4. Lépés

Az Igazság

Kulcstantétel: Készíts alapos és bátor írásba foglalt erkölcsi leltárt magadról!

Amikor megtetted a 3. lépést, elhatároztad, hogy bízni fogsz az Úrban. Az akaratodat és az életedet az Ő gondoskodására bíztad. A 4. lépésben megmutatod a hajlandóságodat, hogy bízni fogsz Istenben. Alapos és bátor írásba foglalt erkölcsi leltárt készítesz az életedről, felméred vagy összegzed az életed gondolatait, eseményeit, érzéseit és tetteit, hogy a leltárod a lehető legpontosabb lehessen.

Az életedről nem lesz könnyű bátor és alapos leltárt készíteni. Amikor azt mondjuk, hogy bátor, azzal nem azt akarjuk sugallni, hogy nem fogsz félni. Az életed vizsgálata közben valószínűleg sokféle érzés tör majd fel benned. Ilyenek lehetnek többek között a zavarodottság, a szégyen vagy éppen a félelem érzése. A bátor pedig azt jelenti, hogy nem fogod hagyni, hogy a félelmeid megakadályozzanak abban, hogy alapos leltárt tudj készíteni. A 4. lépésben ez azt jelenti, hogy miközben az életed eseményeire összpontosítasz, szigorú becsületességgel számba veszel mindent, főleg a saját és nem pedig mások gyengeségeit.

A múltban valószínűleg valamivel igazoltad a helytelen viselkedést, és más embereket, helyeket vagy dolgokat hibáztattál a saját magad által okozott problémák miatt. Mostantól azonban felelősséget fogsz vállalni a múlt és a jelen tetteiért, még akkor is, ha fájdalmas, kínos vagy nehéz eseményeket, érzéseket és cselekedeteket kell beismerned.

Ha úgy érzed, hogy a magadról készítendő alapos és bátor leltár elkészítéséhez nincs elég erőd, akkor tudnod kell, hogy nem vagy egyedül. Mi szívből támogatunk téged! Emlékszünk még, mennyit küszködtünk, mire rá tudtuk venni magunkat, hogy teljesítsük ezt a lépést. Közülünk sokan kíváncsiak voltak, hogy meg tudnánk-e szabadulni a függőségeinktől úgy is, ha a 4. lépést teljes egészében kihagynánk. Végül azonban hinnünk kellett azoknak, akik előttünk jártak: „Az alapos és bátor erkölcsi leltár nélkül…, a mindennapos életben valóban működő hit továbbra is elérhetetlen marad” (Twelve Steps and Twelve Traditions [1981], 43).

A függőség megbénította azt a képességünket, hogy őszintén tudjuk mérlegelni az életünket. A függőség korlátozta azon képességünket, hogy megértsük azt a kárt és rombolást – vagyis a felelősségeket –, melyet a kapcsolatainkban okozott. Mielőtt határozottan a Szabadítóra tudtunk volna támaszkodni, szükségünk volt egy alapra, amelyen keresztül Ő segíteni tudott nekünk őszintén rendezni a múltunkat. A 4. lépés teremtette meg ezt az alapot; ez volt az a „szigorú és lelkiismeretes erőfeszítés, amelynek segítségével felfedeztük, hogy mik is voltak ezek a felelősségek a múltban és a jelenben” (Twelve Steps and Twelve Traditions, 42).

A leltár olyan lépés is volt, amely segített nekünk az életünket összhangba hozni Isten akaratával. A leltár segítségével be tudtuk azonosítani azokat a negatív gondolatokat, érzéseket és tetteket, amelyek uralták az életünket. Azzal, hogy felfedeztük életünk e pusztító tényezőit, már meg is tettük az első lépést azok kijavítása felé. A leltár elkészítése nagyon nehéz volt, de ez a lépés ajtót nyitott azon hit és remény előtt, amelyre szükségünk volt, hogy folytatni tudjuk a felépülésünket és le tudjuk győzni a függőségünket.

Hogyan kell leltárt készíteni?

Mihelyt elismertük a 4. lépés szükségességét, rögtön felmerült a következő kérdés: „Ez mind szép és jó, de hogyan kell leltárt készíteni? Milyen eszközökre lesz szükségem?” A leltár személyes dolog, és valójában nincs kizárólagos módja az elkészítésének. Tanácskozhatsz olyanokkal, akik már készítettek leltárt, és kérd ki az Úr segítségét a saját leltárod elkészítéséhez. Ő segíteni fog igaznak és szeretetteljesnek lenned, miközben számba veszed az emlékeidet és az érzéseidet.

A leltárkészítés egyik módja, amikor listát készítünk azokról a dolgokról, amelyek pozitív vagy negatív érzéseket váltottak ki belőlünk (szomorúság, megbánás, harag, neheztelés, félelem, keserűség). Ilyenek lehetnek többek között a következők: emberek; intézmények és szervezetek; tantételek, ötletek vagy hitelvek; események, helyzetek vagy körülmények. Néhány tétel lehet, hogy többször is felkerül a listára. Ezzel nincs semmi gond. Ezen a ponton még ne próbálj meg válogatni, ítélkezni vagy elemezni. Most a legfontosabb dolog, hogy légy a lehető legalaposabb.

A leltár készítése közben ne a múltban tanúsított viselkedésedet vizsgáld, hanem azokat a gondolatokat, érzéseket és hiedelmeket, amelyek ahhoz a viselkedéshez vezettek. Valójában a gondolataid, érzéseid és hiedelmeid képezik a függőséged gyökerét. Ha nem vizsgálod meg a félelemre, a kevélységre, a megbántódásra, a haragra, a konokságra és az önsajnálatra irányuló összes hajlamodat, akkor a függőségtől való tartózkodásod a legjobb esetben is csak bizonytalan marad. Tovább fogod folytatni a függőségedet, vagy éppen átváltasz egy másikra. A függőséged más „okok és állapotok” tünete (Alcoholics Anonymous [2001], 64).

Egyes emberek az életüket életkor, iskolai szint, helyek vagy kapcsolatok alapján csoportosítják. Mások azzal kezdik, hogy leírnak mindent, ami csak eszükbe jut. Valószínűleg egyszerre nem fogsz tudni mindenre emlékezni. Továbbra is folyamatosan imádkozz, és engedd, hogy az Úr eszedbe juttassa az emlékeidet! Hagyd nyitva a leltározási folyamatot, és ahogy eszedbe jut egy emlék, azonnal írd fel a listára!

Miután befejezted a listádat, kérd meg az Urat, hogy segítsen tanulni az egyes emlékekből. Egyesek leltárjuk-nak ezen részét – az alább felsorolt témák szerint – öt oszlopos táblázatba rendezik. A beírandó dolgokat rövid kijelentésekre korlátozzák. Mások egy teljes oldalt szánnak a listájukon az egyes bejegyzésekre, és kifejtik a válaszaikat az öt kategóriában.

Esemény. Mi történt? Néhány szóban foglald össze az eseményről szóló emlékedet. Ne írj hosszú történetet, inkább összegezd a gondolataidat!

Hatás. Milyen hatással volt ez rád vagy másokra?

Érzések. Milyen érzéseid voltak az esemény során? Milyen érzéseid vannak most ezzel kapcsolatban? Gondold végig, hogy milyen szerepet játszott a félelmed az esemény közben!

Önvizsgálat. Milyen hatást gyakoroltak a jellembeli gyengeségeid vagy erősségeid a helyzetre? Látsz-e bizonyítékot a kevélységre, az önsajnálatra, az önámításra vagy a konokságra a hozzáállásodban és a cselekedeteidben? Győződj meg arról, hogy leírtad azokat az eseményeket is, amikor helyesen cselekedtél!

A Szentlélek segíthet neked alázatosnak lenned, és szembesülnöd az igazsággal, még akkor is, ha az igazság fájdalmas. Az Úr segítségével felismerheted az erősségeidet és a gyengeségeidet (lásd Ether 12:27). A felismerésben segíthetnek a következő kérdések is:

• Milyen eredménnyel akartam zárni ezt a helyzetet és miért?

• Hogyan próbáltam meg kézben tartani a helyzetet?

• Az én dolgom volt-e?

• Mit tettem, illetve mit nem tettem meg azért, hogy elérjem azt, amit akarok?

• Figyelmen kívül hagytam-e a valóságot?

• Ésszerű elvárásaim voltak-e magammal és másokkal szemben?

• Hazudtam-e magamnak vagy másoknak?

• Figyelmen kívül hagytam-e mások érzéseit, és csak magamra gondoltam-e?

• Miként állítottam be magam áldozatnak azért, hogy másokat irányítsak, figyelmet és együttérzést követeljek magamnak, különlegesnek látsszak, és így tovább?

• Elutasítottam-e Isten és mások segítségét?

• Bizonygattam-e az igazamat?

• Megbántva éreztem-e magam, amikor nem méltattak és nem ismertek el?

Sugalmazott tanács. Milyen tanácsot ad az Úr ezzel az eseménnyel kapcsolatban? Ne felejtsd el, hogy nem kell félned, ha aláveted magad a Szabadítónak! Azért vagy itt, hogy megtanuld megkülönböztetni a jót a gonosztól, a Szabadító pedig segíteni fog neked, hogy meg tudj bocsátani magadnak és másoknak. Miközben elgondolkozol a szentírásokban olvasott és az egyházi vezetőktől kapott tanácsokon, jegyezd le a gondolataidat és a benyomásaidat!

Négy szükséges tényező

A sikeres erkölcsi leltárnak van négy létfontosságú tényezője: írás, becsületesség, támogatás és ima. Az erkölcsi leltár e négy tényezője segíteni fog felismerned és legyőznöd a bűnt és a hibákat.

Írás. Az életedről készített leltár akkor lesz a leghatásosabb, ha írásba foglalod. Az írott listát kézbe foghatod, átnézheted és szükség esetén hivatkozhatsz rá; a leíratlanul maradt gondolatokat könnyű elfelejteni, és különböző zavaró tényezők könnyen elvonhatják a figyelmünket. Ahogy leírod az erkölcsi leltárodat, sokkal tisztábban tudsz majd az életed eseményeire gondolni, és sokkal kevesebb dolog zavarhat meg az összpontosításban.

Néhányan azért próbálják meg elkerülni az erkölcsi leltáruk leírását, mert szégyellik, hogy nem tudnak jól írni, vagy attól félnek, hogy valaki más is elolvassa majd az írásukat. Ne hagyd, hogy ezek a félelmek megállítsanak a munkádban! A helyesírásod, a fogalmazási vagy a szépírási készséged, illetve a gépelési tudásod most egyáltalán nem számít. Rajzolj pálcika embereket, ha kell, de a leltárodat vesd papírra! Amíg a leltárodat nem öntöd kézzelfogható formába, addig nem teljesítetted a negyedik lépést. Amikor befejezted a negyedik lépést, ne felejtesd el, hogy a tökéletességre való törekvés – vagyis megpróbálni tökéletes leltárt készíteni vagy éppen mások kedvében járni – megakadályozhat abban, hogy elvégezd a feladatod!

Az attól való félelem, hogy mások elolvashatják az írásodat, valós aggodalom lehet, de ezt le tudod győzni. Nekünk, akik már elkészítettük a leltárunkat, ugyanúgy szembe kellett néznünk ezzel a félelemmel. Minden tőlünk telhetőt meg kellett tennünk azért, hogy a leltárunkhoz ne férjen hozzá senki, a többit pedig rábíztuk Istenre. Nekünk sokkal inkább a gyógyulásunkkal kellett törődnünk, mint az egónkkal vagy éppen a jó hírnevünkkel. A leltár megkövetelte tőlünk, hogy folyamatosan kérjük Isten segítségét, megkérve Őt, hogy védjen és vezessen bennünket az elkészítése folyamán. Ne felejtsd el, hogy a 4. lépés a szégyen árnyékából való kilépés folyamata, és annak beismerése, hogy szükséged van a bűnbánatra. Ha imádságos lélekkel igyekszel rájönni, hogy hol tartsd és miként tudod megőrizni a leltárod titkosságát, az Úr vezérelni fog, hogy a lehető legjobban tudj cselekedni.

Őszinteség. Ijesztő lehet őszintének lenned az életed bűnös területeivel kapcsolatban. Az emberek gyakran attól való félelmükben nem merik közelről megnézni magukat a múlt tükrében, hogy a tükörképük megmutatja, milyenné is vált az életük valójában. Most, miközben megteszed a negyedik lépést, őszintén szembe kell nézned a valódi életeddel és félelmeiddel.

A leltárodban nemcsak a gyengeségeidet fogod felfedezni, de az erősségeidet is jobban fogod érteni és becsülni. A leltárodba írd bele a pozitív tulajdonságaidat és a jótetteidet is. Valójában a gyengeségek és az erősségek egyaránt alkotó elemeid. Ahogy hajlandóvá válsz szembesülni a múltad csorbítatlan igazságával – a jóval és a rosszal egyaránt –, akkor lehetővé teszed a menny erőinek, hogy felfedjék előtted az igazságot, és hogy a múltat megfelelő szemszögből tudd látni. Az Úr segíteni fog az életed menetének megváltoztatásában, hogy be tudd tölteni a benned rejlő isteni lehetőséget. Rá fogsz jönni, hogy te is olyan vagy, mint a többi ember. Vannak erősségeid és gyengeségeid. És ettől kezdve azzal a tudattal nézhetsz másokra, hogy ők is olyanok, mint te.

Támogatás. Az olyan emberektől kapott bátorítás és támogatás, akik értik a felépülési folyamatot, nagyban segíthetik az erőfeszítéseidet. Irányíthatnak, miközben felfedezed, hogy melyik a legjobb módszer, rendszer vagy megközelítés számodra a múltad feltárásában. Bátoríthatnak, amikor elcsüggedsz.

Ima. Miközben a 4. lépés nagyságát és a vele járó kihívásokat mérlegeled, gondolj arra, hogy miként segített neked az Úr az előző lépések során. Miközben vigaszért, bátorságért és útmutatásért fordultál Istenhez, olyan segítséget kaptál, amely veled lesz a leltárod elkészítése közben is. Pál azt tanította, hogy Isten „minden vígasztalásnak Istene; A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban” (2 Korinthusbeliek 1:3–4). Ha imádkozol minden egyes alkalommal, amikor leülsz a leltárodat írni, Isten segíteni fog neked. Ennek realitását akkor fogod megtanulni, amikor megteszed ezt a látszólag lehetetlen lépést, mert Isten melletted tud és fog is állni, ha erre megkéred.

Megszabadítani magad a múlttól

Néhányan vonakodnak attól, hogy a múltba tekintsenek, mert attól félnek, hogy hamis emlékeket kreálnak a homályos és eltúlzott benyomásokból. A leltárod elkészítése közben csak azokat az emlékeket vizsgáld meg, amelyek elég egyszerűek ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni őket. Itt is az Istenbe vetett bizalom lesz a válasz. Ha őszinte imával, tényleges szándékkal, Krisztusba vetett hittel készíted a leltárodat, bizalommal megkérheted, hogy juttassa eszedbe azokat az emlékeket, amelyek elősegítik a felépülésedet.

A 4. lépés egyik dicsőséges eredménye az lesz, hogy egy hatalmas lépést teszel a múltadat meghatározó viselkedésektől való megszabadulásod felé. A lépés teljesítésével olyan fényben fogod látni magad, amely arra inspirálhat, hogy megváltoztasd az életed irányát, ha hagyod, hogy ez megtörténjen. A Szabadító szeretetének és kegyelmének köszönhetően nem kell olyannak lenned, amilyen eddig voltál. Ha az életed vizsgálata közben útmutatást kérsz az Úrtól, az eddigi élményeidre tanulási lehetőségekként fogsz tekinteni. Rá fogsz jönni, hogy ha felfeded a gyengeségeket, melyekkel oly sokáig küszködtél, az lehetővé teszi, hogy elindulj egy új élet felé.

Gyakorlati lépések

Írj személyes naplót; keresd a Szentlélek útmutatását!

Sokunk számára a leltár volt az első arra vonatkozó próbálkozás, hogy írjunk az életünkről. A személyes napló egy olyan hatásos eszköz lehet, mely folyamatosan segíti a felépülést. Az Úr prófétái nagyon sokszor tanítottak a napló fontosságáról. Spencer W Kimball elnök például ezt tanácsolta: „[Í]rjátok le a dolgaitokat és a tetteiteket, a legmélyebb gondolataitokat, az eredményeiteket és a kudarcaitokat, a társas kapcsolataitokat, a sikereiteket, a benyomásaitokat és a bizonyságaitokat!” (“The Angels May Quote from It,” New Era, Oct. 1975, 5).

Amikor imádságos lélekkel írsz az életedről, lehetőséget adsz a Szentléleknek, hogy segítsen neked megértened az egyes élményeidből leszűrhető tanulságokat. Ha jelenleg nem vezetsz naplót, arra buzdítunk, hogy kezdj írni egyet. Ha már van naplód, arra buzdítunk, hogy imádságosabb lelkülettel vezesd, hogy az Úr a Lelkén keresztül taníthasson és gazdagíthassa a megértésedet.

Készíts beszámolót az életedről, a múltról és a jelenről egyaránt!

A leltár elkészítéséhez időre van szükség. Nem kell sietned, de neki kell állnod. Nem az a fontos, hogy hol kezded el, hanem az, hogy fel tudd dolgozni az egész múltadat, amennyire csak az emlékezeted és az Úrtól kapott sugalmazás engedi. Amint eszedbe jut egy emléked, írd le! Minden, amit írsz, bizalmas, és csak azzal a támogató személlyel fogod megosztani, akiben megbízol, és akit az 5. lépésben imádságos szívvel fogsz kiválasztani. A leltárod rólad szól, valamint a magaddal, Istennel és másokkal való kapcsolatodról. Miközben erőt gyűjtesz ahhoz, hogy tényleg olyannak lásd magad, amilyen vagy, Isten felnyitja a szemedet, és olyannak látod majd magad, amilyennek Ő lát: az Ő isteni születési jogokkal rendelkező gyermekének. Tedd meg ezt a lépést, a szemedet pedig tartsd ezen a születési előjogon!

Ne emlékezz a bűneidre többé!

Miután befejezted a leltárod leírását, és amikor elérkezett az ideje, azokat a részeket, amelyek negatív vagy haragos kijelentéseket, személyes vétkeket tartalmaznak, valamint az összes többi olyan érzékeny részt, melyet nem osztanál meg másokkal, illetve nem akarnád, hogy a jövő nemzedékekre maradjon, meg kell semmisíteni. Ezen írások megsemmisítése jelképezheti a bűnbánatodat, és erőteljesen kifejezhetik a tőlük való megszabadulást. Az Úr azt ígérte Jeremiásnak a népét illetően: „[M]ert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem” (Jeremiás 31:34). Követnünk kell az Úr példáját és meg kell bocsátanunk magunknak és másoknak!

Tanulás és megértés

Ezek a szentírások és egyházi vezetőktől származó kijelentések segíthetnek a 4. lépés megtételében. Használd ezeket az elmélkedéshez, a tanulmányozáshoz és az íráshoz! Ne felejtsd el, hogy amikor írsz, légy őszinte és konkrét!

Az életed áttekintése

„Felkérlek téged, hogy komolyan tekintsd át az életedet! Eltértél-e azoktól a normáktól, amelyekről tudod, hogy boldogságot hoznak? Van-e olyan sötét sarok, amelyet ki kell takarítanod? Teszel-e olyan dolgokat, amelyekről tudod, hogy helytelenek? Tisztátalan gondolatokkal töltöd-e meg az elmédet? Amikor minden elcsendesül körülötted, és tisztán tudsz gondolkozni, azt sugallja-e a lelkiismereted, hogy tarts bűnbánatot?

A jelenlegi békességedért és az örökkévaló boldogságod érdekében, kérlek, tarts bűnbánatot! Tárd ki a szíved az Úr előtt, és kérd meg Őt, hogy segítsen neked! El fogod nyerni a megbocsátás és a békesség áldását, és azt a tudást, hogy megtisztultál és újra ép és egészséges vagy. Gyűjtsd össze a bátorságod, hogy erőt kérj az Úrtól, hogy már most bűnbánatot tudj tartani” (Richard G. Scott, in Conference Report, Apr. 1995, 103; vagy Ensign, May 1995, 77).

• A 4. lépés módot ad Scott elder tanácsának követésére. Az életed áttekintése közben keress egy csendes pillanatot, amikor útmutatásért és bátorságért imádkozhatsz. Imádságos lélekkel szakíts időt az önmagad kiértékelésére, majd írd le azokat a gondolatokat, melyek Scott elder kérdéseinek olvasása közben jutnak eszedbe!

A múlt beismerése

„[F]orduljatok el bűneitektől; rázzátok le láncait annak, aki szorosan megkötözne benneteket; gyertek ahhoz az Istenhez, aki szabadulásotok kősziklája” (2 Nefi 9:45).

• A bűntől való elfordulás és a függőség láncainak lerázása addig nem tud elkezdődni, amíg nem ismered be, hogy a bűnök és a láncok léteznek. írd le, milyen ellenállást érzel, amikor arra gondolsz, hogy teljesen őszintének kell lenned a múltaddal kapcsolatban!

Igazsággal helyettesíteni a tagadást

„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk” (1 János 1:8).

• A függőség fő jellemvonása a tagadás vagy önbecsapás, vagyis amikor egy ember letagadja, hogy problémája van. Milyen gyógyító hatások származnak abból, amikor igazsággal helyettesítjük a tagadást?

• Hogyan tudja a 4. lépés elvégezni ezt a feladatot?

A felépülés reménye

„[M]inden bűnömre és gonoszságomra emlékeztem, melyek miatt a pokol fájdalmai gyötörtek; igen, láttam, hogy fellázadtam Istenem ellen, és hogy nem tartottam be az ő szent parancsolatait” (Alma 36:13).

• A bűneid felidézése fájdalmas lehet, de egy új, békésebb életre ösztönözhet (lásd Alma 36:19–21). Kérdezz meg valakit, aki már elvégezte ezt a lépést, hogy miként volt ez segítségére! Hogyan tud a felépülés reménye átsegíteni téged a lelkiismeret-furdalásból a megbocsátás örömébe?

Az igazság

„És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat” (Moróni 10:5).

• Néhány embernek fájdalmas vagy nehezére esik felidézni a múltat, de a Szentlélek segíthet neked az emlékezésben, és vigaszt adhat neked a 4. lépés elvégzése közben. Ezekben az áldásokban akkor is részesülhetsz, ha még nem kaptad meg a Szentlélek ajándékát. Írd le, hogyan vezethet téged a Szentlélek a leltár készítése közben!

• Miért fontos tudni a jelenlegi helyzeteddel kapcsolatos igazságot?

• Miért fontos tudni azt, hogy te Isten gyermeke vagy?

Gyengeség és erősség

„[H]a hozzám jönnek az emberek, akkor megmutatom nekik a gyengeségüket. Gyengeséget adok az embereknek, hogy alázatosak legyenek; és kegyelmem elegendő minden olyan embernek, aki megalázkodik előttem; mert ha megalázkodnak előttem és hisznek bennem, akkor erőssé teszem számukra a gyenge dolgokat” (Ether 12:27).

• A neved behelyettesítésével vonatkoztasd ezt a verset a saját életedre, mintha az Úr egyenesen hozzád szólna. Írd le, milyen gondolatok jutnak eszedbe ezzel a szentírással, és annak személyes alkalmazásával kapcsolatban!

Az igazság szabaddá tesz téged

„[M]egismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (János 8:32).

• A szolgasorba döntő hazugságoktól való megszabadulás kulcsa az önmagaddal és az Úrral, vagyis az „igazság Lelkével” (T&Sz 93:9) való őszinteség. Ahogy megismered Őt, a hatalma és az életedben való jelenléte meg fog szabadítani a függőségedtől. Hogyan tudja javítani az igazság beismerése a kapcsolatodat Jézus Krisztussal?