Könyvek és leckék
14. fejezet: A papsági szervezet

14. fejezet

A papsági szervezet

Three priests (one kneeling, two standing) while the sacrament is being blessed.

A papság napjainkban is itt van a földön

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát a papság kormányozza. A papság, amely mindig is összefüggésben állt Isten munkájával, „minden nemzedékben folytatódik Isten egyházában, és napok kezdete és évek vége nélkül való” (T&Sz 84:17). A papság napjainkban is itt van a földön. A férfiakat – fiatalokat és időseket egyaránt –, miután megkeresztelkednek, és érdemesnek bizonyulnak, elrendelik a papságba. Felhatalmazást kapnak, hogy az Úr nevében cselekedjenek, és az Ő munkáját végezzék itt a földön.

A papság két ága

  • Hogyan kapta a melkisédeki és az ároni papság a nevét?

A papság két részre tagolódik: a melkisédeki papságra és az ároni papságra (lásd T&Sz 107:1). „Az elsőt azért nevezik melkisédeki papságnak, mert Melkisédek oly nagyszerű főpap volt.

Az ő napja előtt Isten Fiának rendje szerinti szent papságnak nevezték.

De a Legfelsőbb Lény neve iránti tisztelet, illetve áhítat miatt, hogy elkerüljék nevének túlságosan gyakori ismétlését, az egyház, az ősi napokban, ezt a papságot Melkisédekről nevezte el, vagyis a melkisédeki papságnak” (T&Sz 107:2–4; dőlt betűs kiemelés az eredeti szerint).

Az alacsonyabb papság a melkisédeki papság járuléka. Ároni papságnak nevezik, mert ezt ruházták Áronra és fiaira nemzedékeken keresztül. Az ároni papságot viselő férfiaknak arra van felhatalmazásuk, hogy kiszolgálják az úrvacsora és a keresztelés külsőséges szertartásait. (Lásd T&Sz 20:46; 107:13–14, 20.)

A melkisédeki papságot viselő férfiaknak megvan a hatalmuk és felhatalmazásuk, hogy vezessék az egyházat, és világszerte irányítsák az evangélium prédikálását. Ők látják el az egyház valamennyi lelki munkáját (lásd T&Sz 84:19–22; 107:8). Irányítják a templomokban végzett munkát; elnökölnek az egyházközségek, gyülekezetek, cövekek és missziók felett. A melkisédeki papság elnöklő főpapja az Úr választott prófétája, az egyház elnöke (lásd T&Sz 107:65–67).

A papság kulcsai

  • Mi a különbség a papság és a papság kulcsai között? Mely papsági vezetők kapnak kulcsokat?

Különbség van a papság egy hivatalába való elrendelés és a papsági kulcsok elnyerése között. Joseph F. Smith elnök ezt tanította:

„Általánosságban a papság a férfinak adott felhatalmazás arra, hogy Isten helyett cselekedjen. Minden férfira, akit elrendeltek a papság valamely fokára, ráruházták ezt a hatalmat.

Szükségszerű azonban, hogy minden cselekedetet, amelyet e felhatalmazással végeznek, a megfelelő helyen és időben végezzék, megfelelő módon és megfelelő rendben. E munkát irányító hatalom alkotja a papság kulcsait. A kulcsokat a maguk teljességében egyszerre csak egy személy, a próféta, vagyis az egyház elnöke viseli. Ő ennek a hatalomnak bármely részét átruházhatja másra, és ebben az esetben az a személy viseli annak a bizonyos munkának a kulcsait. Így egy templom elnöke, egy cövek elnöke, egy egyházközség püspöke, egy misszió elnöke, egy kvórum elnöke viseli annak a munkának a kulcsait, amelyet abban a meghatározott testületben vagy helyen végeznek. Papsága nem fog növekedni ettől a külön feladattól; …egy elderek kvóruma elnökének például nincs több papsága, mint az adott kvórum bármely tagjának. De ő viseli a… kvórumban hivatalosan végzett munka irányításának hatalmát, vagy más szavakkal élve, a munka azon részének kulcsait” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph F. Smith [1998]. 141.; dőlt betűs kiemelés az eredeti szerint).

  • Hogyan védelmezik a papsági kulcsok az egyházat?

Az ároni papság hivatalai és kötelességei

  • Milyen módokon szolgálnak az ároni papságviselők?

Amikor egy férfira vagy fiúra ráruházzák az ároni papságot, akkor elrendelik e papság egy hivatalába. Az ároni papság hivatalai a következők: diakónus, tanító, pap és püspök. Minden hivatal kötelességekkel és felelősségekkel jár. Minden egyes kvórum felett egy kvórumelnök elnököl, aki megtanítja őket kötelességeikre, és felkéri őket, hogy tegyenek eleget megbízásaiknak.

Néhány férfi azután csatlakozik az egyházhoz, vagy azután lesz ismét tevékeny, miután már meghaladta azt az életkort, amikor e papsági hivatalokat rendszerint elnyerik. Őket általában egy ároni papsági hivatalba rendelik el, és ha érdemesek maradnak, hamarosan elrendelik őket más hivatalokba.

Diakónus

Azt az érdemes fiatal férfit, akit megkereszteltek, és az egyház tagjává konfirmáltak, amikor betölti a tizenkettedik életévét, elrendelhetik a diakónusi hivatalba. A diakónusokat bízzák meg általában azzal, hogy kiosszák az úrvacsorát az egyháztagoknak, rendben tartsák az egyházi épületeket és azok környékét, a papsági vezetők hírvivői legyenek, valamint olyan különleges feladatokat lássanak el, mint például a böjti felajánlások begyűjtése.

Tanító

Egy érdemes fiatal férfit 14 éves vagy ennél idősebb korában rendelhetnek el tanítóvá. A tanítók a diakónusi hivatal valamennyi kötelességével, jogával és hatalmával rendelkeznek, valamint további felhatalmazásokkal is. Az ároni papságban a tanítók feladata, hogy segítsenek az egyháztagoknak a parancsolatok szerint élni (lásd T&Sz 20:53–59). Annak érdekében, hogy ezen felelősségüket elláthassák, általában kijelölik őket, hogy házitanítókként szolgáljanak. Meglátogatják otthonaikban az egyháztagokat, és arra buzdítják őket, hogy éljenek az evangélium tantételei szerint. Azt a parancsolatot kapták, hogy a szentírásokból tanítsák az evangélium igazságait (lásd T&Sz 42:12). A tanítók készítik elő a kenyeret és a vizet az úrvacsorai szolgálathoz.

Pap

Egy érdemes fiatal férfit 16 éves vagy annál idősebb korában rendelhetnek el pappá. A papok a diakónusi és a tanítói hivatal minden kötelességével, jogával és hatalmával rendelkeznek, valamint további felhatalmazásokkal is (lásd T&Sz 20:46–51). A pap keresztelhet, kiszolgálhatja az úrvacsorát, elrendelhet más papokat, tanítókat és diakónusokat, továbbá átveheti az irányítást azokon a gyűléseken, ahol nincs jelen melkisédeki papságviselő. A pap feladata, hogy a környezetében élőknek prédikálja az evangéliumot.

Püspök

A püspököt arra rendelik és választják el, hogy elnököljön az egyházközségben az ároni papság felett. Ő a papok kvórumának elnöke (lásd T&Sz 107:87–88). Amikor ároni papsági hivatalában tevékenykedik, akkor a püspök elsősorban világi ügyekkel foglalkozik, többek között intézi a pénzügyeket és a feljegyzéseket, valamint irányítja a szegényekről és rászorulókról való gondoskodást (lásd T&Sz 107:68).

A püspököt főpapnak is elrendelik, így az egyházközség minden tagja felett elnökölhet (lásd T&Sz 107:71–73; 68:15). A püspök tölti be a bíró szerepét Izráelben (lásd T&Sz 107:74). Interjúkat tart azokkal az egyháztagokkal, akik templomi ajánlást szeretnének, vagy akiket papsági hivatalba rendelnek el, illetve ha egyéb okok miatt arra szükség van. Ő rendelkezik a tisztánlátás ajándékával.

  • Milyen áldásokban részesültél már az ároni papságviselők szolgálata által?

A melkisédeki papság hivatalai és kötelességei

  • Milyen módokon szolgálnak a melkisédeki papságviselők?

A melkisédeki papság hivatalai a következők: elder, főpap, pátriárka, hetvenes és apostol.

Elder

Az eldereket arra hívják el, hogy tanítsanak, kifejtsenek, buzdítsanak, kereszteljenek és őrködjenek az egyház felett (lásd T&Sz 20:42). Minden melkisédeki papságviselő elder. Felhatalmazásuk van arra, hogy kézrátétellel megadják a Szentlélek ajándékát (lásd T&Sz 20:43). Az eldereknek a Szentlélek irányításával kell vezetniük az egyházi gyűléseket (lásd T&Sz 20:45; 46:2). Az elderek szolgálnak a betegeknek (lásd T&Sz 42:44), és megáldják a kisgyermekeket (lásd T&Sz 20:70). Az elderek azokon az egyházi gyűléseken elnökölhetnek, ahol nincs jelen főpap (T&Sz 107:11).

Főpap

A főpapot felhatalmazhatják arra, hogy intézkedjen az egyházban, és irányítsa a lelki dolgokat (lásd T&Sz 107:10, 12). A főpap alacsonyabb hivatalokat is elláthat (lásd T&Sz 68:19). A cövekelnökök, a misszióelnökök, a főtanács tagjai, a püspökségek és több más egyházi vezető főpapnak van elrendelve.

Pátriárka

A pátriárkákat az általános felhatalmazottak, vagy azok a cövekelnökök rendelik el, akiket a Tizenkettek Tanácsa erre felhatalmazott. Az a feladatuk, hogy pátriárkai áldásokat adjanak az egyház tagjainak. Ezek az áldások segítenek megértenünk földi elhívásainkat. Ezek az Úr személyesen hozzánk intézett szavai. A pátriárkák szintén elrendelt főpapok. (Lásd T&Sz 107:39–56.)

Hetvenes

A hetvenesek Jézus Krisztus különleges tanúi a világ számára, akik az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma irányításával segítenek építeni és igazgatni az egyházat (lásd T&Sz 107:25, 34, 38, 93–97).

Apostol

Az apostol Jézus Krisztus nevének különleges tanúja az egész földön (lásd T&Sz 107:23). Az apostolok igazgatják az egyház ügyeit szerte a világban. Azokat, akiket a melkisédeki papságban elrendelnek az apostoli hivatalba, általában elválasztják a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának. Mindegyikük megkapja Isten földi királyságának kulcsait, de tevékenyen kizárólag a rangidős apostol – vagyis az egyház elnöke – használhatja az összes kulcsot. A többiek az ő irányítása alatt működnek.

  • Milyen áldásokban részesültél már a melkisédeki papságviselők szolgálata által?

Az ároni papság kvórumai

Az Úr azt az utasítást adta, hogy a papságviselőket kvórumokba kell szervezni. A kvórum azon férfitestvérek csoportja, akik ugyanazt a papsági hivatalt viselik.

Az ároni papságnak három kvóruma van:

  1. A diakónusok kvóruma, amely legfeljebb 12 diakónusból állhat (lásd T&Sz 107:85). A diakónusok kvórumának elnökségét a püspökség hívja el a kvórum tagjai közül.

  2. A tanítók kvóruma, amely legfeljebb 24 tanítóból állhat (lásd T&Sz 107:86). A tanítók kvórumának elnökségét a püspökség hívja el a kvórum tagjai közül.

  3. A papok kvóruma, amely legfeljebb 48 papból állhat (lásd T&Sz 107:87–88). E kvórum felett annak az egyházközségnek a püspöke elnököl, amelyhez a kvórum tartozik. A püspök egy főpap, ezért tagja a főpapok kvórumának is.

Amikor egy kvórumban túllépik a meghatározott létszámot, akkor a kvórumot két részre oszthatják.

A melkisédeki papság kvórumai

Az egyház általános szintjén az Első Elnökség tagjai kvórumot alkotnak, ahogy a Tizenkét Apostol is. A hetveneseket szintén kvórumokba szervezik.

Az egyház helyi szintjén – az egyházközségekben, gyülekezetekben, cövekekben és kerületekben – a melkisédeki papságviselőket a következő kvórumokba szervezik:

Elderek kvóruma

Minden egyes kvórum „a helyi szolgálattevők számára jött létre; mindazonáltal utazhatnak, mégis arra vannak elrendelve, hogy helyi szolgálattevő[k] legyenek” (T&Sz 124:137). Munkájuk legnagyobb részét otthonukhoz közel végzik. E kvórum, mely felett a kvórumelnökség elnököl, legfeljebb 96 elderből állhat. Amennyiben meghaladják ezt a számot, akkor a kvórumot ketté lehet osztani.

Főpapok kvóruma

Ez a kvórum magában foglalja az összes főpapot, akik a cövek határain belül élnek, beleértve a pátriárkákat és a püspököket is. E kvórum elnökségét a cövekelnök és annak tanácsosai alkotják. A főpapok minden egyes egyházközségben csoportokba szerveződnek, élükön egy csoportvezetővel.

A papsági kvórumok fontossága

  • Hogyan segíthetnek a papsági kvórumok megerősíteni az egyéneket és a családokat?

Amikor egy férfit vagy egy fiút elrendelnek a papságba, azzal egy papsági kvórum tagjává is válik. Ettől kezdve egész életében elvárják tőle, hogy tagja legyen egy, a hivatalának megfelelő papsági kvórumnak (lásd Boyd K. Packer, “What Every Elder Should Know—and Every Sister as Well: A Primer on Principles of Priesthood Government,” Ensign, Feb. 1993, 9).

A papsági kvórum megfelelő működésekor a vezetőik buzdítják, megáldják, és barátságosan támogatják a kvórum tagjait, valamint tanítják nekik az evangéliumot. Jóllehet egy férfit felmenthetnek egyházi elhívásaiból, például tanári, püspöki, főtanácstagi, vagy cövekelnöki elhívásából, kvórumtagsága azonban ezzel nem változik meg. Egy papsági kvórum tagjának lenni szent kiváltság.

A papsághoz rendelt segédszervezetek

  • Hogyan segíthetnek a papsághoz rendelt segédszervezetek megerősíteni az egyéneket és a családokat?

Az egyházban minden szervezet papsági vezetők irányítása alatt működik, melyek segítséget nyújtanak nekik az Úr munkájának elvégzésében. Például az egyházközségben a Segítőegylet, a Fiatal Nők, a Fiatal Férfiak, az Elemi és a Vasárnapi Iskola elnökségei a püspökség irányítása alatt működnek. Ezeket a szervezeteket a papsághoz rendelt segédszervezeteknek nevezzük.

  • Milyen szereped van egyénileg abban, hogy a papsági kvórumok és a segédszervezetek sikeresek legyenek?

További szentírások