Alma 5:37–62

Bevezetés

Miközben Alma folytatta prédikálását Zarahemlában, figyelmeztette a népet, hogy bizonyos áldásokkal vagy következményekkel jár azon döntésük, hogy követik-e vagy elutasítják a szavait. Arra buzdította őket, hogy válaszoljanak a Jó Pásztor, az Úr Jézus Krisztus hangjára, aki szólítja őket, és szeretné visszavezetni őket a nyájához. Miközben ezt a leckét tanulmányozod, gondold végig, hogy miként segít elkerülnöd a világ tisztátalan dolgait, és visszatérni Istenhez, ha követed a Jó Pásztor hangját.

Alma 5:37–42, 53–62

Alma mindenkit felhív, hogy kövesse a Jó Pásztort, vagyis a Szabadítót.

A szentírásokban Jézus Krisztusra olykor úgy utalnak, mint a „Jó Pásztor” (lásd János 10:11–15). Szerinted miért jó jelképe a pásztor a Szabadítónak? Ezra Taft Benson elnök a következő jellemzést írta a régi idők pásztorairól:

„Jézus idejében a palesztin pásztort arról lehetett megismerni, hogy mennyire védelmezi a juhait. A modern pásztorokkal ellentétben a pásztor mindig a nyája előtt ment. Vezette őket. A pásztor ismerte minden juhát, és nevet is adott mindegyiknek. A juhok ismerték a hangját, bíztak benne és idegent nem követtek. Így, amikor hívta őket, a juhok odamentek hozzá. (Lásd János 10:14, 16.)

Éjszakára a pásztorok a karámba vezették a juhaikat, amelyet akolnak neveztek. Magas falak vették körül, és e falak tetejét tövissel fedték be, hogy a vadállatok és a rablók ne tudjanak átmászni rajtuk.

Olykor azonban egy-egy vadállat az éhségtől hajtva átugrotta a falat egyenesen a juhok közé, megriasztva őket. Ilyen helyzetben vált el az igaz pásztor – aki szerette a juhait – a bérestől – aki csak pénzért és kötelességből dolgozott.

Az igaz pásztor hajlandó volt akár az életét is feláldozni a juhaiért. Közéjük ment, és harcolt azért, hogy ne essék bántódásuk. A béres ellenben a saját, személyes biztonságát többre tartotta a juhoknál, és rendszerint megfutamodott a veszélyt látván.

Jézus az ő idejében gyakori példán keresztül jelentette ki, hogy Ő a Jó Pásztor, az Igaz Pásztor. A fivérei és nőtestvérei iránti szeretete miatt készségesen és önként letette értük az életét. (Lásd János 10:17–18.)” (“A Call to the Priesthood: ‘Feed My Sheep,’” Ensign, May 1983, 43).

Írj rövid válaszokat az alábbi kérdésekre ebben a tankönyvben:

Mi történhet a juhokkal, ha nem hallgatnak a pásztorra?
Miben hasonlítunk a juhokra, és miben hasonlít a Szabadító a pásztorra?
Mit jelent az, hogy az Ő nyájába vitetünk? (lásd Alma 5:60).

Az Alma 5:37-ben Alma juhokként írta le Zarahemla népét, akik „eltévelyedtek”. Olvasd el az Alma 5:37–42-t, és keresd meg, mit tanított Alma arról, hogy hallgatnunk kell a Szabadító hangjára.

Írd le a válaszaidat a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódba:
1. Tanulmányozd az Alma 5:37–38-at, és mondd el a saját szavaiddal, hogy mit tanított Alma a Szabadító azon erőfeszítéseiről, hogy az Ő követésére szólítson bennünket.
2. Az Alma 5:41-ben mit tanít Alma arról, hogy honnan tudjuk, vajon hallgatunk-e a Jó Pásztor hangjára? Milyen „jó cselekedetek” mutathatják, hogy egy utolsónapiszent fiatal a Jó Pásztort követi?

A Szabadító hangjának felismerése és követése nem mindig könnyű. Gondolkodj el a következő kijelentésen Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából: „A halandóságban hallható számtalan hang kórusából fel kell ismernünk a Jó Pásztor hangját, aki arra szólít, hogy kövessük Őt mennyei otthonunk felé”) (“Alternate Voices,” Ensign, May 1989, 27).

Olvasd el az Alma 5:53–56-ot, és keresd ki azokat a magatartásokat és tetteket, melyek miatt valakinek nehezére eshet a Szabadító hangjára hallgatni.

Idézz fel a mai világban megtalálható egyéb magatartásformákat vagy cselekedeteket, amelyek megnehezítik az emberek számára, hogy hallgassanak a Szabadító hangjára. Röviden magyarázd el, miért gondolod úgy, hogy ezek a magatartásformák és cselekedetek megnehezítik valaki számára, hogy meghallja a Szabadító hangját:

Az Alma 5:57-ben jelöld meg a következő részt: „mindazoknak, akik a jó pásztor szavát szeretnék követni”, majd jelöld meg a másik három részt az 57-es versben, amelyek arról szólnak, mit tehetsz, hogy kövesd a Szabadító hangját.

A szentírás-tanulmányozási naplódba írj le egy-egy példát a következő három kijelentés mindegyikére, annak bemutatására, hogy mit tehet egy utolsónapiszent fiatal az iskolában vagy a lakóközösségében, hogy: (a) kijöjjön a gonoszok közül, (b) elszakadjon, és (c) ne érintsen tisztátalan dolgokat. Ezután gondolj ki két olyan igazlelkű tevékenységet vagy szokást, amelyek segítenek a fiataloknak még inkább hallgatni a Jó Pásztor hangjára. Ha ezen tevékenységek vagy szokások közül valamelyik neked is segített, hogy meghalld a Szabadító hangját, akkor fontold meg, hogy írsz erről a szentírás-tanulmányozási naplódban, hogy később megoszthasd a hitoktatóddal vagy az osztállyal.

Ahogyan azt az Alma 5:58–60 is feljegyzi, Alma a következő igazságot tanította: Ha az Úr (a Jó Pásztor) hangját követjük, akkor az Ő királyságába gyűjtetünk. Jelöld meg azokat az ígéreteket és áldásokat az Alma 5:58–60-ból, amelyeket azok nyernek el, akik örökséget kapnak Isten jobbján.

Fontold meg, mit jelentenek számodra az egyes bejelölt ígéretek vagy áldások, majd írj a szentírás-tanulmányozási naplódban arról, hogy szerinted miért érik meg ezek az áldások azt, hogy elkülönítsd magad a gonoszságoktól.

Miközben a Szabadító hangját követed, elnyered ezeket az áldásokat, és végül a felmagasztosulás áldását is.

Alma 5:43–52

Alma elmondja, hogyan szerzett bizonyságot, és a bűnbánatról tanít

Gondolj valamire, amit az öt érzékszerveddel tanultál meg: a látás, hallás, érintés, szaglás és ízlelés segítségével. Van arra mód, hogy úgy ismerj meg valamit, hogy nem használod egyik fizikai érzékszervedet sem? Olvasd el az Alma 5:45–48-at, és keresd ki, mit mondott Alma, mit tud és hogyan tudta meg.

Jelöld meg az Alma 5:48-ban, mit tanított Alma Jézus Krisztusról. Az Alma 5:45–48-ban található üzenetet a következőképpen lehetne összefoglalni: Önálló tudást szerezhetünk a Szentlélek által arról, hogy Jézus Krisztus az emberiség Megváltója.

Mindenki szembekerül a hitét és a bizonyságát próbára tévő kihívásokkal. Ha saját bizonysággal rendelkezel az evangélium igaz voltáról, a Szentlélek ereje által, akkor ez megerősíthet e kihívások idején. Ha emlékezel saját tanúságodra, melyet a Szentlelken keresztül nyertél el, ahogyan Alma is tette, akkor ez segíthet szilárdan állni a kihívások közepette. Alma példájából azt is megtudjuk, hogy a böjtölés és az ima segíthet nekünk, hogy érezzük, ahogyan a Lélek újra megerősíti az igazságokat és táplálja bizonyságunkat, amikor ezek elgyengülnének.

Gondolkozz el a saját bizonyságodon, miközben elolvasod a következő idézetet M. Russell Ballard eldertől, a Tizenkét Apostol Kvórumából, aki arra buzdít bennünket, hogy törekedjünk saját bizonyságra Jézus Krisztusról: „Az egyéni, személyes bizonyság az evangéliumi igazságokról – különösen az Úr Jézus Krisztus isteni életéről és küldetéséről –, elengedhetetlen az örök életünkhöz. »Az pedig az örök élet – mondta a Szabadító –, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust« [János 17:3]. Más szavakkal: az örök életnek előfeltétele az, hogy mi egyénileg, személyesen ismerjük Mennyei Atyánkat és az Ő Szent Fiát. Nem elegendő csupán tudni róluk. Személyes, lelki élményeinknek kell lenni, melyek lehorgonyoznak bennünket” (“Feasting at the Lord’s Table,” Ensign, May 1996, 80).

Végezz el legalább egyet az alábbi tevékenységek közül a szentírás-tanulmányozási naplódban:
1. Írj egy olyan alkalomról, amikor hallottad, amint valaki erőteljes bizonyságot tesz a Szentlélek ereje által arról, hogy Jézus Krisztus az emberiség Megváltója. Írd le, mit éreztél, miközben hallgattad őt.
2. Olvasd el az Alma 5:46-ot, és írd le a saját szavaiddal, hogyan nyerte el Alma a bizonyságát Jézus Krisztusról. Gondolkozz el azon, hogyan követheted Alma példáját, ezzel segítve a Szabadítóról való bizonyságod megerősítését, és írd le a gondolataidat.
3. Írj egy olyan alkalomról, amikor érezted, hogy a Szentlélek bizonyságot tesz neked arról, hogy Jézus Krisztus a világ Megváltója. Írj le egy konkrét célt, amely segít majd neked bizonyságot nyerni, vagy megerősíteni a már meglévő bizonyságodat a Szabadítóról, mint például a böjt vagy a buzgóbb imádkozás, illetve a céltudatosabb szentírás-tanulmányozás. Teljesítsd a céljaidat, akkor is, ha az „sok napot” vesz majd igénybe (Alma 5:46). (E tevékenység elvégzése segíthet az Egyéni fejlődés, illetve az Isten iránti kötelesség program követelményeinek teljesítésében.)

Olvasd el az Alma 5:49–52-t, és keresd meg, mit tanított Alma a népnek a bűnbánattal kapcsolatban. Az üres vonalakra írd le, szerinted miért kell minden embernek bűnbánatot tartania ahhoz, hogy örökké Mennyei Atyánkkal és Jézus Krisztussal élhessenek:

Dallin H. Oaks elder azt a felhívást adta nekünk, hogy fontoljunk meg számos kérdést, amelyek segíthetnek alkalmazni mindazt, amit Alma tanított a bűnbánatról és a felkészülésről az Isten királyságába való belépésre:

„Mi lenne, ha holnap lenne eljövetelének napja? Ha tudnánk, hogy holnap találkozunk az Úrral – idő előtti halálunk, vagy az Ő váratlan eljövetele révén –, mit tennénk ma? Milyen bűnöket vallanánk be? Mely [szokásainkkal] hagynánk fel? [Milyen kötelezettségeknek] tennénk eleget? Mit bocsátanánk meg másoknak? Miről tennénk bizonyságunkat?

Ha akkor megtennénk [ezeket], akkor miért ne tennénk meg most? Miért [ne törekedjünk] békességre, míg [az] elérhető?” (Felkészülés a második eljövetelre. Liahóna, 2004. máj. 9.).

Gondolkodj el Oaks elder egyik kérdésén. A szentírás-tanulmányozási naplódban írj arról, hogy szerinted miért fontos, hogy mindennap úgy éljünk, mintha az Úrral való találkozásra készülnénk.

Imádságos lélekkel fontold meg, hogyan cselekedhetsz a ma tanultak szerint, hogy felkészült legyél a Szabadítóval való találkozásra, és az Ő királyságába való belépésre.

Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Tanulmányoztam az Alma 5:37–62-t, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét: (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: