután ti és én szövetséget kötöttünk Istennel, az Ővele való kapcsolatunk sokkal szorosabb lesz, mint a szövetségkötésünk előtt. Attól fogva össze vagyunk kötve.
Fényképezte: Jerry L. Garns
Mivel Isten heszedet táplál azok iránt, akik szövetséget kötöttek Vele, szeretni fogja őket. Továbbra is velük fog munkálkodni, és lehetőségeket kínál nekik a változásra. Meg fog bocsátani nekik, amikor bűnbánatot tartanak. Ha pedig eltévelyednek, akkor segít nekik megtalálni az Őhozzá visszavezető utat.
Miután ti és én szövetséget kötöttünk Istennel, az Ővele való kapcsolatunk sokkal szorosabb lesz, mint a szövetségkötésünk előtt. Attól fogva össze vagyunk kötve. Az Istennel kötött szövetségünk miatt Ő soha nem fárad bele abba, hogy segítsen nekünk, és soha sem merítjük ki az Ő irgalmas türelmét irántunk. Mindegyikünknek különleges helye van Isten szívében. Nagy reményeket táplál velünk kapcsolatban.
Ismeritek azt a történelmi kijelentést, melyet az Úr Joseph Smith prófétának tett. Kinyilatkoztatás által érkezett. Az Úr azt mondta Josephnek: „Ez az ígéret a tiétek is, mert Ábrahámtól valók vagytok, és az ígéret Ábrahámnak szólt” (Tan és szövetségek 132:31).
Ezáltal ez az örökkévaló szövetség – az evangélium nagy visszaállítása részeként – a maga teljességében visszaállíttatott. Gondoljatok csak bele: A templomban kötött házassági szövetség közvetlenül ehhez az ábrahámi szövetséghez kapcsolódik. A templomban a házaspárokkal megismertetnek minden olyan áldást, amelyet Ábrahám, Izsák és Jákób hithű utódainak tartogatnak.
Ádámhoz hasonlóan ti és én is személyesen léptünk a szövetség ösvényére a keresztelkedéskor. Aztán a templomban még teljesebben rálépünk erre az ösvényre. Az ábrahámi szövetség áldásait a szent templomokban ruházzák ránk. Ezek az áldások lehetővé teszik számunkra, hogy feltámadásunkkor „trónokat, királyságokat, fejedelemségeket és hatalmakat, fenntartóságokat, minden magasságot és mélységet örököljünk, »felmagasztosulásu[n]kra és dicsőségü[n]kre minden dologban« [Tan és szövetségek 132:19]”4.
Az Ószövetség zárószövegében Malakiás ígéretét olvassuk, mely szerint Illés „az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz” (Malakiás 4:6). Az ősi Izráelben az atyákra vonatkozó efféle utalások magukban foglalták Ábrahám, Izsák és Jákób atyát is. Egyértelműbbé válik ez az ígéret, amikor e vers egy másik változatát olvassuk, melyet Moróni idézett Joseph Smith prófétának: „És ő [Illés] a gyermekek szívébe ülteti az atyáknak tett ígéreteket, és a gyermekek szíve atyáikhoz fordul” (Joseph Smith története 1:39). Ábrahám, Izsák és Jákób biztosan ott van az említett atyák között. (Lásd Tan és szövetségek 27:9–10.)
Azok, akik szent szövetségeket kötnek és megtartják azokat, az örök élet és a felmagasztosulás ígéretét kapják. Jézus Krisztus kezeskedik ezekért a szövetségekért.
Christ and the Rich Young Ruler [Krisztus és a gazdag ifjú] (részlet). Készítette: Heinrich Hofmann
Jézus Krisztus a szövetség középpontja
A Szabadító engesztelő áldozata lehetővé tette az Atya számára, hogy beteljesítse a gyermekeinek tett ígéreteit. Mivel Jézus Krisztus „az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha [Őáltala]” (János 14:6). Az ábrahámi szövetség beteljesedése Szabadítónk, az Úr Jézus Krisztus engesztelése miatt valósulhat meg. Jézus Krisztus áll az ábrahámi szövetség középpontjában.
Az Ószövetség nem csupán szentíráskönyv: egyúttal történelmi könyv is. Biztosan emlékeztek rá, hogy olvastatok Szárai és Ábrám házasságáról. Mivel gyermektelenek voltak, Szárai a szolgálóleányát, Hágárt, szintén feleségül adta Ábrámhoz, az Úr útmutatásának megfelelően. Hágár szülte Ismáelt.5 Ábrám szerette Ismáelt, de nem ő volt az a gyermek, akin keresztül a szövetségnek folytatódnia kellett. (Lásd 1 Mózes 11:29–30; 16:1, 3, 11; Tan és szövetségek 132:34.)
Isten áldásaként, és válaszul Szárai hitére,6 az asszony idős korában megfogant, hogy a szövetség az ő fián, Izsákon keresztül folytatódjon (lásd 1 Mózes 17:19). Izsák a szövetségben született.
Isten új nevet adott Szárainak és Ábrámnak: attól fogva Sára és Ábrahám voltak (lásd 1 Mózes 17:5, 15). Az új nevek adományozása egy új élet kezdetét és e család új rendeltetését jelezte.
Ábrahám szerette Ismáelt és Izsákot is. Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy Ismáel sokasodni fog, és nagy nemzetté válik majd (lásd 1 Mózes 17:20). Ugyanakkor Isten világossá tette, hogy az örökkévaló szövetség Izsákon keresztül lesz megalapítva (lásd 1 Mózes 17:19).
Mindazok, akik elfogadják az evangéliumot, Ábrahám leszármazási ágának a részévé válnak. A Galátziabeliekhez írt levélben ezt olvashatjuk:
„Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.
…ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Galátziabeliek 3:27–29).
Így tehát születés vagy örökbefogadás által a szövetség örököseivé válhatunk.
Amikor szövetséget kötünk Istennel, örökre elhagyjuk a semleges területet. Isten nem fogja feladni a kapcsolatát azokkal, akik ilyen köteléket alakítottak ki Ővele.
Izsák és Rebeka fia, Jákób, a szövetségben született. Ezenkívül önszántából is úgy döntött, hogy belép abba. Mint tudjátok, Jákób neve Izráelre változott (lásd 1 Mózes 32:28), ami azt jelenti, hogy „engedd, hogy Isten uralkodjon” vagy „aki győzedelmeskedik Istennel”.7
Mózes második könyvében azt olvassuk, hogy „megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről” (2 Mózes 2:24). Isten azt mondta Izráel gyermekeinek: „[H]a figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt [egy különleges kincs]” (2 Mózes 19:5).
A„különleges kincs” kifejezést a héber szegulla szóból fordították, melynek a jelentése: értékes tulajdon, kincs.8
Mózes ötödik könyve beszámol a szövetség fontosságáról. Az Újszövetség apostolai ismerték ezt a szövetséget. Miután Péter meggyógyított egy sánta férfit a templom lépcsőjén, Jézusról tanította az ott állókat. Péter azt mondta: „Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust” (Apostolok cselekedetei 3:13).
Péter ezzel a mondattal zárta üzenetét a hallgatóságának: „Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan” (Apostolok cselekedetei 3:25). Péter világossá tette számukra, hogy Isten szövetségének a beteljesítése része volt Krisztus küldetésének.
Az Úr is hasonló tanítást intézett az ősi amerikai földrész népéhez. Ott a feltámadt Krisztus elmondta az embereknek, hogy kik ők valójában. Így szólt:
„[T]i vagytok a próféták gyermekei; és Izráel házából valók vagytok; és azon szövetségből valók, melyeket atyáitokkal kötött az Atya, így szólván Ábrahámhoz: És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége.
Az Atya először is feltámasztott nektek, és elküldött, hogy megáldjalak benneteket azzal, hogy közületek mindenkit elfordítsak a [saját] gonoszságaitól; és ez azért van, mert a szövetség gyermekei vagytok” (3 Nefi 20:25–26).
Látjátok ennek a jelentőségét? Azok, akik megtartják az Istennel kötött szövetségeiket, a bűnnek ellenálló lelkek lesznek! Azoknak, akik megtartják a szövetségeiket, lesz erejük ellenállni a világ állandó befolyásának.
Azok, akik megtartják az Istennel kötött szövetségeiket, a bűnnek ellenálló lelkek lesznek! Azoknak, akik megtartják a szövetségeiket, lesz erejük ellenállni a világ állandó befolyásának.
Misszionáriusi munka: A szövetség megosztása
Az Úr megparancsolta, hogy terjesszük az evangéliumot és osszuk meg a szövetséget. Ezért vannak misszionáriusaink. Azt szeretné, ha minden egyes gyermeke lehetőséget kapna arra, hogy a Szabadító evangéliumát válassza, és elinduljon a szövetség ösvényén. Isten minden embert hozzá szeretne kapcsolni ahhoz a szövetséghez, melyet az ősi időkben Ábrahámmal kötött.
A misszionáriusi munka tehát elengedhetetlen része Izráel nagyszerű egybegyűjtésének. Ez az egybegyűjtés a legfontosabb dolog, ami ma a földön zajlik. Semmi sem fogható hozzá nagyságban. Semmi sem fogható hozzá jelentőségben. Az Úr misszionáriusai – az Ő tanítványai – a legnagyobb kihívással, a legnagyobb üggyel és a legnagyobb munkával foglalkoznak ma a földön.
De még ennél is van több, sokkal több. Óriási szükség van az evangélium terjesztésére a fátyol túloldalán lévő emberek között. Isten azt akarja, hogy a fátyol mindkét oldalán mindenki élvezhesse a szövetsége áldásait. A szövetség ösvénye mindenki előtt nyitva áll. Kérve kérünk mindenkit, hogy járjon velünk együtt azon az ösvényen. Nincs más munka, amely oly széleskörűen befogadó lenne. Mert „az Úr mindazokhoz irgalmas, akik szívük őszinteségében szólítják az ő szent nevét” (Hélamán 3:27).
Mivel a melkisédeki papság vissza lett állítva, a szövetségmegtartó nők és férfiak számára az evangélium „összes lelki áldás[a]” elérhető (Tan és szövetségek 107:18, kiemelés hozzáadva).
A Kirtland templom 1836-os felszentelésén Illés megjelent az Úr irányítása alatt. És mi volt a célja? „Hogy a gyermekek[et] az atyákhoz [fordítsa]” (Tan és szövetségek 110:15). Éliás is megjelent. Az ő célja mi volt? Rábízni Joseph Smithre és Oliver Cowderyre „Ábrahám evangéliumának adományozási korszakát, mondván, hogy bennünk és a mi magunkban minden utánunk következő nemzedék megáldatik” (Tan és szövetségek 110:12). Így a Mester Joseph Smithre és Oliver Cowderyre ruházta a papsági felhatalmazást és annak a jogát, hogy átadják másoknak az ábrahámi szövetség különleges áldásait.9
Az egyházban egyénileg és együttesen is a szövetség ösvényén járunk. Ahogy a házasságokban és a családokban egyedi, oldalirányú kötelék alakul ki, amely különleges szeretetet teremt, ugyanez történik azon új kapcsolat során is, amikor szövetség által felfelé mutatóan Istenünkhöz kötjük magunkat!
Talán erre gondolt Nefi is, amikor azt mondta, hogy Isten „azokat szereti, akiknek ő lesz az Istene” (1 Nefi 17:40). Pontosan ezért van az, hogy a szövetség részeként különleges irgalom és szeretet – vagyis heszed – érhető el mindazok számára, akik erre a szoros és bensőséges kapcsolatra lépnek Istennel, méghozzá „ezeríziglen” (5 Mózes 7:9).
Az Istennel kötött szövetség örökre megváltoztatja a kapcsolatunkat Ővele. Nagyobb szeretettel és irgalommal áld meg minket.10 Hatással van arra, hogy kik vagyunk, és hogy Isten miként fog segíteni nekünk azzá válni, akivé válhatunk. Azt az ígéretet kaptuk, hogy mi is „különleges kincs” lehetünk a számára (vö. Zsoltárok 135:4).
Ígéretek és kiváltságok
Azok, akik szent szövetségeket kötnek és megtartják azokat, az örök élet és a felmagasztosulás ígéretét kapják, ami „Isten minden ajándéka közül a legnagyobb” (Tan és szövetségek 14:7). Jézus Krisztus kezeskedik ezekért a szövetségekért (lásd Zsidók 7:22; 8:6). A szövetség megtartói, akik szeretik Istent, és engedik, hogy Ő uralkodjon az életükben minden más dolog felett, Őt teszik a legerősebb befolyásoló tényezővé az életükben.
Napjainkban abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy pátriárkai áldást kaphatunk, és megtudhatjuk, hogyan kapcsolódunk az ősi pátriárkákhoz. Ezek az áldások bepillantást nyújtanak az elkövetkezendő időkbe is.
Az Istennel kötött szövetségünk miatt Ő soha nem fárad bele abba, hogy segítsen nekünk, és soha sem merítjük ki az Ő irgalmas türelmét irántunk.
Lovest Thou Me More Than These? [Jobban szeretsz-é engem ezeknél?]. Készítette: David Lindsley
Szövetséges Izráelként az elhívásunk az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az egyház minden tagja felismeri az Istennel kötött szövetségekkel járó örömet és kiváltságokat. Ez egy felhívás arra, hogy buzdítsunk minden szövetségmegtartó férfit és nőt, fiút és lányt, hogy osszák meg az evangéliumot azokkal, akik a hatókörükben vannak. Arra is felhívás, hogy támogassuk és biztassuk a misszionáriusainkat, akiket azzal az utasítással küldtek ki, hogy kereszteljenek és segítsenek Izráel egybegyűjtésében, hogy együtt Isten népe lehessünk, Ő pedig a mi Istenünk (lásd Tan és szövetségek 42:9).
Minden férfi és minden nő, aki papsági szertartásokban részesül, valamint aki szövetségeket köt Istennel és megtartja azokat, közvetlenül hozzáfér Isten hatalmához. Magunkra vesszük az Úr nevét egyénekként. Népként is magunkra vesszük az Ő nevét. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza helyes nevének a szenvedélyes használata létfontosságú módja annak, hogy népként magunkra vegyük az Ő nevét. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza és tagjainak minden jóakaratú cselekedete valójában Isten heszedjét fejezi ki.
Miért került sor Izráel szétszórására? Mert az emberek megszegték a parancsolatokat és megkövezték a prófétákat. Egy szerető, ám gyászoló Atya úgy reagált, hogy mindenfelé szétszórta Izráelt.11
Azonban azzal az ígérettel szórta szét őket, hogy egy nap Izráel ismét a nyájába gyűjtetik majd.
Júda törzse kapta azt a feladatot, hogy felkészítse a világot az Úr első eljövetelére. Ebből a törzsből Mária volt hivatott arra, hogy Isten Fiának az anyja legyen.
József törzse, az ő és Aszenáth fiai, Efraim és Manassé révén (lásd 1 Mózes 41:50–52; 46:20) azt a felelősséget kapta, hogy vezesse Izráel egybegyűjtését, hogy előkészítse a világot az Úr második eljövetelére.
Egy ilyen időtlen heszedi kapcsolatban természetes, hogy Isten egybe akarja gyűjteni Izráelt. Ő a mi Mennyei Atyánk! Azt szeretné, ha minden egyes gyermeke – a fátyol mindkét oldalán – hallaná Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma üzenetét.
A szeretet ösvénye
A szövetség ösvénye a szeretet ösvénye – ama bámulatos heszed, ama könyörületes gondoskodás és egymás felkarolása. E szeretet érzése felszabadító és felemelő. A legnagyobb öröm, amelyet valaha is megtapasztaltok, az, amikor felemészt benneteket az Isten és az Ő minden gyermeke iránti szeretet.
Bárkinél vagy bármi másnál jobban szeretni Istent az az állapot, amely valódi békességet, vigaszt, magabiztosságot és örömet hoz.
A szövetség ösvénye teljes egészében az Istennel való kapcsolatunkról szól – az Ővele való heszed-kapcsolatunkról. Amikor szövetségre lépünk Istennel, Ővele kötünk szövetséget, aki mindig betartja a szavát. Minden tőle telhetőt meg fog tenni, anélkül, hogy megsértené az önrendelkezésünket, hogy segítsen nekünk betartani a miénket.
A Mormon könyve erre az örökkévaló szövetségre utalva kezdődik és végződik. A címlapjától egészen Mormon és Moróni végső bizonyságáig a Mormon könyve a szövetségre hivatkozik (lásd Mormon 5:20; 9:37). „[A] Mormon könyve előjövetele is jel az egész világ számára arra, hogy az Úr megkezdte Izráel egybegyűjtését, valamint az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak fogadott szövetségei betöltését.”12
Drága fivéreim és nővéreim! A föld történelmének e sorsfordító időszakában arra hívtak el minket, hogy az örökkévaló szövetség szépségéről és hatalmáról tanítsuk a világot. Mennyei Atyánk fenntartások nélkül ránk bízta e nagyszerű munka elvégzését.
Ez az üzenet 2022. március 31-én egy általános konferenciai vezetőségi gyűlésen is elhangzott.