Ifjúsági és Felsőfokú Hitoktatás
18. lecke: Felkészülni az ítélet végső napjára

18. lecke

Felkészülni az ítélet végső napjára

Bevezetés

A halandó élet a felkészülésünk ideje az Istennel való találkozásra. A Mormon könyve elmagyarázza, mi történik a lelkünkkel a halál és a feltámadás között. Miután pedig a lelkünk visszaállíttatik halhatatlan testünkhöz, Isten ítélőszéke elé állunk, ahol a tetteink és a szívünk vágyai fogják meghatározni örökkévaló jutalmunkat.

Háttérolvasmányok

Javaslatok a tanításhoz

Alma 34:32–34; 40:6–7, 11–14

A halál után az igazlelkűek a paradicsomba, a gonoszok a lélekbörtönbe kerülnek

Óra előtt írd fel a táblára a következő kérdést:

Miben élhetik másként az életüket azok, akik nem értik halandó életük célját, és nem hisznek a halál utáni életben, illetve azok, akik értik mindezt?

Kérj meg néhány tanulót, hogy válaszoljanak erre a kérdésre, majd emlékeztesd őket arra, hogy a Mormon könyve segít megértenünk a földi élet célját, és arról tanít bennünket, hogy az élet a halál után is folytatódik.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 34:32–34-et, az osztály pedig figyelje meg, mit tanított Amulek Ammoniha népének az élet célját illetően.

  • Milyen fontos tanokat tanított Amulek a földi élet céljáról? (A tanulók több tant is fogalmazzanak meg ebben a részben, többek között az alábbit: Ez az élet a felkészülés ideje számunkra az Istennel való találkozásra.)

  • Milyen módokon segít ez a tan megértenetek, hogyan éljétek a mindennapi életeteket a halandóságban?

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt a tant, felolvashatod a következő idézetet Thomas S. Monson elnöktől:

President Thomas S. Monson

„Tisztában vagyunk vele, hogy azért jöttünk a földre, hogy tanuljunk, éljünk és fejlődjünk a tökéletességhez vezető örökkévaló utunk során. Egyesek csupán egy pillanatig maradnak, míg mások hosszan élnek a földön. Nem az a mérce, hogy milyen hosszan élünk, hanem az, hogy milyen helyesen élünk” (“He Is Risen,” Ensign, Nov. 1981, 18).

  • Miért figyelmeztetett bennünket Amulek, hogy ne halogassuk bűnbánatunk napját?

Tedd ki a következő idézetet Henry B. Eyring elnöktől az Első Elnökségből, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel, miközben a többiek megfigyelik, miért veszélyes a halogatás:

President Henry B. Eyring

„Veszélyt hordoz magában az egy napon kifejezés, amikor azt jelenti, hogy »nem a mai napon«. »Egy napon majd bűnbánatot tartok.« »Egy napon majd megbocsátok neki.« »Egy napon majd beszélek a barátomnak az egyházról.« »Egy napon majd elkezdek tizedet fizetni.« »Egy napon majd visszatérek a templomba.« »Egy napon majd…« A szentírások rávilágítanak a halogatás veszélyére [lásd Alma 34:33–34]. […] A mai nap Isten becses ajándéka. Az »Egy napon majd« gondolata elorozhatja tőlünk az idő adta lehetőségeket és az örökkévalóság áldásait” (vö. A mai napon. Liahóna, 2007. máj. 89.).

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 40:6–7, 11–14-et. Az osztály kövesse a szemével, és keresse ki, mit tanított Alma a fiának, Koriántonnak arról, mi történik a lelkünkkel a halálunk után. (Segíthet, ha rámutatsz, hogy amikor Alma a „külső sötétség” kifejezést használta, akkor nem Sátán és az elkárhozottak végső állapotára utalt vele, hanem a gonoszok állapotára a haláluk és a feltámadásuk közötti időben. Mi erre az állapotra rendszerint lélekbörtönként utalunk.)

  • Mi a különbség az igazlelkűek és a gonoszok halál utáni állapota között? (Bár a tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: A halál és a feltámadás között az igazak lelke a paradicsomban lakozik, a gonoszok lelke pedig a lélekbörtönben.)

  • Miért fontos megérteni, hogy a halandó tetteink hatással vannak arra, hogy miben lesz a halál után részünk?

2 Nefi 9:12–13; Móziás 15:21–26; 16:6–11; Alma 11:40–45; 40:4–5, 19–24

A feltámadás során a lelkünk visszaállíttatik a testünkhöz

Idézd fel a tanulóknak, hogy amikor Abinádi próféta Noé királyt és az ő papjait tanította, kifejtette nekik, hogy mi történik velünk a halálunk után. Az általa tanított tanok elmagyarázzák, mi fog történni velünk a lélekvilágban (akár a paradicsomban, akár a lélekbörtönben) töltött időt követően. Kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel a Móziás 16:6–11-et, miközben a többiek megfigyelik, mit tanított Abinádi.

  • Milyen tanokat tanított Abinádi arról, hogy mi fog történni velünk a lélekvilágban töltött időt követően? (Hangsúlyozd ki a következő igazságokat: Mivel Jézus Krisztus szétszakította a halál kötelékeit, mindannyian fel fogunk támadni és halhatatlan testet kapunk. Az igazlelkűek vég nélküli boldogságot örökölnek, a gonoszok pedig örök kárhozatra vitetnek.)

Mondd el a tanulóknak, hogy számos Mormon könyvebeli próféta tette bizonyságát a feltámadásról, és magyarázta el, hogy milyen is lesz az. Írd fel a táblára az alábbi szentírásrészeket (a kísérő összefoglalók nélkül), és add feladatul minden egyes tanulónak egy-egy rész elolvasását. Ügyelj arra, hogy mindegyik részhez ki legyen jelölve valaki. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a kijelölt részeket, és keressenek további, a feltámadásra vonatkozó részleteket.

2 Nefi 9:12–13 (A paradicsom az igaz lelkeket engedi ki, a lélekbörtön pedig a gonoszokat. A lelkek visszaállíttatnak a testükhöz, és halhatatlan lényekké válnak.)

Móziás 15:21–26 (Az igazlelkűek az első feltámadáskor jönnek elő, azokkal együtt, akik tudatlanságban vagy kisgyermekként hunytak el. A gonoszoknak nem lesz része az első feltámadásban.)

Alma 11:40–45 (Minden ember lelke – a gonoszoké és az igazaké egyaránt – újraegyesül a testével, tökéletes alakjukban, és Isten elé állnak, hogy cselekedeteik szerint megítéltessenek.)

Alma 40:4–5, 19–24 (Van egy időszak a halál és a feltámadás között, amikor a lelkek a lélekvilágban tartózkodnak. Azután pedig van minden ember lelke számára egy kijelölt időpont, amikor örökre visszaállíttatik a tökéletes testéhez, és Isten elé áll, hogy megítéltessen.)

Adj időt a tanulóknak, hogy kifejtsék, mit tanultak a kijelölt részekből a feltámadást illetően. Néhány választ érdemes lehet felírnod a táblára a megfelelő szentírásutalások mellé. Ha szükség van rá ahhoz, hogy a tanulók mélyebben megértsék ezeket a szakaszokat, akkor feltehetsz egy vagy több, az alábbiakhoz hasonló kérdést:

  • Miként erősítik meg ezek az igazságok az abba vetett hiteteket, hogy a feltámadás valóságos és a Mennyei Atya tervének fontos részét képezi?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából. Az osztály többi tagja figyelje meg, hogyan áldhat meg bennünket a halandóságban a feltámadásról való bizonyság.

Elder Dallin H. Oaks

„…Péter apostol utalt arra a tényre, hogy az Atyaisten, az Ő mérhetetlen irgalmában »újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által« (1 Pét. 1:3; lásd még 1 Thess. 4:13–18).

Az »élő reménység«, melyet a feltámadás által kapunk, az a meggyőződés, hogy a halál nem egyéni létünk befejezése, hanem csupán a halandóságból a halhatatlanságba való átmenet szükséges lépése. Ez a remény teljesen megváltoztatja azt, ahogyan a halandó életet szemléljük. […]

A feltámadás bizonyossága erőt és perspektívát ad nekünk ahhoz, hogy átvészeljük a halandó kihívásokat, amelyekkel nekünk mindannyiunknak és a szeretteinknek is szembe kell nézniük, köztük azokat a fizikai, mentális és lelki hiányosságokat, amelyeket születésünkkel hozunk magunkkal vagy a halandó élet során szerzünk. Tudjuk, hogy a feltámadásnak köszönhetően ezek a halandó hiányosságok csak átmenetiek!

A feltámadás bizonyossága erőteljes ösztönzést is biztosít, hogy halandó életünk során betartsuk Isten parancsolatait. […]

Biztos tudásunk a halhatatlanságba való feltámadásról ahhoz is bátorságot ad nekünk, hogy szembenézzünk a saját halálunkkal – még az olyan halállal is, melyet esetleg idő előttinek nevezünk. […]

A halhatatlanság bizonyossága segít elviselnünk a szeretteink halálából következő halandó elválásokat is. […] Mindannyiunknak dicsőítenünk kell Istent a biztos feltámadásért, amely halandó elválásainkat időlegessé teszi, valamint reményt és erőt ad a továbblépéshez” (vö. Feltámadás. Liahóna, 2000. júl. 18–19.).

  • A feltámadás bizonyossága adott-e már nektek erőt ahhoz, vagy ösztönzött-e már benneteket arra, hogy igazlelkűbben éljetek? Mikor?

Oszd meg a saját bizonyságodat a feltámadás valóságáról.

Alma 5:15–21; 7:21–25; 41:2–6

Felkészülni a végső ítéletre

Magyarázd el, hogy Alma azáltal bátorította az egyház zarahemlai tagjait a végső ítéletre való felkészülésre, hogy megkérte őket, képzeljék el, amint Isten előtt állnak az ítéletre várva. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 5:15–21-et, az osztály pedig figyelje meg, minek az átgondolását kérte Alma a hallgatóságától.

  • Alma kérdései közül melyek azok, amelyek különösen jelentőségteljesek a számotokra? Miért?

  • Milyen tantételt tanulhatunk Alma bizonyságából a 21. versben, ami a szabadulásunkhoz elengedhetetlen teendőket illeti? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Nem szabadulhatunk meg, ha nem lettünk tisztára mosva Jézus Krisztus megváltó vére által.)

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni e tantételt, tedd ki a következő idézetet Joseph Fielding Smith elnöktől, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

President Joseph Fielding Smith

„Nem ismerek napjainkban fontosabb vagy szükségesebb feladatot, mint hogy bűnbánatot hirdessünk még az utolsó napi szentek között is, és én felszólítom őket…, hogy szívleljék meg a Megváltó[nk] e szavait. Nos, Ő egyértelműen kijelentette, hogy semmilyen tisztátalan dolog nem léphet a színe elé. Kizárólag azok, akik bizonyítják hithűségüket, és ruhájukat hitük és bűnbánatuk által tisztára mosták vérében, csak ők találják meg Isten királyságát – és rajtuk kívül senki más” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Fielding Smith [2013]. 95–96.).

Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák magukban az Alma 7:21–25-öt, továbbá keressenek és jelöljenek meg benne olyan tulajdonságokat, amelyeket igyekeznünk kell kifejleszteni ahhoz, hogy ruháink folt nélkül valónak találtassanak.

  • Milyen jellemvonásokat vagy tulajdonságokat sikerült beazonosítanotok ezekben a versekben, amelyeket életbevágóan fontos kifejlesztenünk, amint felkészülünk az Úr ítéletére?

Buzdítsd a tanulókat, gondolják át, vajon a tetteik és a szívük vágyai felkészítik-e őket arra, hogy találkozzanak Istennel a végső ítéletkor. Biztasd őket, hogy tegyenek meg minden szükséges változtatást, hogy az ítéletnap boldog lehessen számukra.

Tanulói olvasmányok