Móziás 7–8

Bevezetés

Benjámin király Móziásra ruházza a királyságot

Móziás király Benjámin király fia volt, aki a Mormon könyvében említett első Móziás fia volt. Mintegy 80 évvel azelőtt, hogy Móziás király lett, egy Zeniff nevű ember kivezette a nefiták egy csoportját Zarahemlából, hogy visszaköltözzenek Nefi földjére (lásd Omni 1:27–30). A Móziás 7 elmondja, hogy Móziás király megengedte egy bizonyos Ammonnak, „aki erős és hatalmas férfi volt” (Móziás 7:3), és egy kisebb csoportnak, hogy útnak induljanak Nefi földjére (melyet olykor Lehi-Nefi földjének is neveztek), és kiderítsék, mi történt Zeniff csoportjával. Ammon rátalált Zeniff népének leszármazottaira, akiket most Zeniff unokája, Limhi vezetett. Ammon érkezése reményt adott Limhinek és a népének, akiket gonoszságuk a lámániták rabságába hajtott. Korábban, miközben megpróbálták megtalálni Zarahemlát, hogy segítséget kérjenek, Limhi népének egy csoportja 24 aranylemezre bukkant, melyeken bevésések voltak. Amikor Limhi megkérdezte Ammont, hogy le tudja-e fordítani a bevéséseket, Ammon elmondta, hogy egy látnok, mint Móziás király, képes az ősi feljegyzések lefordítására.

A Móziás 7–24 áttekintése

Előfordult-e már, hogy szabadulni szerettél volna rossz érzésektől, egy fájdalmas helyzetből, egy nagy kihívást jelentő vagy nyomasztó körülménytől, illetve a bűntudattól? Azoknak az embereknek a tapasztalatai, akikről a Móziás 7–24-ben fogsz tanulni, a szabadulásról tanítanak majd – arról, hogy hol keresd, hogyan idézheted elő, és azt is, hogyan várj rá. Figyelj fel arra, hogyan vonatkoztathatod saját életedre Zeniff népének és leszármazottainak történeteit, ideértve azt a vágyukat is, hogy megszabaduljanak valamitől, ami nyomasztó volt számukra.

A Móziás 7 tanulmányozása előtt hasznos lehet, ha megismerkedsz a Móziás 7–24-ben feljegyzett különféle utazásokkal. A következő tevékenység áttekintést nyújt számodra ezekről az utazásokról, melyekre egy körülbelül 80 évet felölelő időszak során került sor (Kr. e. 200 és Kr. e. 120 között). Az ábrához tartozó táblázat megfelelő rovata elmagyarázza, mi történt az utazások között.

Utazás	Ki utazott és hova?
1	Zeniff és más nefiták Zarahemlából Nefi földjére utaztak, mely addigra a lámániták kezébe került. E nefiták között belső viszálykodás támadt. A túlélők visszatértek Zarahemlába (lásd Omni 1:27–28; Móziás 9:1–2).
2	Zeniff másokkal együtt elhagyta Zarahemlát, és Nefi földjén telepedett le (lásd Omni 1:29–30; Móziás 9:3–7).
Zeniff halála után fia, Noé, gonoszságban uralkodott. Az Úr elküldte Abinádi prófétát, hogy bűnbánatra intse a népet. Alma, Noé király egyik papja, befogadta Abinádi üzenetét, és másoknak is tanította (lásd Móziás 11–18).
3	Alma a Mormon vizéhez menekült, később pedig a hívők egy csoportját elvezette Hélám földjére (lásd Móziás 18:4–5, 32–35; 23:1–5, 19–20).
A lámániták megtámadták Noé népét Nefi földjén. Noét később megölték, és fia, Limhi vette át az uralkodást. Limhi népe a lámániták rabságába került (lásd Móziás 19–20).
4	Limhi elküldött egy nefita csoportot, hogy keressék meg Zarahemlát. Miután eltévedtek a vadonban, a csoport felfedezte egy elpusztult nemzet maradványait, és találtak egy 24 aranylemezre írott feljegyzést is (lásd Móziás 8:7–9; 21:25–27).
5	Ammon és még tizenöten útnak indultak Zarahemlából, hogy megkeressék azokat, akik visszatértek Nefi földjére (lásd Móziás 7:1–6; 21:22–24).
6	Limhi és népe elmenekültek a lámánitáktól; Ammon és fivérei Zarahemlába vezették őket (lásd Móziás 22:10–13).
Miután Limhi népe kiszabadult, a lámániták sereget küldtek utánuk. A sereg eltévedt a pusztában, amikor rábukkant Almára és népére Hélám földjén. A lámániták rabságba hajtották őket. Alma népe segítségért imádkozott, hogy kiszabadulhassanak (lásd Móziás 22–24).
7	Az Úr kiszabadította Almát és népét, és elvezette őket Zarahemlába (lásd Móziás 24:20–25).

Írd be az egyes utazások számát a megfelelő körbe a térképen:

Móziás 7:1–8:4

Ammon megtalálja Nefi földjét (Lehi–Nefi földjét), és Limhi király elmondja, hogy népe hogyan jutott rabságba

A Móziás 7-ben Ammon és további 15 erős férfi útnak indult Zarahemlából, hogy megtudják, mi történt azokkal, akiket Zeniff 80 évvel azelőtt Nefi földjére vezetett (lásd Móziás 7:2; lásd még az 5. utazást a térképen). Mihelyt megérkeztek Nefi földjére, Ammont és három fivérét elfogták és börtönbe vetették (lásd Móziás 7:6–11). Két nap múlva kihozták őket a börtönből, és Limhi király – aki Zeniff unokája volt – kikérdezte őket. Olvasd el a Móziás 7:12–15-öt, és figyeld meg, mivel magyarázta Ammon, miért tartózkodik Nefi földjén, és hogyan reagált erre Limhi.

A Móziás 7:14 párhuzamba állítható a Móziás 21:25–26-tal. Olvasd el ezeket a verseket is, hogy jobban megértsd, miért volt, hogy Limhi „rendkívül megörült”, amikor megtudta, honnan jött Ammon.

A Móziás 21:25–26-ból megtudottak alapján magyarázd el röviden, miért örült annyira Limhi, amikor megtudta, hogy Ammon Zarahemlából jött:

A Limhi által segítségért küldött csoport rátalált a járedita nemzet maradványaira. Tévesen azt hitték, hogy Zarahemlát találták meg, és hogy az ottani nefiták elpusztultak (lásd a térképen a 4. utazást). A járedita nemzetről Ether könyvében fogsz tanulni.

Limhi király összegyűjtötte népét, hogy bemutassa nekik Ammont. Limhi beszélt népének a lámániták alatti rabságukról, és reményét fejezte ki, hogy Isten hamarosan megszabadítja őket (lásd Móziás 7:17–19). Olvasd el a Móziás 7:20, 24–26-ot, és jelöld be, milyen okokból került rabságba Limhi népe. (A Móziás 7:26-ban említett próféta Abinádi, akit a nép a gonosz Noé király uralkodása idején vetett tűzre, még mielőtt Ammon megérkezett volna földjükre.)

Bejelölheted a következő kifejezést a Móziás 7:24-ben: „nagy okunk van a gyászolásra”, hogy segítsen emlékezned arra, hogy a gonoszságnak, vagyis a bűnnek mindig megvannak a következményei. Ebben az esetben sokakat megöltek, amikor a lámániták rájuk támadtak, a nép egésze pedig rabságba esett. Gyászolni annyit tesz: szomorúságot vagy megbánást érezni. Gondolkodj el azon, hogy éreztél-e már így „a gonoszság miatt”.

Noha jobb nem elkövetni a bűnt, közelebb visz Istenhez az, ha tanulsz a hibáidból, Istenhez fordulsz segítségért, és bűnbánatot tartasz. Olvasd el a Móziás 7:29–32-t, és keress további bizonyítékokat arra, hogy Limhi megértette, milyen kapcsolat van népe gonoszságai és az általuk megtapasztalt szomorúság között. (A 30. versben szereplő „pelyváját… fogják learatni” kifejezés azt jelenti, hogy valami értéktelent fognak kapni; a 31. versben álló „a keleti szelet fogják learatni” kifejezés azt jelenti: el fogják pusztítani őket.)

Válaszolj a következő kérdésekre a szentírásnaplódban:
1. Bűneink következményei miként lehetnek hasznosak a számunkra? Hogyan tudjuk alkalmazni, amit tanultunk, és nem elkövetni újból a bűnt?
2. Miért fontos felismerni és elismerni, hogy mennyire súlyosak a bűneink? Miért fontos Isten szerint való szomorúságot érezni miattuk? (Lásd 2 Korinthusbeliek 7:10; az Isten szerint való szomorúság annak mélységes felismerése, hogy tetteink megbántották Mennyei Atyánkat.) Miért fontos nem halogatni bűneink felismerését, és bánatot érezni miattuk?

Miután Limhi elmagyarázta népének bűneik súlyosságát, bizonyos dolgok megtételére buzdította őket. Jelöld meg a Móziás 7:33-ban, minek a megtételére biztatta Limhi a népét.

Limhi népének tapasztalatából azt tanuljuk, hogy a bűneink felismerése, valamint a felettük érzett, Isten szerint való szomorúság elvezethet minket odáig, hogy az Úrhoz fordulunk szabadításért.

Képzeld el, hogy egy barátod vagy családtagod megbánást érez bűneiért, és őszinte vágya van, hogy bűnbánatot tartson és az Úrhoz forduljon, de nem pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Olvasd át a Móziás 7:33-at, és nézd át azokat a kifejezéseket, amelyek arra tanítanak, hogyan kell igazán „az Úrhoz fordul[ni]”.

A szentírásnaplódban írj egy levelet ennek a barátnak vagy családtagnak, és tanítsd meg neki, hogyan forduljon az Úrhoz. Oszd meg vele azt a három kifejezést, amelyet a Móziás 7:33-ban találtál, és magyarázd el mindegyik jelentését akár azzal, hogy (1) saját szavaiddal fogalmazod meg, akár azzal, hogy (2) példát mondasz arra, hogy milyen tetteket vagy magatartást láthatunk megnyilvánulni egy olyan ember életében, aki az adott kifejezés alkalmazására törekszik.

Gondolkodj el azon, hogy neked vannak-e olyan meg nem bánt bűneid, amelyek szomorúságot és megbánást okozhatnak számodra vagy szeretteid számára. Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő tanácsot adta a bűnbánat folyamatának elkezdésével kapcsolatban: „Nézzetek utána és elmélkedjetek, hogy eldöntsétek, vétketeket mennyire tartja komolynak az Úr. Ez gyógyító bánathoz és lelkiismeret-furdaláshoz vezet. Annak őszinte vágyát is elhozza magával, hogy változzatok és készen álljatok a megbocsátás minden feltételének alávetni magatokat” (“Finding Forgiveness,” Ensign, May 1995, 76).

Móziás 8:5–21

Ammon tudomást szerez a 24 járedita lemezről, és mesél Limhinek egy látnokról, aki le tudja fordítani őket

Idézd fel a 4. utazásból az e lecke elején álló térképről, hogy azok, akik megpróbálták megtalálni a Zarahemlába vezető utat, egy egész elpusztult nemzet maradványaira bukkantak. Találtak 24 aranylemezt is, amelyet elvittek Limhi királynak (lásd Móziás 8:5–9). Limhi megkérdezte Ammont, ismer-e valakit, aki képes lefordítani a lemezeket (lásd Móziás 8:12). Ammon elmondta neki, hogy néhány embernek hatalom adatik Istentől a fordításra. Olvasd el a Móziás 8:13-at, és jelöld be, hogy nevezte Ammon azokat, akiknek megadatott ez a képesség.

Ammon elmondta, hogy Móziás, a zarahemlai nefita király, látnok. Nézd át a Móziás 8:16–18-at, és jelöld be, milyen további képességek adatnak meg a látnoknak a fordítás hatalmán kívül.

Ezek a versek azt tanítják, hogy az Úr prófétákat, látnokokat és kinyilatkoztatókat küld az emberiség javára. Ma az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvórumának minden tagját prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként támogatjuk.

Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította: „Ez a 15 férfi, akiket prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként támogatunk, isteni erőt kapott ahhoz, hogy lássa azt, amit [mások] néha nem lát[nak]” (lásd Óvakodjatok a mosolygós szemek mögött megbúvó gonosztól! Liahóna, 2005. máj. 47.).

Válaszolj a következő kérdésekre a szentírásnaplódban:
1. Szerinted miért bölcs dolog hallgatni azokra, akik képesek meglátni azt, amit te nem látsz?
2. Miként szolgálta a javadat az, hogy hallgattál a modernkori prófétákra, látnokokra és kinyilatkoztatókra?
3. Milyen módokon tanulhatsz a modernkori prófétáktól, látnokoktól és kinyilatkoztatóktól?
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírásnaplódban:

Tanulmányoztam a Móziás 7–8-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét: (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: