34. fejezet
Tehetségeink fejlesztése
Különböző tehetségeink és képességeink vannak
Mindannyiunknak vannak különleges adományai, tehetségei és képességei, melyeket Mennyei Atyánktól kaptunk. Születésünkkor magunkkal hoztuk ezeket a tehetségeket és képességeket (lásd e könyv 2. fejezetét).
Mózes próféta nagyszerű vezető volt, de szüksége volt Áronra, a testvérére, hogy az szónokként segítse (lásd 2 Mózes 4:14–16). Közöttünk is vannak olyanok, akik Mózeshez hasonló vezetői képességekkel rendelkeznek, vagy Áronhoz hasonlóan remek szónokok. Néhányan tudunk énekelni, mások pedig hangszeren játszanak. Vannak, akik kiváló sporteredményeket érnek el, megint másoknak nagyon jó a kézügyességük. Lehetnek másfajta tehetségeink is, mint például a türelem, a jókedvűség vagy mások megértésének és tanításának képessége.
-
Miként áldottak már meg mások tehetségei?
Használnunk és fejlesztenünk kell a tehetségeinket
-
Hogyan fejleszthetjük a tehetségeinket?
Felelősek vagyunk, hogy fejlesszük azokat a tehetségeinket, melyeket megkaptunk. Néha azt gondoljuk, nincs sok tehetségünk, vagy azt, hogy más emberek több képességgel lettek megáldva, mint mi. Olykor nem használjuk tehetségeinket, mert félünk, hogy kudarcot vallunk, vagy mások megjegyzéseket tesznek majd ránk. Nem szabad azonban elrejtenünk a tehetségeinket, inkább használnunk kell azokat. Így mások láthatják jó cselekedeteinket, és dicsőíthetik Mennyei Atyánkat (lásd Máté 5:16).
Tehetségeink fejlesztéséhez meg kell tennünk bizonyos dolgokat. Először is fel kell fedeznünk tehetségeinket. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy ráleljünk erősségeinkre és képességeinkre. Ebben családunk és barátaink is segítségünkre lehetnek. Kérjük Mennyei Atyánkat segítségét is, hogy megismerhessük tehetségeinket.
Másodszor, hajlandónak kell lennünk időt és fáradságot áldozni vágyott tehetségünk kifejlesztésére.
Harmadszor, hinnünk kell abban, hogy Mennyei Atyánk segít nekünk, és hinnünk kell önmagunkban is.
Negyedszer, el kell sajátítanunk a tehetségünk kifejlesztéséhez szükséges készségeket. Ehhez beiratkozhatunk egy tanfolyamra, megkérhetünk egy barátot, hogy tanítson minket, vagy utánaolvashatunk a minket érdeklő témának.
Ötödször, gyakorolnunk kell tehetségünket. Bármely tehetség kifejlesztése fáradságos munkát igényel, hiszen egy tehetség mesteri kimunkálása nem kis feladat.
Hatodszor, meg kell osztanunk másokkal tehetségeinket. Tehetségeink azáltal fejlődnek, hogy használjuk őket (lásd Máté 25:29).
Könnyebb megtennünk ezeket a lépéseket, ha közben imádkozunk, és segítségül hívjuk az Urat. Ő azt szeretné, hogy fejlesszük tehetségeinket, és ebben segíteni is fog nekünk.
Gyengeségeink ellenére fejleszthetjük tehetségeinket
-
Hogyan fejleszthetjük tehetségeinket a gyengeségeink ellenére?
Mivel halandók és bukottak vagyunk, vannak bizonyos gyengeségeink. Az Úr segítségével képesek vagyunk legyőzni gyengeségeinket és bukott természetünket (lásd Ether 12:27, 37). Beethoven legnagyszerűbb műveit azután szerezte, hogy megsüketült. Énók nehézkesen beszélt, de legyőzte gyengeségét, és erőteljes tanítóvá vált (lásd Mózes 6:26–47).
Néhány nagyszerű sportolónak először le kellett győznie testi fogyatékosságát, mielőtt sikeresen kifejleszthette volna tehetségeit. Shelly Mann jó példa erre. „Öt éves korában gyermekbénulása volt. […] Szülei naponta hordták az uszodába, azt remélve, hogy a víz majd segít fenntartani a karját, míg újra megtanulja használni. Amikor Shelly először ki tudta emelni karját a vízből, örömében sírva fakadt. Később megpróbálta keresztben átúszni a medencét, majd hosszában is. Azután az lett a célja, hogy több hosszt is leússzon egymás után. Addig próbálkozott és úszott kitartóan nap mint nap, míg végül [olimpiai] aranyérmet nyert pillangóúszásban, amely az egyik legnehezebb úszásnem” (Marvin J. Ashton, in Conference Report, Apr. 1975, 127; vagy Ensign, May 1975, 86).
Heber J. Grant rengeteg gyengeségét legyőzte, és tehetségekké formálta azokat. Ez volt a mottója: „Ha kitartunk valami mellett, megtétele könnyebbé válik számunkra; nem azért, mert magának a dolognak a természete megváltozik, hanem mert növekszik a cselekvéshez szükséges erőnk” (Az egyház elnökeinek tanításai: Heber J. Grant [2002]. 36–37.).
Az Úr megáld bennünket, ha bölcsen használjuk tehetségeinket
Joseph F. Smith elnök azt mondta: „Isten minden fia és leánya kapott valamilyen tehetséget, melyek jó vagy rossz célra történő használatával majd szigorúan el kell számolniuk” (Gospel Doctrine, 5th ed. [1939], 370). A tehetség a sáfárság (az Isten királyságában kapott felelősség) egyik formája. A tálentumokról szóló példabeszéd elmondja, hogy ha jól szolgálunk sáfárságunkban, később nagyobb felelősségeket bíznak ránk. Ha nem jól szolgálunk, végül elveszik tőlünk sáfárságunkat. (Lásd Máté 25:14–30.)
A szentírásokból azt is megtudhatjuk, hogy cselekedeteink szerint leszünk megítélve (lásd Máté 16:27). Amikor mások érdekében fejlesztjük és használjuk tehetségeinket, azzal jót cselekszünk.
Az Úrnak kedvére van, amikor bölcsen használjuk tehetségeinket. Megáld bennünket, ha azokat mások javára és arra használjuk, hogy felépítsük királyságát itt a földön. Az áldások egy részét az abból fakadó öröm és szeretet jelenti, hogy szolgálhatjuk testvéreinket. Tehetségeink fejlesztése során emellett önuralomra is szert teszünk. Mindezek elengedhetetlenek, ha érdemesek akarunk lenni arra, hogy újra Mennyei Atyánkkal éljünk.
-
Tudsz példát mondani arra, mikor valakinek fejlődött a tehetsége, mert bölcsen használta azt? (Gondolhatsz olyanokra is, akiket a szentírásokból vagy az egyház történetéből ismersz.)
További szentírások
-
Jakab 1:17 (az ajándékok Istentől erednek)
-
T&Sz 46:8–11; 1 Timótheus 4:14 (kutassuk és fejlesszük ajándékainkat)
-
2 Korinthusbeliek 12:9 (az erőtlenségek erősséggé válnak)
-
Jelenések 20:13; 1 Nefi 15:33; T&Sz 19:3 (cselekedeteink által ítélnek meg minket)
-
Zsidók 13:21 (hozzunk jó cselekedeteket)