10. lecke

Ima és kinyilatkoztatás

Bevezetés

Az ima szent kiváltság és parancsolat, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolatot tartsunk egy szerető Mennyei Atyával, aki hallja és megválaszolja az imáinkat. Azok, akik szorgalmasan törekszenek az Úr iránymutatására, személyes kinyilatkoztatással áldathatnak meg. Ez a lecke azt emeli ki, mit tehetünk szívünk és elménk felkészítéséért, hogy befogadhassuk az imáinkra adott válaszokat.

Háttérolvasmányok

Boyd K. Packer, “The Candle of the Lord,” Ensign, Jan. 1983, 51–56.
Richard G. Scott: Hogyan kaphatunk személyes életünkre vonatkozó kinyilatkoztatást és sugalmazást? Liahóna, 2012. máj. 45–47.
David A. Bednar: A kinyilatkoztatás lelke. Liahóna, 2011. máj. 87–90.

Javaslatok a tanításhoz

2 Nefi 32:8–9; 3 Nefi 14:7–11

Isten meghallja az imáinkat

A tanulók soroljanak fel példákat arra, ahogyan a technika vívmányainak segítségével kapcsolatot tarthatunk másokkal. A tanulók válaszait írd fel a táblára.

Ha egyszer a technika lehetővé teszi, hogy kedvünk szerint szinte bárkivel tartsuk a kapcsolatot, miért találjuk néha mégis nehéznek, hogy eredményesen megtegyük ugyanezt a Mennyei Atyánk felé?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 14:7–11-et, az osztály pedig közben figyelje meg, mit tanított a Szabadító a Mennyei Atya arra irányuló hajlandóságáról, hogy megválaszolja az imáinkat.

Milyen tantételt tanított a Szabadító, a Mennyei Atya arra irányuló hajlandóságáról, hogy megválaszolja az imáinkat? (A tanulók válaszai tartalmazzák a következő tantételt: Mennyei Atyánk meghall minket és válaszol nekünk, amikor kérünk, keresünk és kopogtatunk.)

Hogy a tanulók jobban megértsék e tantételt, oszd meg a következő idézetet James E. Faust elnöktől (1920–2007) az Első Elnökségből:

„Nincs olyan földi hatalom, amely megszakíthatná közvetlen kapcsolatunkat az Alkotónkkal. Soha nem léphet fel mechanikus vagy elektromos hiba ima közben. Nincs korlátja annak, hányszor és meddig imádkozhatunk egy nap. Nincs megszabott darabszáma az egyes imákban elősorolni kívánt szükségleteknek. Nem kell bajlódnunk titkárnőkkel, nem kell időpontot kérnünk, hogy elérjünk a kegyelem királyi székéhez. Ő bármikor és bárhol elérhető” (vö. Az ima biztosítókötele. Liahóna, 2002. júl. 62.).

Mi olyat tudnátok mondani, ami segíthetne azon, aki nem imádkozik gyakran, mert nem hiszi, hogy Isten meghallja vagy megválaszolja az imáit?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 32:8–9-et, az osztály pedig figyelje meg, mit tanított Nefi az imáról. Feltehetsz a következőkhöz hasonló kérdéseket:

Szerintetek mit jelent az, hogy „mindig imádkozzatok”?
Milyen példákat láttatok már olyasvalakire, aki mindig imádkozik? Milyen áldást hozott rá ez a gyakorlat?
Mit jelent számotokra, hogy az Úr a lelketek jólétének javára „szentel[i]” az erőfeszítéseiteket, amikor az Ő segítségéért imádkoztok? (Hasznos lehet kiemelned, hogy a szentelés valaminek a mindennapi állapotból való kiemelése avagy elkülönítése egy különleges vagy szent célra.)

Buzdítsd a tanulókat, hogy legyenek szorgalmasak az állandó imádkozásban. Biztosítsd őket arról, hogy a Mennyei Atya valóban meghallja az imáikat, és módfelett vágyik arra, hogy megáldja őket.

1 Nefi 10:17–19; 15:1–3, 7–11; Jákób 4:6; Alma 26:22

Jézus Krisztus minden követője részesülhet személyes kinyilatkoztatásban

A tanulók soroljanak fel olyan kérdéseket vagy helyzeteket, melyekkel kapcsolatban elképzelhető, hogy egy fiatal felnőtt kinyilatkoztatást szeretne kapni Istentől.

Emlékeztesd a tanulókat Lehi álmára az élet fájáról, és emeld ki, hogy miután Nefi hallott erről a sugalmazott álomról, többet szeretett volna tudni róla. Kérj meg több tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az 1 Nefi 10:17–19-et, az osztály pedig figyelje meg, mit tanítanak ezek a versek a kinyilatkoztatásról és arról, hogy ki jogosult részesülni benne.

Mit tanítanak ezek a versek a személyes kinyilatkoztatásról? (Ügyelj rá, hogy megfogalmazódjon a következő tan: Isten minden igazságot kinyilatkoztat a Szentlélek hatalma által mindazoknak, aki szorgalmasan törekednek a megismerésre.)

Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

„[A kinyilatkoztatás lelke] nem korlátozódik az egyház elnöklő felhatalmazottaira, sőt, ott a helye és ki kellene fejtenie hatását minden olyan férfi, nő, és a felelősségre vonhatóság korát elérő minden olyan gyermek életében, aki szent szövetségeket köt. Az őszinte vágy és az érdemesség meghívja életünkbe a kinyilatkoztatás lelkét” (A kinyilatkoztatás lelke. Liahóna, 2011. máj. 87.).

Miért hat rátok bátorítóan Bednar elder e meglátása?

Magyarázd el, hogy vágyainak, érdemességének és hitének köszönhetően Nefi is megláthatta az élet fájáról szóló látomást (lásd 1 Nefi 11–14). Emeld ki továbbá, hogy Lámán és Lemuel reakciója apjuk látomására igencsak eltért Nefiétől. Kérj meg két tanulót, hogy olvassák fel az 1 Nefi 15:1–3, 7–9-et. Az osztály kövesse a felolvasást, és gondolkodjanak azon, hogy mit tanultak a versekből.

Mit tartotok fontosnak ezekben a versekben?

Kérj meg egy másik tanulót, hogy olvassa fel az 1 Nefi 15:10–11-et. Kiemelheted a tanulók számára, hogy a 11. vers a „ha-akkor” kijelentéslogika szentírásbeli használatának példája. Írd fel a táblára a következőket, és kérdezd meg a tanulókat, hogy ők mit írnának az üresen hagyott helyekre a 10–11. versekben olvasottak alapján:

Ha , akkor .

Kérd meg a tanulókat, hogy készítsenek keresztutalást a 11. vers és az Alma 26:22 között, majd kérdezd meg:

Hogyan tudnátok az 1 Nefi 15:10–11-ben és az Alma 26:22-ben tanítottakat arra használni, hogy megtanítsátok valakinek, hogyan keressen választ az imáira?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Jákób 4:6-ot, az osztály pedig figyelje meg, mit tett még Jákób népe a kinyilatkoztatás elnyeréséért azon kívül, hogy hittel kértek. Megemlítheted, hogy a próféták írásainak kutatása a szentírások tanulmányozását jelenti.

Szerintetek miért vezethet az Úrtól jövő kinyilatkoztatás elnyeréséhez, ha tanulmányozzuk az ősi és az utolsó napi próféták szavait?

Tedd ki és olvasd fel a következő idézetet Robert D. Hales eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„[A]mikor Istenhez akarunk szólni, imádkozunk. És amikor azt szeretnénk, hogy Ő szóljon hozzánk, kutatjuk a szentírásokat, mert szavait a prófétáin keresztül kapjuk. Ő tanítani fog bennünket, ahogyan figyelünk a Szent Lélekre.

Ha mostanában nem hallottátok az Ő hangját szólni hozzátok, akkor forduljatok a szentírásokhoz új szemekkel és fülekkel! Ezek a mi lelki mentőköteleink” (További szentírások: Isten ereje a szabadulásunkhoz. Liahóna, 2006. nov. 27.).

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan aktuális nehézségre vagy döntésre, amellyel szembe kell nézniük Gondolják át, hogy vajon kérték-e az Urat imában, és a fordultak-e válaszokért a szentírásokhoz.

Hogy segíts a tanulóknak példákat találni arra, ahogyan az Úr személyes kinyilatkoztatást ad nekünk, írd fel a táblára a következő szentírásutalásokat:

Jelölj ki néhány tanulót az egyes versekhez. Olvassák el a nekik adott szentírásrészeket, és keressenek bennük egy-egy példát arra, hogyan ad Isten személyes kinyilatkoztatást az Ő gyermekeinek. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit fedeztek fel. Átgondolva a tanulóid szükségleteit, megoszthatod a következő idézeteket Boyd K. Packer elnöktől (1924–2015) és Richard G. Scott eldertől (1928–2015) eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„A Lélek nem kiabálással – vagy kemény kézzel megrázva bennünket – kelti fel a figyelmünket. Inkább suttog. Oly gyengéden cirógat, hogy ha el vagyunk foglalva, akkor talán egyáltalán nem is érezzük. […]

Olykor éppen csak ahhoz elegendő nyomást fejt ki, hogy felfigyeljünk. Legtöbbször azonban, ha nem figyelünk a gyengéd érzésre, a Lélek visszavonul és vár, amíg keresve és figyelmesen jövünk vissza, és a saját magunk módján, a saját szavainkkal mondjuk azt, amit Sámuel az ősi időkben: »Szólj [Uram], mert hallja a te szolgád!« (1 Sám. 3:10)”. (“The Candle of the Lord,” Ensign, Jan. 1983, 53).

„Ritkán érkeznek azonban a válaszai, miközben a térdeden imádkozol, még akkor is, amikor azonnali válaszért fohászkodsz. Inkább csendes pillanatokban fog késztetni, amikor a Lélek a leghatékonyabban érintheti meg az elmédet és a szívedet. Ezért keresned kell csendes időszakokat, hogy fel tudd ismerni azt, amikor tanítást és erősítést kapsz” (Az ima mennyei ajándékának használata. Liahóna, 2007. máj. 9.).

Emlékeztesd a tanulókat, hogy nem mi választjuk meg, Isten miként nyilatkoztat ki nekünk igazságokat, de amikor hittel cselekszünk, jobban felkészítjük szívünket és elménket a kinyilatkoztatás fogadására. Kérj meg néhány tanulót, hogy mondjon példát arra, hogyan kapott személyes kinyilatkoztatást, amennyiben az élmény nem túlzottan személyes vagy szent.

1 Nefi 18:1–3; 2 Nefi 28:30; Alma 12:9–11

A személyes kinyilatkoztatás elnyerése és követése

Kérd meg a tanulókat, hogy magukban hasonlítsák össze a 2 Nefi 28:30-at és az Alma 12:9–11-et, és azonosítsanak be olyan tantételeket, amelyek segíthetnek nekik nagyobb mértékben részesülni személyes kinyilatkoztatásban.

Mit tanítanak ezek a versek, ami segíteni fog nekünk nagyobb mértékben részesülni személyes kinyilatkoztatásban? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de ismerjék fel a következő tantételeket: Az Úr annak megfelelően nyilatkoztat ki nekünk igazságokat, hogy milyen szorgalmasak vagyunk az Ő szavának megszívlelésében. A kinyilatkoztatás gyakran „sort sorra” érkezik.)
Szerintetek miért követeli meg tőlünk az Úr, hogy engedelmeskedjünk mindannak, amit már kinyilatkoztatott nekünk, mielőtt további tudást nyilatkoztatna ki?
Mit jelent az, hogy a kinyilatkoztatás „sort sorra” érkezik?

Ha jut rá idő, megbeszélhetitek az osztállyal az 1 Nefi 18:1–3-at, annak szemléltetésére, hogyan kapott Nefi egyre több kinyilatkoztatást a hajóépítési tudás elsajátításához.

Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

„A kinyilatkoztatás leginkább időről időre, részenként érkezik, vágyaink, érdemességünk és felkészültségünk szerint. A Mennyei Atyánktól érkező ilyen közlések fokozatosan és finoman csapódnak le lelkünkön, »mint az égből érkező harmat« (T&Sz 121:45). Ez a kinyilatkoztatási forma sokkal általánosabb…” (A kinyilatkoztatás lelke. 88.).

Ha visszagondoltok az eddigi életetekre, hogyan irányított titeket az Úr fokozatosan egy-egy döntés meghozatalában, vagy a Tőle jövő tudásra való törekvésben?

A lecke zárásaként tedd ki a következő idézetet Thomas S. Monson elnöktől, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

„Ha eddig bármelyikünk késlekedett hallgatni a tanácsra, mely szerint mindig imádkoznunk kell, ennél az óránál nincs alkalmasabb időpont arra, hogy ezt elkezdje. William Cowper kijelentette: »A Sátán reszketve figyel gyenge szentet, ki térdepel.« [‘Exhortation to Prayer,’ in Olney Hymns]” (vö. Királyi papság. Liahóna, 2007. nov. 61.).

Kérd meg a tanulókat, gondolkodjanak el azon az erőfeszítésen, melyet jelenleg az életükben az imának szentelnek. Buzdítsd őket, hogy – követve az e leckében tárgyalt tantételeket – engedjenek teret a nagyobb mértékű személyes kinyilatkoztatásnak, ima és szentírás-tanulmányozás révén. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, miből tudják, hogy a Mennyei Atya megválaszolja az imákat. Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy a szerető Mennyei Atyánk tudással és iránymutatással fog sugalmazni bennünket, ha felkészülünk azok fogadására.

Tanulói olvasmányok

1 Nefi 10:17–19; 15:1–3, 7–11; 18:1–3; 2 Nefi 28:30; 32:8–9; Jákób 4:6; Alma 12:9–11; 26:22; 3 Nefi 14:7–11.
David A. Bednar: A kinyilatkoztatás lelke. Liahóna, 2011. máj. 87–90.