24. lecke

„Mindegyik egyforma Istennek”

Bevezetés

Annak érdekében, hogy Lehi halála után megvédjék magukat, Nefit és Lehi többi igazlelkű családtagját arra utasította az Úr, hogy váljanak külön Lámántól és Lemueltől, illetve az őket követőktől. Ettől fogva gyakran viszályok és háborúk határozták meg a nefiták és a lámániták viszonyát. Ez a lecke azt tárgyalja, hogyan emelkedik felül Jézus Krisztus evangéliuma a vallási, etnikai, kulturális és egyéb különbségeken, hogy Isten gyermekeit egyesítse.

Háttérolvasmányok

• Dallin H. Oaks: Minden embernek, mindenhol. Liahóna, 2006. máj. 77–80.

• Howard W. Hunter, “The Gospel—A Global Faith,” Ensign, Nov. 1991, 18–19.

Javaslatok a tanításhoz

2 Nefi 26:23–28, 33; Jákób 7:24; Énós 1:11, 20

Isten minden gyermekét hívja, hogy jöjjenek Őhozzá

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak néhány eltérő vallású, etnikumú vagy kultúrájú csoportra a világban, illetve arra, hogy milyen ezen csoportok egyes tagjainak a hozzáállása más csoportok tagjaihoz.

Emlékeztesd a tanulókat, hogy Lehi halála után az utódai két csoportra oszlottak: a nefitákra és a lámánitákra (lásd 2 Nefi 5:1–7). Röviddel a szétválás után a két csoport viszálykodni és háborúskodni kezdett egymással (lásd 2 Nefi 5:34). E két csoport tapasztalatai azt szemléltetik, hogy amikor az emberek nem ismerik és nem követik Isten parancsolatait, akkor gyakran a köztük és mások között lévő különbségeket hangsúlyozzák ki, ami másoktól való elkülönülést és irántuk érzett gyűlöletet eredményez. Mutass rá, hogy ezzel szemben a Mennyei Atya és Jézus Krisztus azt szeretnék, ha minden ember szeretetet érezne a másik iránt, és egységes lenne.

Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a 2 Nefi 26:23–28, 33-at. A többiek figyeljék meg, hogyan használta Nefi a senki, valaki, illetve minden és mindenki szavakat. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezeket a szavakat a szentírásukban.

• Milyen kulcsfontosságú tant tudunk meg ezekből a versekből? (Bár a tanulók más szavakat is használhatnak, fogalmazzák meg a következő tantételt: Jézus Krisztus mindenkit szeret, és mindenkit hív, hogy jöjjön Hozzá és részesüljön a szabadításából. Ezt a tant fel is írhatod a táblára. Javasolhatod azt is, hogy készítsenek keresztutalást a 2 Nefi 26:33, illetve az Alma 5:33–34 és az Alma 19:36 között.)

Adj a tanulóknak egy kis időt, hogy magukban elolvashassák a Jákób 7:24-et és az Énós 1:11, 20-at, megkeresve bennük, hogy mit kívántak a nefiták a lámánitáknak Jákób és Énós próféták idejében.

• Milyen hamis hagyományok tartották vissza a lámánitákat attól, hogy elfogadják a Jézushoz Krisztushoz szólító hívást?

• Tudva, hogy a lámániták gyakran gyűlölték a nefitákat, mik lehetettek azok a hozzáállások vagy hamis hagyományok, melyeket számos nefitának valószínűleg le kellett küzdenie, hogy megoszthassa velük az evangéliumot?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„A Mormon könyve megígéri, hogy mindazok, akik megkapják az Úr meghívását és reagálnak arra, vagyis akik »bűnbánatot tartanak és hisznek Fiában«, az »Úr szövetséges népe« lesznek (2 Nefi 30:2). Ez egy erőteljes emlékeztető, hogy sem a gazdagság, sem a származás, sem egyéb születési előjog nem hitetheti el velünk, hogy »jobbak vagy[unk], mint a másik« (Alma 5:54; lásd még Jákób 3:9). Mi több, a Mormon könyve azt parancsolja, hogy »ne tartsátok egyik testet többre a másiknál, avagy egyik ember ne gondolja magát feljebbvalónak a másiknál« (Móziás 23:7)” (vö. Minden embernek, mindenhol. Liahóna, 2006. máj. 79.).

Kérd meg a tanulókat, hogy egy pillanatra gondolkozzanak el, milyen a hozzáállásuk azokhoz, akik tőlük eltérő környezetből jönnek. Buzdítsd őket, hogy – a Szabadító példáját követve – törekedjenek Isten minden gyermekét szeretni, beleértve azokat is, akiknek az etnikai, kulturális vagy vallási háttere eltér az övékétől.

Móziás 28:1–3; Hélamán 6:1–8

Szert tenni a vágyra, hogy az evangéliumot Isten minden gyermekével megosszuk

Emlékeztesd a tanulókat, hogy a Mormon könyve olyan említésre méltó élmények feljegyzését is tartalmazza, melyeket a nefiták akkor tapasztaltak meg, amikor a lámánitáknak prédikálták az evangéliumot. Emlékeztesd őket Móziás fiainak figyelemre méltó megtérésére (lásd Móziás 27), azután kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Móziás 28:1–3-at. Az osztály keresse ki, milyen okok ébresztettek Móziás fiaiban vágyat arra, hogy a lámánitáknak prédikálják az evangéliumot.

• Az általatok megtalált okok közül melyeket tartjátok a magatok számára a legjelentősebbeknek, amikor az evangélium másokkal való megosztására gondoltok?

• Az 1. vers mely szava fejezi ki azt, ahogyan Móziás fiai a lámánitákra tekintettek?

• Milyen hatással van az evangélium megosztása iránti vágyunkra, amikor a más vallásúakra, bőrszínűekre vagy származásúakra testvéreinkként tekintünk? (Miközben a tanulók válaszolnak, segíts nekik megfogalmazni a következő tantételt: Amikor másokra testvéreinkként tekintünk, fokozódik az arra irányuló vágyunk, hogy megosszuk velük az evangéliumot.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Howard W. Hunter elnöktől (1907–1995):

„Az összes férfi és nő nemcsak egy Ádámhoz és Évához, az első földi szüleihez visszavezető fizikai származással rendelkezik, hanem egy lelki örökséggel is, amely Istenhez, az Örökkévaló Atyához vezet vissza. Így hát a földön minden személy szó szerint fivér és nővér Isten családjában.

Isten ezen egyetemes atyai mivoltának megértése és elfogadása révén képes minden emberi lény a legjobban értékelni Isten velük való törődését, és az egymáshoz való viszonyukat. Ez az élet és a szeretet üzenete, amely egyértelműen szembemegy minden faji vagy nyelvi alapú, gazdasági vagy politikai státuszon vagy kulturális jellemzőkön alapuló fojtogató hagyománnyal, mivel mindannyian azonos lelki származással rendelkezünk” (Az egyház elnökeinek tanításai: Howard W. Hunter [2015]. 128.).

• Mi jut eszetekbe, amikor Hunter elnök e szavait halljátok?

Adj pár percet a tanulóknak, hogy elolvashassák a Hélamán 6:1–8-at. Mutass rá, hogy az e versekben leírt állapotok körülbelül 50 évvel azután álltak fenn, hogy Móziás fiai a lámániták között szolgáltak missziót. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkozzanak el, milyen volt a nefita-lámánita viszony a missziók idején, és figyeljék meg, hogy miként változott ez a viszony 50 év alatt.

• Mi változott meg a nefiták és a lámániták közti viszonyban? Miért változott meg ez a viszony?

• Mit tanulhatunk az evangélium megosztásáról Móziás fiainak hozzáállásából és a misszióik eredményeiből?

Alma 27:1–2, 20–24; 53:10–11, 13–17; 4 Nefi 1:1–3, 11–13, 15–18

Jézus Krisztus evangéliuma felülemelkedik az emberek közti különbségeken

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkozzanak el a következő kérdésen, majd osszák meg a gondolataikat:

• Szerintetek minek köszönhető, hogy az egyházban a békesség és a szeretet lelkületében gyűlik össze ilyen sok eltérő hátterű ember? Mi egyesíti az egyháztagokat?

Oszd ketté az osztályt. Az egyik csoport tanulmányozza az Alma 27:1–2, 20–24-et, és keresse meg, mivel segítették a nefiták Anti-Nefi-Lehi népét. A másik csoport tanulmányozza az Alma 53:10–11, 13–17-et, és keresse meg, mit tett Anti-Nefi-Lehi népe (Ammon népe) a nefitákért. Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.

• Szerintetek minek köszönhető, hogy ez a két csoport ilyen fokú szeretetet és törődést érzett egymás iránt? (A beszélgetés részeként segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Amikor az emberek befogadják Jézus Krisztus tanításait, egységessé válnak.)

Mondd el, hogy gyönyörűen szemlélteti ezt a tantételt, ami a 4 Nefiben van feljegyezve. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 4 Nefi 1:1–2-t. Hangsúlyozd ki, hogy miután a Szabadító az amerikai földrészre látogatott, az összes nefita és lámánita bűnbánatot tartott, megkeresztelkedett, elnyerte a Szentlelket és megtért az Úrhoz. Jelölj ki néhány tanulót, hogy keressenek olyan áldásokat a 4 Nefi 1:3, 11–13, 15–18-ban, amelyeket a nép akkor tapasztalt meg, amikor mindenki megtért az evangéliumhoz.

• Milyen szavak vagy kifejezések írják le az akkori embereket?

• Miért vezetett a Jézus Krisztus evangéliuma szerinti élet ezekhez az áldásokhoz?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 4 Nefi 1:17-et.

• Szerintetek mit jelent az, hogy nem voltak semmilyen „-iták”? (Az emberek többé nem különböztették meg magukat nefitákként és lámánitákként, illetve más megnevezésekkel. Legyőzték a köztük lévő különbségeket, és egységben és békességben éltek.)

• Láttátok-e már, hogy az evangélium elsimítja az eltérő hátterű emberek közti különbségeket?

Hogy a tanulók jobban megértsék, miként egyesíti az evangélium szerinti élet az eltérő hátterű embereket, oszd meg a következő idézetet Richard G. Scott eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Mennyei Atyád kijelölte számodra, hogy egy meghatározott származásba szüless, melyből a faj, a kultúra és a hagyományok örökségét nyerted. E származás gazdag örökséget nyújthat, és nagyszerű okokat adhat az örvendezésre. Mégis, a te felelősséged eldönteni, van-e ennek az örökségnek olyan része, melyet el kell vetni azért, mert az az Úr boldogságterve ellen dolgozik. […]

Tanúbizonyságomat teszem, hogy el fogod mozdítani a boldogság útjában álló akadályokat, és nagyobb békességre lelsz, amikor elsődlegesen a Jézus Krisztus Egyházában való tagságodat teszed meg hűséged tárgyává, az Ő tanításait pedig életed alapjává. Ahol a családi vagy nemzeti hagyományok vagy szokások ellentétbe kerülnek Isten tanításaival, tedd félre őket! Ahol a hagyományok és szokások összhangban vannak az Ő tanításaival, ott azokat becsben kell tartani és követni kell, hogy megőrizd kultúrádat és örökségedet” (vö. Elmozdítani az akadályokat a boldogság útjából. Liahóna, 1998. júl. 97., 99.).

• Szerintetek miért tűnnek el az eltérő hátterű emberek közti különbségek, amikor ezek az emberek elsődlegesen Jézus Krisztus evangéliumát teszik meg hűségük tárgyává?

• Miként segített nektek abban, hogy a tőletek eltérő hátterű egyháztagokkal is egységet érezzetek az, hogy az egyház tagjai vagytok?

Zárásként tedd bizonyságodat, hogy a Mormon könyve valós példákat tartalmaz arról, ahogy eltérő hátterű emberek Jézus Krisztus evangéliuma szerint éltek, és legyőzték a különbségeiket. Jézus Krisztus engesztelése és evangéliuma felülemelkedik a vallási, etnikai, kulturális, kor- és nembéli különbségeken, hogy egyesítse Isten gyermekeit.

Biztasd a tanulókat, hogy gondolják át, miként segíthet nekik Jézus Krisztus evangéliuma leküzdeni az esetleges hamis hagyományokat vagy elképzeléseket, melyeket a családtagjaik vagy barátaik révén sajátítottak el; vagy miként segíthet megoldani a valamelyik ismerősükkel fennálló nézeteltérésüket. Buzdítsd őket arra, hogy keressék annak módját, miként válhatnának egységesebbé a helyi gyülekezetük tagjaival.

Tanulói olvasmányok

• 2 Nefi 26:23–28, 33; Jákób 7:24; Énós 1:11, 20; Móziás 28:1–3; Alma 27:1–2, 20–24; 53:10–11, 13–17; Hélamán 6:1–8; 4 Nefi 1:1–3, 11–13, 15–18.

• Dallin H. Oaks: Minden embernek, mindenhol. Liahóna, 2006. máj. 77–80.