3. fejezet
Jézus Krisztus, választott Vezetőnk és Szabadítónk
Szükség volt egy szabadítóra és vezetőre
-
Miért kellett eljönnünk Mennyei Atyánktól? Miért van szükségünk egy szabadítóra?
Amikor a halandóság előtti lélekvilágban elénk tárták szabadulásunk tervét, örömünkben ujjongtunk (lásd Jób 38:7).
Megértettük, hogy egy időre el kell hagynunk égi otthonunkat, és nem élhetünk Mennyei Atyánk színe előtt. Amíg távol vagyunk Tőle, mindannyian bűnöket fogunk elkövetni, és néhányan közülünk eltévelyednek. Mennyei Atyánk ismert és szeretett mindannyiunkat. Tudta, hogy segítség nélkül nem boldogulnánk, ezért készített számunkra egy utat, melyen majd vezethet bennünket.
Szükségünk volt egy Szabadítóra, aki megfizet bűneinkért, és megtanítja nekünk, hogyan térhetünk vissza Mennyei Atyánkhoz. Az Atya feltette hát a kérdést: „Kit küldjek?” (Ábrahám 3:27). Jézus Krisztus, akit Jehovának hívtak, így felelt: „Itt vagyok, küldj engem” (Ábrahám 3:27; lásd még Mózes 4:1–4).
Jézus hajlandó volt lejönni a földre, az életét adni értünk, és magára venni a bűneinket. Mennyei Atyánkhoz hasonlóan Ő is azt szerette volna, hogy mi magunk dönthessünk arról, engedelmeskedünk-e Atyánk parancsolatainak. Tudta, hogy szabadon kell választanunk annak érdekében, hogy érdemesnek bizonyuljunk a felmagasztosulásra. Jézus azt mondta: „Atyám, a te akaratod legyen meg, és a dicsőség legyen tiéd mindörökké” (Mózes 4:2).
Sátán, akit Lucifernek hívtak, szintén előállt, és így szólt: „Íme, itt vagyok, küldj engem, én fiad leszek, és az egész emberiséget megváltom, hogy egyetlen lélek sem vész el, és ezt biztosan megteszem; add hát nekem a neked járó tiszteletet” (Mózes 4:1). Sátán mindannyiunkat arra akart rákényszeríteni, hogy az ő akarata szerint cselekedjünk. Terve szerint nem választhattunk volna szabadon, mert ő elvette volna a szabadon választás jogát, melyet Atyánk megadott nekünk. Sátán a szabadulásunkért cserébe magának akart minden tiszteletet. Ha az ő javaslata valósul meg, akkor földre jövetelünk célja meghiúsult volna (lásd Az egyház elnökeinek tanításai: David O. McKay[2003]. 226.).
Jézus Krisztus lett a választott Vezetőnk és Szabadítónk
-
Miközben ezt a részt olvasod, gondolkozz el a Szabadító iránti érzéseidről!
Miután mindkét fiát meghallgatta, Mennyei Atyánk azt mondta: „Az elsőt küldöm” (Ábrahám 3:27).
Jézus Krisztus lett kiválasztva és előre elrendelve, hogy a Szabadítónk legyen. Több szentírás is beszámol erről (például lásd 1 Péter 1:19–20; Mózes 4:1–2). Az egyik ilyen szentírás elmondja, hogy Jézus – születése előtt sok-sok évvel – megjelent az egyik Mormon könyve-beli prófétának, Járed fivérének, és így szólt hozzá: „Íme, én vagyok az, aki a világ megalapítása óta arra lettem felkészítve, hogy népemet megváltsam. Íme, én Jézus Krisztus vagyok. […] Énbennem van élete az egész emberiségnek, méghozzá örökkévaló, mindazoknak, akik hisznek a nevemben” (Ether 3:14).
Amikor Jézus a földön élt, azt tanította: „…azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem. […] Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt az utolsó napon” (János 6:38, 40).
Háború a mennyben
Mivel Mennyei Atyánk Jézus Krisztust választotta Szabadítónknak, Sátán haragos lett, és fellázadt. Háború tört ki a mennyben, mely során Sátán és követői Jézus Krisztus és követői ellen harcoltak. A Szabadító követői „legyőzték [Sátánt] a Bárány véré[vel], és az ő bizonyságtételöknek beszédé[vel]” (Jelenések 12:11).
E hatalmas lázadás során Sátánt és az őt követő lelkeket kiűzték Isten színe elől, és kitaszították őket a mennyből. A mennyei seregek egyharmadát megbüntették, mert Sátánt követték (lásd T&Sz 29:36). Megvonták tőlük a jogot, hogy halandó testet kaphassanak.
Mivel mi itt élünk a földön, és van egy halandó testünk, ebből tudhatjuk, hogy Jézus Krisztus és Mennyei Atyánk követését választottuk. Sátán és követői szintén itt vannak a földön, de csak mint lelkek. Ők nem felejtették el, hogy kik vagyunk. Mindennap körülöttünk vannak, és olyan dolgokra csábítanak és kísértenek minket, melyek elszomorítják Mennyei Atyánknak. A halandóság előtti életben azt választottuk, hogy Jézus Krisztust követjük, és elfogadjuk Isten tervét. Továbbra is Őt kell követnünk itt a földön is, mert csak Jézus Krisztus követése által térhetünk vissza mennyei otthonunkba.
-
Hogyan folytatódik napjainkban is a mennyei háború?
Megkaptuk a Szabadító tanításait, hogy azokat kövessük
-
Gondolkozz el azon, milyen hatást gyakoroltak rád a Szabadító tanításai!
Jézus Krisztus kezdettől fogva kinyilatkoztatta evangéliumát, amely elmondja nekünk, mit kell tennünk, hogy visszatérhessünk Mennyei Atyánkhoz. A kijelölt időben eljött a földre, és szavával, valamint életével tanította a szabadulás és felmagasztosulás tervét. Megalapította egyházát és papságát a földön. Magára vette bűneinket.
Ha követjük a tanításait, akkor helyet örökölhetünk a celesztiális királyságban. Jézus megtette a saját részét, hogy segítsen visszatérnünk mennyei otthonunkba. Most már csak rajtunk múlik, hogy megtegyük a mi részünket, és érdemessé váljunk a felmagasztosulásra.
További szentírások
-
Mózes 4:1–4; Ábrahám 3:22–28 (a halandóság előtti életben ki lett választva egy szabadító)
-
T&Sz 76:25–29 (háború a mennyben)
-
Jelenések 12:7–9, 11 (a Szabadító követői a mennyei háborúban legyőzték Sátánt a Bárány vére és tanúbizonyságuk szava által)
-
Ésaiás 14:12–15 (Lucifer kiűzésének oka)