25. rész: 2. nap

3 Nefi 13

Bevezetés

Amint az a 3 Nefi 13-ban feljegyzésre került, a Szabadító folytatta a Bőség földjén álló templomnál mondott prédikációját. Intette az embereket a képmutatás ellen, és arra tanította őket, hogy igazlelkű cselekedeteik tetszőek a Mennyei Atya számára. Arra is utasította a sokaságot, hogy a mennyben gyűjtsenek kincseket, majd pedig felszólította tizenkét tanítványát, hogy Isten királyságát keressék, mielőtt saját fizikai dolgaik miatt aggódnának.

3 Nefi 13:1–18

A Szabadító a képmutatás ellen inti a nefitákat, és arra tanítja őket, hogy igazlelkű cselekedeteket vigyenek véghez, amelyek tetszőek a Mennyei Atya számára

Végezd el magadban az alábbi önértékelést úgy, hogy kiválasztod, melyik kifejezés jellemzi a legjobban, hogy miért adsz alamizsnát (miért adakozol másoknak), miért imádkozol, és miért böjtölsz:

Azért adok alamizsnát, mert:

1. elvárják, hogy így tegyek.

2. szeretem az Urat, és szeretek segíteni másoknak.

3. szeretném, ha mások jót gondolnának rólam.

Azért imádkozom, mert:

1. nem akarok nemet mondani mások előtt, amikor felkérnek az imádkozásra.

2. a szokásos napirendem része.

3. szeretnék kommunikálni Mennyei Atyámmal.

Azért böjtölök, mert:

1. a böjtölés segít közelebb kerülnöm az Úrhoz.

2. mások rossznak fognak tartani, ha nem böjtölök.

3. a szüleim nem engedik, hogy egyek, amikor böjtölnöm kellene.

A 3 Nefi 13-ban Jézus Krisztus arról tanította a nefita sokaságot, hogy milyen fontos az ember motivációja, amikor adakozik, imádkozik és böjtöl. Az ebben az önértékelésben felsorolt válaszok különféle okait jelenítik meg annak, hogy miért tesszük ezeket vagy a vallási odaadást sugalló egyéb cselekedeteket.

1. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Számít-e, hogy miért viszünk véghez igazlelkű tetteket? Miért igen vagy miért nem?

2. Másold át az alábbi táblázatot a szentírás-tanulmányozási naplódba, és töltsd ki úgy, hogy elolvasol minden egyes szentírásutalást és választ adsz a két kérdésre. Olvasás közben hasznos lehet szem előtt tartani, mit jelent a képmutató szó: olyasvalakit takar, aki az igazlelkűség hamis látszatát kelti, illetve aki mást mond, mint amit cselekszik.

   Tevékenység	Milyen hozzáállás ellen intett az Úr, miközben ezt a tevékenységet végezzük?	Mit mondott az Úr, hogyan kell ezt a tevékenységet végeznünk?
   Alamizsnát adni (3 Nefi 13:1–4)
   Imádkozni (3 Nefi 13:5–6)
   Böjtölni (3 Nefi 13:16–18)

Fontold meg a következő kérdéseket:

• Milyen hatással lehet a jótettek végrehajtásának módjára az, hogy milyen indíttatásból cselekszünk?

• Milyen igazlelkű motivációk indíthatnak valakit arra, hogy titokban adakozzon, imádkozzon vagy böjtöljön?

E dolgok megtételének egyik igazlelkű oka az, hogy Mennyei Atyánk kedvében akarunk járni. Olvasd el a 3 Nefi 13:4, 6, 18-at, és keresd meg, mit ígér az Úr azoknak, akik titokban visznek véghez igazlelkű tetteket.

Az egyik fontos tantétel, amelyet a Szabadító ezekben a versekben tanított, így hangzik: Ha azért cselekszünk igazlelkűen, mert szeretjük Mennyei Atyánkat, akkor Ő majd nyíltan megjutalmaz minket.

3. A szentírás-tanulmányozási naplódban írj egy olyan alkalomról, amikor áldottnak érezted magad, mert azért törekedtél megtenni valamit, hogy a Mennyei Atya kedvében járj, nem pedig azért, hogy mások lássák.

Gyorsan fusd át a lecke elején lévő önértékelést, és elemezd ki az adakozás, az imádkozás és a böjtölés mögötti motivációdat. Gondolkodj el azon, hogy miként alkalmazhatnád a Szabadító tanításait az e tettek vagy egyéb, az Úr iránti odaadást jelző cselekedetek mögött rejlő motivációid jobbá tételére.

A Szabadító további utasításokat is adott a nefitáknak az imát illetően. Olvasd el a 3 Nefi 13:7-et, és keresd meg, hogyan jellemezte az Úr az ismétlődő kifejezéseket vagy szóvirágokat, melyeket nem kísér őszinteség az imában. A hiábavaló szó arra utal: üres, nem rejlik mögötte gondolat vagy érzés. A hiábavaló ismétlések kifejezés azt is jelentheti, hogy az ember gépiesen, gondolkodás nélkül ismétli ugyanazokat a szavakat, illetve hit nélkül imádkozik.

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Szerinted miért fontos, hogy kerüljük a hiábavaló ismétléseket a Mennyei Atyához szóló imáinkban?

   2. Mit tehetsz azért, hogy elkerüld a hiábavaló ismétléseket, amikor imádkozol?

Olvasd el a 3 Nefi 13:8-at, és keress egy tantételt, amelyet Jézus Krisztus kijelentett Mennyei Atyánkról. Ezt a tantételt be is jelölheted a szentírásodban. „Az ima célja… az, hogy olyan áldásokat biztosítsunk magunkat és másoknak, amelyek megadására Isten már eddig is készen állt, de kérnünk kell ahhoz, hogy el is nyerjük azokat” (Kalauz a szentírásokhoz: ima.).

Olvasd el a 3 Nefi 13:9–15-öt, és elmélkedj el azon, mit szeretne az Úr, hogy megtanulj az imáiddal kapcsolatban. Gondolj ki néhány módot imáid jobbá tételére annak alkalmazásával, amit a Szabadító tanításaiból tanultál.

3 Nefi 13:19–24

Jézus Krisztus arra tanítja a sokaságot, hogy a mennyben gyűjtsenek kincseket

Olvastál vagy hallottál-e már elveszett vagy eltemetett kincsről? Az efféle történetekben megesik, hogy amikor a kincsvadászok végre elérnek a céljukhoz, azzal szembesülnek, hogy a kincs nincs ott, vagy soha nem is létezett. Olvasd el a 3 Nefi 13:19–20-at, és határozd meg, milyen kétféle kincsről beszél itt az Úr. E kincsek közül melyikre mondta, hogy mindig ott lesz számunkra, ha keressük?

5. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Mi a különbség a földi kincsek és a mennyei kincsek között?

   2. Abból, amit a 3 Nefi 13:21–24-ből tanulsz, milyen igazságokat tanított a Szabadító a földi és a mennyei kincsek kereséséről? (Segíthet jobban megértened ezeket a verseket, ha tudod, hogy a mammon a világiasság vagy a vagyon egyik jelképe.)

   3. A földi kincsek gyűjtése hogyan terelheti el a figyelmünket a mennyei kincsek gyűjtéséről?

A Szabadító nem azt tanította, hogy a pénz vagy a földi javak az ördögtől valók. Azt azonban kihangsúlyozta, hogy fontos szívünket a maradandó mennyei kincsekre fordítani, nem pedig a földi kincsekre.

Az egyik tantétel, amelyet a 3 Nefi 13:19–24-ből tanulunk, így hangzik: Ahhoz, hogy Isten legyen a mesterünk, a világ dolgainál jobban kell szeretnünk és szolgálnunk Őt.

Milyen példákat tudsz mondani arra, hogy valaki egyszerre próbálja szolgálni Istent és a mammont? Miért jelenthet nehézséget az, hogy mindig Istent szeressük és szolgáljunk a világ dolgai helyett? Miért éri meg az erőfeszítést az, hogy Istent tegyük az első helyre?

6. Olvasd el az alábbi példákat. A szentírás-tanulmányozási naplódban írd le, szerinted melyik mesternek szolgál az adott személy: Istennek vagy mammonnak (a világiasságnak).

   1. Egy fiatal férfi elutasít egy olyan álláslehetőséget, amely miatt nem tudna eljárni a vasárnapi gyűléseire, és inkább egy kevesebbet fizető munkát vállal, amely nem követeli meg a vasárnapi munkavégzést.

   2. Egy fiatal nő gyakran panaszkodik a szüleinek, hogy új ruhákra van szüksége. Olyan ruhákra vágyik, amelyeket a családja nem engedhet meg magának.

   3. Egy fiatal férfi rendszeresen fizeti a tizedét a keresetéből. A fennmaradó pénzét azonban szórakoztató dolgokra költi, köztük néhány nem helyénvaló filmre és zenére, emellett nem tett félre semmit a missziójára vagy az iskoláira.

   4. Egy fiatal nő gyakran fordítja bevétele egy részét arra, hogy apró ajándékokat vásároljon másoknak a szeretete jeleként.

3 Nefi 13:25–34

A Szabadító felszólítja a tanítványait, hogy Isten királyságát keressék a saját földi érdekeik előtt

Amikor nekiláttak, hogy szolgálatot végezzenek a nép között, Jézus Krisztus arra utasította tizenkét tanítványát, hogy ne aggódjanak földi szükségleteik – ételük és ruházatuk – miatt (lásd 3 Nefi 13:25–31). Olvasd el a 3 Nefi 13:32–33-at, és keresd meg, mit mondott a Szabadító a tanítványoknak fizikai szükségleteiket illetően. Mit ígért azoknak, akik Istent és az Ő királyságát teszik az első helyre az életükben?

Az egyik tantétel, amelyet ezekből a versekből tanulunk, ez lehet: Ha Isten királyságát keressük először, akkor Ő segíteni fog gondoskodnunk a szükségleteinkről.

7. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Hogyan keresheti az ember először Isten királyságát (lásd 3 Nefi 13:33)?

   2. Milyen tekintetben gondoskodott az Úr a szükségleteidről, amikor Őt tetted az első helyre az életedben?

Ezra Taft Benson elnök bizonyságot tett azokról az áldásokról, amelyek abból fakadnak, hogy Istent tesszük az első helyre az életünkben. (Ezt átírhatod egy lapra, és beteheted a szentírásodba, hogy később is át tudd nézni vagy meg tudd osztani.)

„Amikor Istent tesszük az első helyre, minden egyéb dolog a megfelelő helyére kerül, vagy pedig kihullik az életünkből. Az Úr iránti szeretetünk uralja majd minden vonzalmunkat, ez szabja meg, mire fordítjuk időnket, ez határozza meg elfoglaltságainkat és dolgaink fontossági sorrendjét. […]

Kizárólagos elsődlegességet kell adnunk Istennek, lelkünk Atyjának az életünkben” (Az egyház elnökeinek tanításai: Ezra Taft Benson [2014]. 45–46.).

Gondolkodj el azon, hogy miként részesültél áldásban te vagy valaki, akit ismersz, amikor Istent tettétek az első helyre az életetekben.

8. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a 3 Nefi 13-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét: (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: