6. rész: 2. nap

2 Nefi 6–8

Bevezetés

A 2 Nefi 6–8-ban Nefi feljegyzése található az öccse, Jákób beszédének első feléről. (Jákób beszédének második fele a 2 Nefi 9–10-ben található.) Jákób azt a prófétai kinyilatkoztatást tette, hogy mióta Lehi elhagyta Jeruzsálemet, a zsidókat rabságba hurcolták és szétszórták a gonoszságuk miatt. Az Úr azonban irgalmában újra összegyűjti majd a zsidókat Jeruzsálembe. Jákób azt is megjövendölte, hogy a zsidókat másodszor is szétszórják, miután elutasítják a Szabadítót az Ő halandó szolgálata során; az Úr ismét irgalmas lesz és összegyűjti őket az utolsó napokban, amint megismerik a Szabadítót. Jákób továbbá idézte Ésaiás azon jövendöléseit, melyek megmutatják a Szabadító hűségét az Ő szövetséges népéhez, az irgalmát, valamint a hithűeknek tett ígéretei nagyságát.

2 Nefi 6

Jákób Izráel szétszórásáról és összegyűjtéséről jövendöl

Mit tennél, ha barátságtalanul bánnának veled azok, akiket szeretsz? Mi lenne, ha tetteik és hozzáállásuk arról árulkodna, hogy a veled való kapcsolatuk már nem fontos számukra? Gondolkozz el, hogy te cselekedtél-e már így az Úrral szemben? A 2 Nefi 6–8-ban Jákób arról tanított, hogy miként reagál az Úr arra, amikor az emberek – tetteikkel vagy hozzáállásukkal – elfordulnak tőle.

Olvasd el a 2 Nefi 6:3–5; 9:1, 3-at, és keresd ki, miért mondta el Jákób a beszédét.

Tudd meg a szerző szándékát

Hasznos lehet figyelmesen olvasni azon verseket vagy kifejezéseket, amelyek azt jelzik, hogy a szentírásbeli beszélő vagy író miért tanította, amit tanított. Például az olyan kifejezések, mint az „[azért] szólok hozzátok, hogy okulhassatok és dicsőíthessétek Istenetek nevét” (2 Nefi 6:4; kiemelés hozzáadva) és „hogy tudhassatok az Úr szövetségeiről, melyeket egész Izráel házával kötött” (2 Nefi 9:1; kiemelés hozzáadva), segítenek megértenünk Jákób szándékát. Az ilyen kifejezések segíthetnek jobban megértened a szentírások fő gondolatait és tantételeit, és azokra összpontosítanod.

A mai tanulmányozásod során keresd ki, Jákób tanításai hogyan segíthetnek neked „okul[ni] és dicsőít[eni] Isten[ed] nevét” (2 Nefi 6:4); jobban megérteni a szövetségeket, melyeket az Úrral kötöttél (lásd 2 Nefi 9:1); valamint hogyan adnak neked okot arra, hogy „örvend[ezz] és örökre [felemeld] a fej[ed]” (2 Nefi 9:3).

1. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Beszéde kezdetén Jákób arról prófétál, hogy mi történt a zsidókkal – miután Lehi elhagyta Jeruzsálemet –, amiért elutasították az Urat. Hogyan írja ezt le a 2 Nefi 6:8-ban?

   2. Lehi, Jeremiás és más próféták is jövendöltek e pusztulásról. Amikor a babilóniaiak Kr. e. 587 körül legyőzték a zsidókat, sokakat megöltek, másokat pedig fogságba hurcoltak Babilóniába. A zsidók végül meglágyították a szívüket az Úr iránt. A 2 Nefi 6:9 első mondata szerint mit jövendölt Jákób, mi fog történni velük?

   3. Jákób megjövendölte, hogy a Szabadító halandó életét a zsidók között éli majd, miután visszatérnek a fogságból. A 2 Nefi 6:9–10 szerint hogyan fognak a zsidók a Szabadítóval szemben cselekedni és érezni?

   4. A 2 Nefi 6:10–11 szerint mi történik majd azokkal a zsidókkal, akik elutasították a Szabadítót?

Olvasd el a 2 Nefi 6:11, 14-et, és keress olyan kifejezéseket, melyek leírják, az Úr hogyan érez Izráel házával kapcsolatban annak ellenére, hogy elutasították Őt. Bekarikázhatod a szentírásaidban az „irgalmas lesz hozzájuk” és a „visszahozza őket” kifejezéseket.

2. Válaszold meg az alábbi kérdéseket a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Szerinted mire utalnak a szentírások, amikor azt írják, hogy a Messiás a zsidókat „visszahozza”?

   2. Az Úr arra való hajlandósága, hogy másodszor is visszahozza Izráelt, hogyan mutatja meg az Ő irgalmát?

Ugyanezen versekben Jákób arról tanított, mit kell a zsidóknak tenniük ahhoz, hogy elnyerjék eme áldásokat az Úrtól. Olvasd el újra a 2 Nefi 6:11, 14-et, és keresd ki mindkét versben az „amikor” kifejezést. Emeld ki azokat a szavakat, melyek e kifejezés után jönnek. E versek szerint hogyan érdemli ki Izráel az Úr irgalmát? Ezek a versek a következő tantételt tanítják: Az Úr irgalmas azokhoz, akik visszatérnek Őhozzá.

3. Gondolkodj el, mikor voltál már tanúja az Úr irgalmának és azon hajlandóságának, hogy megbocsásson azoknak, akik visszatérnek Őhozzá. Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba: Tudom, hogy az Úr irgalmas, mert… Fejezd be a mondatot a saját gondolataiddal és érzéseiddel. Újra elvégezheted ezt a feladatot, amikor eszedbe jutnak más példák is arra, hogy az Úr irgalmas.

A 2 Nefi 6 a remény hatalmas ígéretét tartalmazza Izráel számára – és ez mindannyiunkra vonatkozik. Olvasd el a 2 Nefi 6:17–18-at, és egészítsd ki a Szabadító által tett alábbi ígéreteket:

„A Hatalmas Isten…” (2 Nefi 6:17).

„Minden test megtudja…” (2 Nefi 6:18).

2 Nefi 7–8

Jákób Ésaiás jövendöléseit idézi a Szabadító szövetséges népe iránti hűségéről, valamint azon képességéről, hogy megváltson bennünket

Ahogyan a 2 Nefi 7–8-ban feljegyzésre került, Jákób Ésaiás jövendöléseit idézte az Úr azon vágyáról és képességéről, hogy megváltsa Izráelt a bűneik okozta szenvedéstől. Olvasd el a 2 Nefi 7:1–2-t, és keress olyan kérdéseket, melyeket az Úr tett fel Izráelnek, és amelyek azt mutatják, hogy még mindig szerette és meg akarta váltani őket.

Segíthet, ha megérted, hogy az Úr jelképes nyelvezetet használt, amikor válásról és szolgaságról beszélt, és a kor embere által jól ismert társadalmi szokásokat használta a tanításaiban, hogy azok mélyen bevésődjenek és emlékezetesek maradjanak. Az „elbocsátottalak”, „anyátok válólevele” és „eladtalak” kifejezések egy szövetség megszegésére vagy felbontására utalnak. A kérdések a következőképpen is megfogalmazhatók: „Elfordultam-e tőled? Figyelmen kívül hagytam-e a szövetséget, melyet kötöttünk?” E kérdésekre a válasz: „Nem.” Az Úr soha nem fog elfordulni tőlünk és soha nem fog elfeledkezni az általa kötött szövetségekről. Kérdéseivel azt hangsúlyozza, hogy soha nem fogja megszegni a szövetségét Izráellel.

A 2 Nefi 7:1 végén húzd alá az Úr magyarázatát arra vonatkozóan, hogy miért volt Izráel különválva Istentől és miért került fogságba.

4. Válaszolj a következő kérdések egyikére a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Miért fontos megérteni, hogy a gondolataink, a döntéseink és a tetteink elválaszthatnak minket Istentől?

   2. Miért fontos tudnod, hogy az Úr soha nem feledkezik meg rólunk vagy hagy el bennünket, még ha mi el is feledkezünk Őróla, vagy elhagyjuk Őt?

A 2 Nefi 7:2-ben az Úr alapvető fontosságú kérdést tett fel Izráelnek, amely mindannyiunkra vonatkozik. Keresd meg és emeld ki a kérdést.

Szerinted mire gondolt az Úr, amikor azt kérdezte: „megrövidült-e egyáltalán a karom, hogy nem tud megváltani…?”. Szemléletesebb lesz, ha elképzeled, hogy kinyújtod a kezedet, és megpróbálsz elérni valakit, aki segítségre szorul. Ha messzebbre nyújtanád a kezedet, azzal mit próbálnál tenni azért a szükséget látó emberért? Ha azonban inkább rövidebbre nyújtanád vagy visszahúznád a kezed, az mit mondana az arra irányuló vágyadról, hogy segítsd ezt az embert? Ezt a képet szem előtt tartva a következőképpen lehetne átfogalmazni az Úr kérdését Izráelnek: „Vajon visszahúzom a kezem és nem nyújtom ki feléd, hogy megváltsalak?”

A „nincs-e erőm megszabadítani?” kifejezés arra kéri Izráelt, gondolkodjon el az abba vetett hitén, hogy az Úrnak hatalmában áll megszabadítani őt a bűnei okozta szenvedéstől.

A 2 Nefi 7–8 további részében Ésaiás számos példát adott a Szabadító azon vágyára és hatalmára, hogy megváltsa szövetséges népét.

Olvasd el a 2 Nefi 7:5–7-et, és keress olyan kifejezéseket ebben a jövendölésben, amelyek elmondják, mit tesz majd és mit fog megtapasztalni a Messiás azon engesztelő áldozata részeként, hogy megváltson bennünket. A 2 Nefi 7:6 a lábjegyzetében keresztutalások találhatók, melyek elmagyarázzák és megmutatják e jövendölés beteljesedését. A lábjegyzetben bejelölheted a Máté 27:26-ot; ezután olvasd el a Máté 27:26–31-et, és keresd ki, hogyan teljesedett be Ésaiás jövendölése.

5. Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Mit mutat nekünk a 2 Nefi 7:2, 5–7 a Szabadító arra irányuló vágyáról és hajlandóságáról, hogy megváltson bennünket?

Hogy még több bizonyítékát fedezd fel az Úr irgalmának és hatalmának Ésaiás jövendölésének hátralevő részében, képzeld azt, hogy felkérnek, mondj egy beszédet istentiszteleten a következő tantételről: A Szabadító arra vágyik, hogy megváltsa szövetséges népét, és ehhez megvan minden hatalma. A beszédedre való felkészülésként olvasd el a 2 Nefi 8:3, 11–13, 16, 22-t, és keress olyan kifejezéseket, amelyek szerinted megerősítik, hogy az Úr vágyik arra, hogy megváltson minket, és hatalma is van rá.

6. Készíts vázlatot a beszédedről a szentírás-tanulmányozási naplódban azáltal, hogy:

   1. Felsorolsz két-három kifejezést, amely megragadta a tekintetedet, és elmagyarázod, hogy az egyes kifejezések miként példázzák a Szabadító azon vágyát, hogy megváltson minket, valamint az arra való hatalmát.

   2. Kiválasztod e kifejezések egyikét, és leírod, miként tapasztaltad meg, vagy szeretnéd megtapasztalni, azt az áldást az életedben.

Amikor befejezed e leckét, ne feledd, hogy Jákób azért tanította az általad ma tanult igazságokat, „hogy okul[hass] és dicsőít[hesd] Isten[ed] nevét” (2 Nefi 6:4), „hogy tud[hass] az Úr szövetségeiről” (2 Nefi 9:1), és „hogy örvendez[hess] és örökre emel[d] fel a feje[det]” (2 Nefi 9:3). Keress még ma lehetőséget arra, hogy megoszd valakivel az Úrért és az Ő irántad tanúsított szeretetéért érzett háládat.

7. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a 2 Nefi 6–8-at, és ezen a napon teljesítettem e leckét: (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: