Bevezetés Jákób könyvéhez
Miért tanulmányozzuk ezt a könyvet?
Jákób könyvévek tanulmányozása által fontos leckéket tanulhatsz meg egy olyan embertől, aki megingathatatlan hittel rendelkezett Jézus Krisztusban. Jákób sorozatosan bizonyságot tett a Szabadítóról, továbbá bűnbánatra szólította népét és mindazokat, kik olvassák szavait. Tanította és jól példázta, hogy milyen fontos szorgalmasan eleget tenni az Úrtól érkező elhívásoknak. Figyelmeztette népét a kevélység, gazdagság és erkölcstelenség veszélyeire. Jákób idézte továbbá Zénós olajfáról szóló példázatát, mely a Szabadító azon szüntelen erőfeszítéseit szemlélteti, mellyel Isten összes gyermekének szabadulását igyekszik elősegíteni. Séremmel való találkozása során, aki egy antikrisztus volt, Jákób jól szemléltette, hogy miként kell igazlelkűen reagálni a hitünket megkérdőjelezők vagy kritizálók kérdéseire.
Ki írta ezt a könyvet?
Ezt a könyvet Jákób, Sária és Lehi ötödik fia írta. Jákób a vadonban született, miközben családja a megígért földre tartott. Gyermekkorában „megpróbáltatásokat és sok bánatot szenved[ett] el fivére[i] durvasága miatt” (2 Nefi 2:1). Lehi azonban megígérte Jákóbnak, hogy Isten majd a javára fogja szentelni megpróbáltatásait, és hogy napjait Isten szolgálatában fogja tölteni (lásd 2 Nefi 2:2–3). Fiatal korában Jákób látta a Szabadító dicsőségét (lásd 2 Nefi 2:3–4). Nefi felszentelte Jákóbot, hogy pap és tanító legyen a nefiták között (lásd 2 Nefi 5:26), később pedig Nefi kis lemezeit is a gondjaira bízta (lásd Jákób 1:1–4). Hithű papsági vezetőként és tanítóként Jákób szorgalmasan igyekezett népét arra buzdítani, hogy higgyenek Krisztusban (lásd Jákób 1:7). Kinyilatkoztatásokat kapott a Szabadítóval kapcsolatban, megtapasztalta az angyalok szolgálatát, hallotta az Úr hangját (lásd Jákób 7:5), és látta Megváltóját is (lásd 2 Nefi 11:2–3). Jákób volt Énós apja, akire a halála előtt rábízta a lemezeket.
Hol és mikor íródott?
Jákób könyve megközelítőleg Kr. e. 544-ben kezdődik, amikor Nefi rábízta Jákóbra a kis lemezeket, és közel Jákób életének végéig tart, amikor átadta a lemezeket fiának, Énósnak. Jákób akkor írta le ezeket a feljegyzéseket, amikor Nefi földjén élt.