Könyvek és leckék
19. fejezet: A bűnbánat

19. fejezet

A bűnbánat

Kép
An Hispanic young woman crying. She is holding a handkerchief. Tears are rolling down her face.

Mindannyiunknak meg kell bánnunk bűneinket

  • Mi a bűn? Milyen hatással vannak ránk bűneink?

A Jézus Krisztusba vetett hit bűnbánathoz vezet. Ádám ideje óta egészen napjainkig a világban mindig is szükség volt a bűnbánatra. Az Úr a következőre utasította Ádámot: „Tanítsd tehát meg a gyermekeidnek, hogy mindenhol, minden embernek bűnbánatot kell tartania, különben semmiképpen nem örökölhetik Isten királyságát, mert semmi tisztátalan dolog nem lakhat ott, vagyis nem lakhat az ő jelenlétében” (Mózes 6:57).

Azért jöttünk a földre, hogy gyarapodjunk és fejlődjünk, ami egy élethosszig tartó folyamat. Ez idő alatt mindannyian bűnöket követünk el (lásd Rómabeliek 3:23), így mindnyájunknak bűnbánatot kell tartanunk. Néha tudatlanságból követünk el bűnöket, néha a gyengeségeink miatt, de előfordul, hogy szándékosan vagyunk engedetlenek. A Bibliában azt olvashatjuk, hogy „nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék” (Prédikátor 7:20), és „ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk” (1 János 1:8).

Mi a bűn? Jakab apostol ezt mondta: „A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.” (Jakab 4:17). János magyarázata szerint bűnnek számít „minden igazságtalanság” (1 János 5:17) és „törvénytelenség” (1 János 3:4).

Ezért mondta az Úr, hogy „minden embernek bűnbánatot kell tartania” (Mózes 6:57). Jézus Krisztuson kívül, aki tökéletes életet élt, mindenki követett el bűnt, aki valaha is a földre született. Mennyei Atyánk irántunk érzett nagy szeretetében azonban lehetőséget adott arra, hogy megbánhassuk bűneinket.

A bűnbánat által megszabadulunk bűneinktől

  • Mi a bűnbánat?

A bűnbánat az a mód, amely által megszabadulhatunk bűneinktől, és megbocsátást nyerhetünk. A bűnök lelassítják lelki fejlődésünket, sőt meg is állíthatják azt. A bűnbánat lehetővé teszi számunkra, hogy lelkileg újra gyarapodhassunk és fejlődhessünk.

A bűnbánat kiváltságát Jézus Krisztus engesztelése által nyertük el. Jézus megfizetett a mi bűneinkért, bár ennek módját képtelenek vagyunk teljes mértékben felfogni. Joseph Fielding Smith elnök azt mondta erről:

„Én is és ti is sokszor szenvedtünk már a fájdalomtól, és ezek néha nagyon súlyosak voltak; de nem tudom elképzelni azt a fájdalmat, …mely oly hatalmas, hogy attól a vér izzadságként serkenjen ki a testből. Rettenetes lehetett, irtózatos. […]

Egyetlen olyan ember sem született erre a világra, aki el tudta volna viselni annak a tehernek a súlyát, amely Isten Fiára nehezedett, amikor bűneinket hordozta, és ezáltal lehetővé tudta volna tenni, hogy megmeneküljünk bűneinktől” (Doctrines of Salvation, sel. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 1:130–31; dőlt betűs kiemelés az eredeti szerint).

A bűnbánathoz olykor nagy bátorságra, sok erőre, rengeteg könnyre és állandó imádkozásra van szükség, valamint arra, hogy fáradhatatlanul törekedjünk az Úr parancsolatai szerint való életre.

A bűnbánat alapelvei

  • Melyek a bűnbánat tantételei?

Spencer W. Kimball elnök kijelentette: „Nem vezet királyi út a bűnbánathoz, sem kiváltságos ösvény a megbocsátáshoz. Minden embernek ugyanazt az utat kell végigjárnia, legyen akár gazdag vagy szegény, tanult vagy tanulatlan, legyen magas vagy alacsony, herceg vagy koldus, király vagy közember” (Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball [2006]. 38.; dőlt betűs kiemelés az eredeti szerint).

Fel kell ismerünk bűneinket

A bűnbánathoz először be kell vallanunk magunknak, hogy bűnt követtünk el. Ha ezt nem valljuk be, nem tudunk bűnbánatot tartani.

Alma ezt tanácsolta fiának, Koriántonnak, aki hűtlen volt misszionáriusi elhívásához, és súlyos bűnöket követett el: „…a bűneid nyugtalanítsanak, azzal a nyugtalansággal, mely bűnbánathoz visz le téged. […] A legkisebb mértékben se próbáld magad… mentegetni” (Alma 42:29–30). A szentírások ezen felül azt tanácsolják nekünk, hogy ne próbáljuk meg igazolni bűnös tetteinket (lásd Lukács 16:15–16).

Életünk egyetlen cselekedetét sem rejthetjük el magunk vagy az Úr elől.

Szomorúságot kell éreznünk bűneink miatt

Bűneink felismerése mellett őszinte szomorúságot kell éreznünk azért, amit tettünk. Irtózattal kell bűneinkre tekintenünk. Akarnunk kell, hogy megszabaduljunk tőlük, és elhagyjuk őket. A szentírások ezt írják: „Mindazokat, akik megalázkodnak Isten előtt, és meg kívánnak keresztelkedni, és megtört szívvel és töredelmes lélekkel állnak elő, és …minden bűnüket valóban megbánták… fogadják be keresztelés által az ő egyházába” (T&Sz 20:37).

Fel kell hagynunk bűneinkkel

Őszinte szomorúságunktól vezetve el kell jutnunk odáig, hogy felhagyunk bűneinkkel, és többé nem követjük el azokat. Ha elloptunk valamit, soha többé ne lopjunk. Ha hazudtunk, soha többé ne hazudjunk. Ha házasságtörést követtünk el, soha többé ne tegyük meg. Az Úr kinyilatkoztatta Joseph Smith prófétának: „Erről tudhatjátok, hogy valaki megbánta-e bűneit – íme, beismeri és elhagyja azokat” (T&Sz 58:43).

Be kell ismernünk bűneinket

Bűneink beismerése nagyon fontos. Az Úr megparancsolta, hogy ismerjük be azokat. A beismerés óriási tehertől szabadítja meg a bűnöst. Az Úr megígérte: „…én, az Úr, bocsátom meg a bűnöket, és irgalmas vagyok azokhoz, akik alázatos szívvel ismerik be bűneiket” (T&Sz 61:2).

Minden bűnünket be kell ismernünk az Úrnak. Az egyháztagságunkat veszélyeztető komoly bűnöket be kell vallanunk a megfelelő papsági felhatalmazottnak is. Ilyenek többek között a házasságtörés, a paráznaság, a homoszexuális kapcsolatok, a házastárs vagy gyermekek bántalmazása, valamint a kábítószerekkel való kereskedés vagy azokkal való visszaélés. Ha egy másik személy ellen követtünk el bűnt, akkor előtte is be kell ismernünk azt. Néhány kevésbé súlyos bűn csak ránk és az Úrra tartozik, senki másra. Ezeket elegendő csak az Úrnak beismernünk.

Jóvá kell tennünk bűneinket

A bűnbánat része a jóvátétel is. Ez azt jelenti, hogy amennyire csak tőlünk telik, minden általunk elkövetett helytelen dolgot jóvá kell tennünk. A tolvajnak például vissza kell adnia azt, amit ellopott. A hazugnak el kell mondania az igazságot. Aki pletykálkodott, megrágalmazva egy másik embert, kövessen el mindent azért, hogy helyreállítsa az illető jó hírnevét. Amennyiben megtesszük ezeket a dolgokat, Isten nem fogja felemlegetni bűneinket, amikor megítélnek bennünket (lásd Ezékiel 33:15–16).

Meg kell bocsátanunk másoknak

A bűnbánat elengedhetetlen része, hogy megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek. Az Úr csak akkor fog megbocsátani nekünk, ha szívünk teljesen megtisztul minden gyűlölettől, keserűségtől és a mások iránt érzett rossz érzésektől (lásd 3 Nefi 13:14–15). „Azt mondom tehát nektek, hogy meg kell bocsátanotok egymásnak; mert aki nem bocsátja meg testvérének a vétkeit, az kárhoztatva van az Úr előtt; mert őbenne marad ott a nagyobb bűn” (T&Sz 64:9).

Be kell tartanunk Isten parancsolatait

Ahhoz, hogy bűnbánatunk teljessé váljon, be kell tartanunk az Úr parancsolatait (lásd T&Sz 1:32). Nem bántuk meg teljesen bűneinket, ha nem fizetjük a tizedet, nem szenteljük meg a sabbatnapot, vagy ha nem engedelmeskedünk a Bölcsesség szavának. Nem bántuk meg bűneinket akkor sem, ha nem támogatjuk az egyház felhatalmazottait, és ha nem szeretjük az Urat és a felebarátainkat. Bizonyosan nem bántuk meg bűneinket, ha nem imádkozunk, és nem vagyunk kedvesek másokhoz. Amikor megbánjuk bűneinket, megváltozik az életünk.

Kimball elnök azt tanította: „Először az egyén bűnbánatot tart. Ezen lépése után az Úr parancsolatai szerint kell élnie, hogy visszanyerje előnyös helyzetét. Ez elengedhetetlen a teljes megbocsátás biztosításához” (Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball[2006]. 47.).

  • Miben különböznek az ebben a fejezetben leírt tanítások attól a hamis elképzeléstől, hogy a bűnbánat egy sor egyszerű vagy rutinszerű cselekedet elvégzése?

Hogyan segít nekünk a bűnbánat?

  • Milyen módokon segít nekünk a bűnbánat?

Bűnbánatunk során Jézus Krisztus engesztelése teljes mértékben áthatja az életünket, és az Úr megbocsátja bűneinket. Megszabadulunk bűneink fogságából, és boldogok leszünk.

Alma elmondta, hogyan bánta meg a múltban elkövetett bűneit:

„…lelkem a legnagyobb mértékben fel lett szaggatva, és gyötört minden bűnöm.

Igen, minden bűnömre és gonoszságomra emlékeztem, melyek miatt a pokol fájdalmai gyötörtek; igen, láttam, hogy fellázadtam Istenem ellen, és hogy nem tartottam be az ő szent parancsolatait.

[…] Olyan nagy bűneim voltak, hogy kimondhatatlan borzalom töltötte el a lelkemet már a puszta gondolatra is, hogy Isten elé kell állnom.

[…] És lőn, hogy …míg felszaggatott sok bűnöm emléke, íme, arra is emlékeztem, hogy hallottam atyámat… prófétálni egy Jézus Krisztusnak, Isten Fiának az eljövetelét illetően, hogy engesztelést hozzon a világ bűneiért.

Most, amint elmém elkapta ezt a gondolatot, így kiáltottam fel a szívemben: Ó Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem…

És most íme, amikor erre gondoltam, már nem voltam képes visszaemlékezni a fájdalmaimra…

És Ó, mily örömet éreztem, és mily csodálatos fényt láttam; igen, lelkemet olyan rendkívüli öröm töltötte el, amilyen a fájdalmam volt.

…semmi nem lehet olyan átható és édes, amilyen az örömöm volt” (Alma 36:12–14, 17–21).

  • Hogyan hozott Almának örömet a bűnbánat és a megbocsátás?

A bűnbánat halogatásának veszélyei

  • Milyen következményekkel járhat a bűnbánat halogatása?

A próféták kijelentették, hogy „az embereknek ez az élet a felkészülés ideje az Istennel való találkozásra” (Alma 34:32). Most kell megbánnunk bűneinket – minden egyes nap. Amikor reggel felkelünk, vizsgáljuk meg szívünket, hogy velünk van-e Isten Lelke. Este, mielőtt nyugovóra térünk, gondoljuk át aznapi szavainkat és tetteinket. Kérjük az Urat, segítsen felismernünk, hogy mit kell megbánnunk. Azzal, hogy naponta bűnbánatot tartunk, és érezhetjük az Úr bocsánatát, megtapasztaljuk a tökéletessé válás folyamatát. Boldogságunk és örömünk éppoly édes és átható lehet, amilyet Alma is érzett.

További szentírások