Ifjúsági hitoktatás
1. rész: 1. nap, A szentírások tanulmányozása


1. rész: 1. nap

A szentírások tanulmányozása

Bevezetés

E lecke célja az, hogy segítsen megtanulnod, hogyan tanulmányozd a szentírásokat, és miként hívd meg a Szentlelket, hogy sugalmazzon és tanítson téged e folyamat során. Ez a lecke megtanít neked olyan készségeket is, amelyek segíteni fognak neked jobban megérteni a szertírásokat és alkalmazni a bennük rejlő tanításokat az életedben. E lecke tanulmányozása közben keress módot arra, hogy meghívd a Szentlelket az evangéliumi tanulmányozásod során.

Tanulj tanulmányozás és hit által!

Képzeld el, hogy szeretnél javítani fizikai állóképességeden, ezért aztán megkéred egy barátodat, hogy tornázzon helyetted. Mennyiben hatna barátod edzése a te fizikai erőnlétedre? Ezt a példát a lelki növekedésre vetítve: éppen úgy, ahogyan egy ember nem edzhet egy másik ember helyett, az evangéliumot sem tanulmányozhatja helyettünk senki. Mindannyian magunk vagyunk felelősek a saját evangéliumi tanulásunkért és lelki fejlődésünkért.

A Tan és a szövetségek 88:118-ban az Úr elmondta, hogyan tanulmányozzuk az evangéliumot. A vers elolvasása közben határozd meg, mit kell tenned az evangélium megtanulásához, és egészítsd ki a következő kijelentést: „[T]örekedjetek a tanulásra, méghozzá és által is.”

A tanulmányozás és hit általi tanulás erőfeszítést kíván. Az evangélium imádságos lélekkel történő tanulmányozására tett erőfeszítéseid meg fogják hívni a Szentlelket a tanulási folyamatba. Ezen erőfeszítéseid között szerepelhetnek a következők: imádkozz megértésért, tégy eleget az ifjúsági hitoktatáson kapott feladataidnak, oszd meg a bizonyságodat és az evangélium szerinti élet kapcsán szerzett tapasztalataidat másokkal, valamint alkalmazd életedben a tanultakat.

Az egyik alapvető módja, hogy meghívd a Szentlelket a lelki tanulásod folyamatába az, hogy naponta tanulmányozod a szentírásokat. A mindennapos szentírás-tanulmányozás segít meghallanod az Úr hangját, amint hozzád szól (lásd T&Sz 18:34–36). Robert D. Hales elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő ígéretet tette: „[A]mikor azt szeretnénk, hogy [Isten] szóljon hozzánk, kutatjuk a szentírásokat, mert szavait a prófétáin keresztül kapjuk. Ő tanítani fog bennünket, ahogy figyelünk a Szent Lélekre” (Szentírások: Isten ereje a szabadulásunkhoz. Liahóna, 2006. nov. 27.).

Amikor olvasod a szentírásokat és meghívod tanulmányozásodba a Szentlelket, ilyen áldásokban lesz részed: még nagyobb lelki növekedés, az Istenhez való közelség, nagyobb fokú kinyilatkoztatás az életedben, még több erő, hogy ellenállj a kísértéseknek, és még nagyobb bizonyság Jézus Krisztus evangéliumáról.

Szentírás-tanulmányozás

Marion G. Romney elnök, az Első Elnökség egykori tagja a következőképp határozta meg a szentírások egyik kulcsfontosságú célját: „…a szentírásokat azért írták, hogy tantételeket őrizzenek meg a javunkra” (“Records of Great Worth,” Ensign, Sept. 1980, 4). A szentírások tanulmányozása során elsajátítjuk az evangélium tantételeit és tanait, amelyek aztán utat mutatnak majd nekünk, amikor alkalmazzuk őket az életünkben.

Kép
drágakő

Erőfeszítést és gyakorlatot kíván a felbecsülhetetlen értékű tantételek és tanok megtalálása a szentírásokban. Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a szentírások tanulmányozását értékes drágakövek bányászásához hasonlította: „Leljetek rá az igazság gyémántjaira, amelyeket időnként gondosan kell kibányászni a [szentírások] lapjairól” (“Four Fundamentals for Those Who Teach and Inspire Youth,” in Old Testament Symposium Speeches, 1987 [1988], 1). A szentírások tanulmányozásának – a belőlük való bányászásnak – három fontos eleme van: (1) meg kell értenünk a szentírások hátterét és környezetét, (2) be kell azonosítanunk a tanított tantételeket és tanokat, valamint (3) saját életünkre kell vonatkoztatnunk a talált igazságokat.

  1. Válaszold meg a következő kérdést a szentírás-tanulmányozási naplódban: Miben hasonlít a gyémánt után kutató bányász és az, aki evangéliumi tantételek után kutat a szentírásokban, majd pedig rájuk lelvén alkalmazza azokat az életében?

Értsd meg a szentírások hátterét és környezetét!

A szentírásrészek hátterének és környezetének megértése felkészít téged arra, hogy felismerd a bennük rejlő evangéliumi üzeneteket. Thomas S. Monson elnök a következő tanácsot adta: „Ismerjétek meg a szentírások által tanított leckéket! Ismerjétek meg [a szentírások] hátterét és körülményeit… Úgy tanulmányozzátok őket, mintha hozzátok szólnának, mert ez így is van” (Tegyétek meg, ami tőletek telik! Liahóna, 2009. máj. 68.).

A szentírások olvasása során hasznos, ha efféle kérdéseket teszünk fel: „Ki írta ezeket a verseket?” „Kinek íródtak?” „Mi történik ebben a feljegyzésben?” és „Miért írta a szerző ezeket a verseket?” A fejezetek fejlécei (az egyes fejezetek kezdetén álló dőlt betűs összefoglalók) áttekintést adnak a fejezet fő eseményeiről, és gyakorta megadják a választ az iménti kérdésekre.

Hasznos továbbá kikeresni egy szótárban a nehéz vagy ismeretlen szavakat. Amikor egy szentírásbeli kifejezés vagy rész nem világos, a rendelkezésre álló lábjegyzetek segíthetnek neked a megértésében.

Ezen eszközök gyakorlásához olvasd el a 3 Nefi 17:1–10-et, és keresd meg a válaszokat a következő kérdésekre: Ki a beszélő? Kihez/kikhez beszél? Mi történik? Ne felejtsd el megnézni a fejezet összefoglalását az események gyors áttekintéséhez.

  1. A 3 Nefi 17:1-hez kapcsolódó lábjegyzet segítségével válaszold meg a következő kérdést a szentírás-tanulmányozási naplódban: Mit értett Jézus az alatt, hogy „időm közel van”?

  2. Saját szavaiddal írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy mi történt, amikor a Szabadító távozni készült a sokaságtól. Miért maradt? Mit tett az emberekért?

Határozd meg a tanokat és a tantételeket!

A tanok és a tantételek örök, változatlan evangéliumi igazságok, melyek útmutatást adnak az életünkben. Az ősi próféták a szentírásokban általuk feljegyzett eseményeken, történeteken és beszédeken keresztül tanítják nekünk ezeket az igazságokat.

Amikor megérted egy szentírástörténet hátterét és környezetét, felkészülsz arra, hogy meghatározd és megértsd az abban tanított tanokat és tantételeket. Richard G. Scott elder a következő hasznos tanácsot adta a tantételek megértéséhez: „A tantételek tömény igazságok, melyeket a körülmények széles skáláján alkalmazhatunk. Egy igaz tantétel világossá teszi a döntéseket még a legzavarosabb és legkényszerítőbb körülmények között is. Megér minden erőfeszítést, hogy az általunk összegyűjtött igazságokat egyszerű tantétel-kijelentésekké rendezzük össze” (“Acquiring Spiritual Knowledge,” Ensign, Nov. 1993, 86).

Néhány evangéliumi tantételre olyan kifejezések világítanak rá, mint „és láthatjuk” vagy „mindazonáltal”. A legtöbb tantétel azonban nincs ilyen világosan kijelentve a szentírásokban, inkább a szentírásbeli alakok életén keresztül kerül szemléltetésre. E tanok és tantételek megtalálásában segít, ha a következőkhöz hasonló kérdéseket teszel fel magadnak: „Mi a beszámoló mondandója vagy lényege?” „Miért tette a szerző a feljegyzés részévé ezt a beszámolót vagy eseményt?” „Mit szándékozott megtanítani nekünk az író?” és „Milyen igazságokat tanítanak ebben a szentírásrészben?”

  1. A 3 Nefi 17:1–10-ből gyakorold a tantételek és tanok meghatározását: válaszold meg írásban az a vagy a b feladat kérdéseit a szentírás-tanulmányozási naplódban. Ne felejtsd el elolvasni a fejlécet, hogy gyors áttekintést nyerj a fejezetről.

    1. Ki beszél ezekben a versekben? Kihez beszél? Mi a 3 Nefi 17:1–10 mondandója vagy lényege?

    2. Milyen dolgokat szándékozott megtanítani nekünk ebből a beszámolóból az 1., az 5–6. és a 9–10. versek írója? Te milyen fontos igazságokat tanultál ezekből a versekből?

Az egyik evangéliumi igazság, amelyet talán meghatároztál ezekből a versekből, a következő: Az Úr válaszol azon őszinte vágyunkra, hogy közelebb kerüljünk Őhozzá.

Alkalmazd a tanokat és a tantételeket!

Miután meghatároztad az evangéliumi tanokat és tantételeket, készen állsz arra, hogy cselekedj és tegyél valamit, ami ezekhez kötődik. Amikor az általad tanult tantételek szerint cselekszel, érezni fogod, hogy a Szentlélek tanúbizonyságot tesz az adott tantétel igazságáról (lásd Moróni 10:4–5). Az otthonban, az ifjúsági hitoktatáson és az egyházban tanított minden lecke, minden Isten iránti kötelesség tevékenység vagy Személyes fejlődés tapasztalat azt a célt szolgálja, hogy segítsen a tanultak szerint cselekednünk.

Thomas S. Monson elnök ezt mondta: „Az evangéliumi tanítás célja… nem az, hogy »információt töltsünk« a [tanulók] fejébe. […] A cél az, hogy arra ösztönözzük az egyént, hogy gondolkozzon el az evangéliumi tantételek szerinti életen, érezze annak szükségét, majd pedig tegyen is érte valamit” (in Conference Report, Oct. 1970, 107).

Hogy alkalmazni tudd a tanult tantételeket, tegyél fel a következőkhöz hasonló kérdéseket: „Mit szeretne az Úr, mihez kezdjek ezzel a tudással?” „Milyen lelki benyomásokat kaptam, hogy segítsenek jobbá válnom?” „Milyen változáshoz vezethet ez a tantétel az életemben?” „Mit kezdhetek el vagy hagyhatok abba ahhoz, hogy ezen igazság szerint éljek?” „Miben lesz jobb az életem, ha azt teszem, amit ez a szentírás tanít?”

  1. Írj egy rövid bekezdést a szentírás-tanulmányozási naplódban arról, hogy miként tudnál alkalmazni egy tantételt vagy tant, amelyet a 3 Nefi 17:1–10-ből tanultál?

Szentírás-tanulmányozási készségek és módszerek

A következő szentírás-tanulmányozási készségek és módszerek használata segíteni fog, hogy megértsd a szentírások hátterét, valamint hogy meghatározd és alkalmazd a bennük tanított tanokat és tantételeket. Ezek a módszerek újra és újra előfordulnak majd ebben a könyvben. Olvass el minden készséget, és válassz ki egyet vagy kettőt, amelyről úgy érzed, hogy gyakrabban kellene használnod a személyes szentírás-tanulmányozásod során.

Ok-okozati összefüggés. Keress ha-akkor és mivel-azért kapcsolatokat. Például: 2 Nefi 13:16–26; Alma 34:33.

Keresztutalások. Csoportosíts vagy kapcsolj egymáshoz szentírásrészeket, hogy egyértelműsítsd a jelentésüket és elősegítsd a megértésüket. Például vesd össze a következőket: Móziás 11:2–6, 14 és 5 Mózes 17:14–20. Szentírásbeli keresztutalások megkereséséhez használhatod a lábjegyzeteket is. Például: 3 Nefi 12:28–29, a 29a lábjegyzet a Tan és a szövetségek 42:23-hoz irányít.

A környezet meghatározása. Határozd meg a szentírásbeli eseményekben a ki, mi, mit, mikor és hol kérdését. Például: Az Alma 31:1, 6–11; 32:1–6 megadja az Alma 32:21–43 hátterét.

Kulcsszavak. Az olyan szavak és kifejezések, mint „mindazonáltal” vagy „így láthatjuk” mind arra ösztönöznek, hogy megálljunk és megkeressük az épp leírt üzenet magyarázatát. Például: Alma 30:60; Hélamán 6:35–36; 3 Nefi 18:30–32.

A szentírások megjelölése. Emelj ki, karikázz be vagy húzz alá fontos szavakat és kifejezéseket a szentírásaidban, amelyek különleges jelentést adnak az adott versnek, valamint írj a margóra tömören fontos gondolatokat, érzéseket, meglátásokat vagy tantételeket. Ez segíteni fog neked emlékezni arra, hogy mi miatt tartottál fontosnak egy bizonyos szentírást.

Név behelyettesítése. A szentírásokban szereplő egyik nevet helyettesítsd a sajátoddal. Például: Illeszd be a saját nevedet Nefi neve helyére az 1 Nefi 3:7-ben.

Elmélkedés. Az elmélkedés azt jelenti, hogy áthatóan elgondolkodunk valamiről. Az elmélkedés magában foglalja a kérdezést és mindannak feltérképezését, hogy mit tudsz és mit tanultál. Az elmélkedés gyakran azt eredményezi, hogy ráébredünk, hogyan alkalmazhatjuk az életünkben az adott tantételt.

Ismétlődő szavak. Az ismétlődő szavak vagy kifejezések fontos jelzések lehetnek az olvasó számára, hogy figyeljen fel az üzenetre. Utalást rejthetnek arra, hogy mit tartott fontosnak a szerző. Például: A rettenetes szó a 2 Nefi 9:10, 19, 26–27, 39, 46–47-ben, valamint az emlékezni szó különféle alakjai a Hélamán 5:6–14-ben.

Szentírásbeli ellentétek. A próféták néha különböző emberekről, elgondolásokról vagy eseményekről szóló beszámolókat állítanak egymás mellé a szentírásokban. A kettő közötti ellentét megkönnyíti a tanított fontos evangéliumi tantételek meghatározását és megértését. Keress ellentéteket az egyes versekben, szentírásblokkokban vagy fejezetekben. Például: 2 Nefi 2:27; Alma 47–48.

Szentírásbeli felsorolások. A szentírásokban lévő felsorolások megtalálása segíthet jobban megértened, mit tanít az Úr és az Ő prófétái. Amikor felsorolást találsz, beszámozhatod az egyes elemeket. Például: A nefiták közötti gonosz szokások felsorolása a Hélamán 4:11–13-ban olvasható.

Szentírásbeli jelképrendszer. A mint vagy a hasonlatos szavak segítenek megtalálnod a jelképeket. Próbáld meghatározni, mit jelentenek az egyes jelképek. Használd a lábjegyzeteket és a Kalauz a szentírásokhoz részt, hogy segítségedre legyenek a jelképek értelmezésében. Például: Vesd össze a Jákób 5:3, 75–77-et és a Jákób 6:1–7-et.

Megjelenítés. Olvasás közben képzeld el magadban, mi történik. Tegyél fel kérdéseket az esemény kapcsán, és képzeld el, hogy ott vagy, amikor történik. Például: Próbáld meg elképzelni, ami az Énós 1:1–8-ban történik.

Szavak meghatározása. A szentírások gyakran használnak olyan szavakat, amelyek idegenül hangzanak számunkra. Amikor ismeretlen szóra bukkansz, használd a Kalauz a szentírásokhoz részt, a lábjegyzeteket, illetve egy hagyományos szótárat, hogy kikeresd a jelentését.

  1. Válassz ki és alkalmazz egy készséget a fenti „Szentírás-tanulmányozási készségek és módszerek” részből. Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy miként segített ez a készség a személyes szentírás-tanulmányozásodban.

  2. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

    Tanulmányoztam és a mai napon elvégeztem „A szentírások tanulmányozása” című leckét (dátum).

    További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal:

Nyomtatás