Hogyan jutok el az egyházba?
1997-ben részt vettem egy eredetileg 10 naposra tervezett munkafolyamatban a venezuelai La Victoriában. Amikor megtudtam, hogy nem tudok olyan hamar visszatérni Olaszországba, ahogyan azt reméltem, elkezdtem keresni egy utolsó napi szent kápolnát, hogy el tudjak menni vasárnap istentiszteletre.
Egy nap ebédidőben összebarátkoztam egy fiatal olasz mérnökkel, aki tudta, hol található Maracayban egy kápolna. Rajzolt nekem egy térképet. Rendelkezésemre állt ugyan egy autó, de sajnos még nem vettem részt az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, amely szükséges lett volna egy ideiglenes vezetői engedélyhez.
Nem ismertem a környéket, csupán keveset beszéltem spanyolul, és sokan azt tanácsolták, hogy ne utazzak egyedül tömegközlekedési eszközön. Nem tudtam, mihez kezdjek. Egyre közeledett a húsvét vasárnap, én pedig nagyon szerettem volna megújítani a szövetségeimet azáltal, hogy veszek az úrvacsorából. Ha nem vezetek, akkor hogyan jutok el az egyházba Maracayba? Ha vezetek, akkor pedig megvan a kockázata, hogy megállítanak vezetői engedély nélkül.
Miközben a lehetőségeket mérlegeltem, eszembe jutott a 12. hittétel: „Hiszünk… a törvény iránti engedelmességben, annak tiszteletében és támogatásában.” Tudtam, hogy vezetés helyett engedelmeskednem kell az ország törvényének (lásd T&Sz 58:21), még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nem tudok istentiszteletre menni.
Néhány nappal később átköltöztem egy másik szállodába, ahol számos kollégám is megszállt. Szombat reggel, miután visszatértem a sétámból a szállodába, még mindig arra próbáltam rájönni, hogy miként jussak el másnap az egyházba. Amikor elhaladtam a recepciós pult mellett, meglepetésemre megláttam a Liahóna egy példányát spanyol nyelven.
„Ki egyháztag itt?” – kérdeztem. Valaki azt válaszolta, hogy a folyóirat a szálloda egyik dolgozójáé. A recepciós bement az irodájába, és kihívta, hogy találkozzon velem. Miközben az egyházról beszélgettünk, ez a drága férfitestvér elmondta nekem, hogy van egy egyházközség La Victoriában is, és hogy a kápolna gyalog nincs messze a szállodától. Azt mondta, boldogan találkozna velem másnap reggel és kísérne el az egyházba. Milyen boldog voltam!
Végül még két hónapot töltöttem La Victoriában. Ez idő alatt sok barátot szereztem, miközben örömmel részt vettem a gyűléseken és a tevékenységeken. Nem sokkal húsvét után megszereztem a törvényes vezetői engedélyemet, ami lehetővé tette, hogy részt vegyek a cövekkonferencián Maracayban.
Míg Vezenuelában voltam, megerősödött a bizonyságom annak fontosságáról, hogy engedelmeskedjek az ország törvényének – még akkor is, ha az kellemetlen a számomra. Arról is bizonyságot szereztem, hogy az egyházi kiadványok hatékony módszerei annak, hogy megosszuk másokkal az Úr áldásait.