Ahogyan a Moróni 7:20–48-ban feljegyzésre került, Mormon folytatta a prédikációját a zsinagógában, és arra tanította hallgatóit, hogy „minden jó dolgot [ragadjanak meg]” (Moróni 7:20–21, 25). Beszélt a hit, a remény és a jószívűség fontosságáról. Prédikációját azzal a könyörgéssel zárta, hogy hallgatói szívük minden erejével imádkozzanak az Atyához a jószívűség ajándékáért – amely Mormon meghatározása szerint „Krisztus tiszta szeretete” (Moróni 7:47).
Nézd át a Moróni 7:12–13-at, és gondolkozz el, mit tanultál az előző leckében arról, hogy miként lehet különbséget tenni a jó és a gonosz között. Az alábbi üres mezőkben sorolj fel jó dolgokat (olyan dolgokat, amelyek Istentől jönnek és arra ösztönöznek minket, hogy higgyünk Krisztusban), illetve gonosz dolgokat (olyan dolgokat, amelyek arra vesznek rá minket, hogy ne higgyünk Krisztusban és ne szolgáljuk Istent):
Jó dolgok
Gonosz dolgok
Figyeld meg, hogy Mormon arra buzdított minket, hogy ragadjunk meg „minden jó dolgot” (Moróni 7:19). Gondolkozz el, hogy szerinted mit jelent minden jó dolgot megragadni.
Mormon egy fontos kérdést tett fel a hallgatóinak, melyet utána meg is válaszolt. Olvasd el a Moróni 7:20-at, és keresd meg, hogy melyik kérdésről akart Mormon beszélni. Ezután tanulmányozd a Moróni 7:21–26-ot, és keresd meg a választ erre a kérdésre.
Miközben a Moróni 7:21 25-öt olvasod, jelöld be azokat a szavakat és kifejezéseket, melyek a következő tantételről tanítanak: A Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlása révén képesek vagyunk minden jó dolgot megragadni.
Válaszold meg a következő kérdéseket a szentírás-tanulmányozási naplódban:
A Moróni 7:22–26 szerint Mennyei Atyánk hogyan segít nekünk hitet kialakítani Jézus Krisztusban?
Milyen helyzetekben segített a Jézus Krisztusba vetett hited minden jó dolgot megragadni, vagy elhagyni valamilyen gonosz dolgot?
Mormon számos jó dologról ír, melyekben azoknak van részük, akik hitet gyakorolnak Jézus Krisztusban. Olvasd el a Moróni 7:32–34-et, és jelölj be legalább egy áldást minden versben, amely a Jézus Krisztusba vetett hit eredménye.
Gondolkozz el és imádkozz egy olyan dologról, amit megtehetsz azért, hogy nagyobb hitet gyakorolj Jézus Krisztusban. Amikor megvan a célod, írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba. Ez a cél lehet valami konkrét dolog, amit megteszel, és ami segít követned a próféták szavait (lásd Moróni 7:23), nagyobb hittel imádkoznod (lásd Moróni 7:26), vagy bűnbánatot tartanod (lásd Moróni 7:34). Amikor leírod a célodat, részletezd, hogy miként szeretnéd elérni azt. Azt is írd le, hogy ez a cél miként hoz majd jó dolgokat az életedbe.
A Moróni 7-ben feljegyzett prédikációban Mormon három olyan tantételt említ, amely szükséges az örök élethez. M. Russell Ballard elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy e „három isteni tantétel adja azt az alapot, amelyre felépíthetjük életünk építményét”. Azt mondta, hogy e három tantétel „együtt olyan támasztékot nyújtó alapot biztosítanak, akárcsak a háromlábú szék lábai” (“The Joy of Hope Fulfilled,” Ensign, Nov. 1992, 33).
Kép
3-legged stool
Az alábbi rész segíteni fog megtalálnod azt a három tantételt, amelyről Mormon beszélt. Az első tantétel a hit, amelyről az imént tanultál a Moróni 7:20–39-ben. Címkézd fel a szék egyik lábát ezzel a felirattal: Jézus Krisztusba vetett hit. A Moróni 7:40-ben keresd ki, mit jelképez a második láb. Írd fel ezt a tantételt a szék második lábára.
Olvasd el a Moróni 7:41–42-t, és keresd ki, mit tanított Mormon, miben kell reménykednünk. (A Moróni 7:41 szentírás-memoriter.) A második láb címkéjét kiegészítheted „az örök életben” kifejezéssel, hogy így szóljon: „Remény az örök életben.”
Dieter F. Uchtdorf elnök az Első Elnökségből beszélt arról a reménységről, melyre Mormon utalt:
„A remény a Lélek egyik ajándéka. Remény abban, hogy a Szabadítóba vetett hitünk miatt az Ő engesztelése és feltámadásának hatalma által örök életet nyerhetünk. […]
A remény nem tudás, hanem inkább tartós bizalom abban, hogy az Úr beteljesíti a nekünk tett ígéreteit. Bizalom abban, hogy ha most Isten törvényei és az Ő prófétáinak szavai szerint élünk, úgy a jövőben el fogjuk nyerni a kívánt áldásokat. Azt jelenti, hogy hisszük és elvárjuk, hogy imáinkra választ kapunk. Magabiztosságban, optimizmusban, lelkesedésben és türelmes kitartásban nyilvánul meg” (lásd A remény végtelen hatalma. Liahóna, 2008. nov. 21–22.).
Az egyik tantétel, melyet a Moróni 7:40–42-ből tanulhatunk, a következő: Ha hitet gyakorolunk Jézus Krisztusban, akkor reménységet kaphatunk Jézus Krisztus engesztelése által arra, hogy egy nap majd örök életre támadunk fel.
Olvasd el a Moróni 7:43-at, és keresd meg azokat a jellemvonásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valakinek olyan hite és reménye legyen, amilyenről Mormon beszélt.
Szelídnek és alázatos szívűnek lenni azt jelenti, hogy igazán alázatosak, gyengédek, az Úr akaratának engedelmeskedők vagyunk. Szerinted miért szükséges a szelídség és a szívbéli alázatosság ahhoz, hogy hitünk és reményünk legyen Jézus Krisztus engesztelésében?
Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy a Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hit hogyan adott számodra reményt.
Nézd meg újra a lecke elején lévő képet a székről. Olvasd el a Moróni 7:44-et, és keresd meg a harmadik tantételt, amelyről Mormon tanított. Címkézd fel az utolsó lábat ezzel a tantétellel.
Ahogyan a Moróni 7:44–48-ban feljegyzésre került, Mormon erőteljes magyarázatot adott a jószívűségről. Olvasd el a Moróni 7:45–47-et, és jelöld meg azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket Mormon a jószívűség meghatározására használt. (A Moróni 7:45, 47–48 szentírás-memoriter.) Hogy jobban megértsd Mormon tanítását, beírhatod e meghatározások némelyikét a szentírásodba: a „hosszan tűrő” azt jelenti, hogy türelmesen kitart; a „nem fuvalkodik fel” azt jelenti, hogy alázatos és szelíd; a „nem keresi a maga hasznát” azt jelenti, hogy Istent és másokat maga elé helyez; a „nem könnyű felbosszantani” azt jelenti, hogy nem haragszik meg könnyen; és a „minden dologban hisz” azt jelenti, hogy elfogad minden igazságot.
Válaszolj meg legalább egyet az alábbi kérdések közül a szentírás-tanulmányozási naplódban:
A Mormon 7:45–47-ben található meghatározás alapján szerinted a jószívűség miért a legnagyobb lelki ajándék, melyet kaphatunk?
Szerinted mit jelent az, hogy a jószívűség soha el nem múlik?
Szerinted miért vagyunk semmik, ha nincs bennünk jószívűség?
Miután beszélt Pál apostol jószívűségről adott tanításáról az 1 Korinthusbeliek 13-ból, Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, a következő magyarázatot adta: „A jószívűség azért nem múlik el soha, és a jószívűség azért nagyobb még ama legjelentősebb jócselekedeteknél is, melyekről beszélt, mert a jószívűség, »Krisztus tiszta szeretete« (Moróni 7:47), nem egy tett, hanem a létezés egy állapota. A jószívűségre olyan cselekedetek sorozatán keresztül teszünk szert, amelyek megtéréshez vezetnek. A jószívűség olyasmi, amivé valaki válik. Így hát, Moróni megállapítása szerint, »ha… nincs az emberekben jószívűség, akkor nem örökölhetik azt a helyet«, ami el lett készítve számukra az Atya palotáiban (Ether 12:34; kiemelés hozzáadva)” (lásd A kihívás, hogy váljunk valakivé. Liahóna, 2001. jan. 42.).
Olvasd el a következő szituációkat, és gondold át, miként reagálnál, ha nem rendelkeznél a jószívűség ajándékával, illetve hogyan reagálnál, ha el lennél telve jószívűséggel:
A suliban a többi diák csúfol téged vagy valaki mást.
Az egyik testvéred gyakran bosszant téged.
Nem szereted annyira az új kvórum- vagy osztálytanácsadódat, mint amennyire a régit szeretted.
Miután elmagyarázta, milyen fontos jószívűséget kialakítani az életünkben, Mormon elmondta, hogy miként tudunk szert tenni e létfontosságú jellemvonásra. Olvasd el a Moróni 7:48-at, és jelöld meg azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek ezt a tantételt tanítják: Ha szívünk minden erejével imádkozunk az Atyához, és Jézus Krisztus igaz követőiként élünk, akkor eltelhetünk jószívűséggel. Gondolkozz el azon, hogy miért fontos szíved minden erejével imádkozni a jószívűség ajándékáért, ahelyett, hogy csupán mellékesen imádkoznál ezért az ajándékért.
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy olyan alkalomról, amikor úgy érezted, hogy az Úr segített jószívűnek lenned. Vagy írj egy olyan alkalomról, amikor láttad, hogy valaki jószívű volt. Továbbá tűzz ki egy konkrét célt arra, hogy miként fejleszted magadban a jószívűség Moróni 7:45-ben felsorolt egyik jellemzőjét. Imádkozz a jószívűség ajándékáért, miközben a célod elérésén munkálkodsz.
Írd le az egész verset egy papírlapra. Többször ismételd el a verset. Radírozz ki (vagy húzz át) szavakat és kifejezéseket belőle, mígnem az egész verset el tudod mondani emlékezetből.
Írd fel e három vers szavainak első betűit egy papírlapra. A papíron lévő betűk segítségével mondd fel a verseket. Miután néhányszor elismételted őket, radírozd ki vagy húzd át a betűket, míg fel nem tudod mondani a verseket emlékezetből. Ezután válassz egyet az alábbi csoportok közül, akik iránt több jószívűséget szeretnél tanúsítani: család, egyházi kvórum- vagy osztálytagok, iskolai osztálytársak, barátok vagy szomszédok. Gondolj az általad választott emberekre, miközben elolvasod a Moróni 7:45-öt, és gondold át, miként tudnál nagyobb krisztusi szeretetet tanúsítani irántuk.
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy vagy két módot arra, hogy miként tudsz nagyobb jószívűséget tanúsítani ezek iránt az emberek iránt. A következő héten imádkozz azért, hogy az Úr segítsen nagyobb jószívűséget kifejlesztened irántuk. A hét végén oszd meg a tapasztalatodat egy barátoddal vagy egy családtagoddal.
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:
Tanulmányoztam a Moróni 7:20–48-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét: (dátum)
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: