A KÖZÖS TEVÉKENYSÉG 2008-AS MOTTÓJA
Állhatatos és Rendíthetetlen
„[Legyetek] állhatatosak és rendíthetetlenek…, mindig bővelkedvén a jócselekedetekben” (Móziás 5:15).
Mit jelent állhatatosnak és rendíthetetlennek lenni? Állhatatosnak lenni azt jelenti, hogy szilárdan állunk és nem változunk, szilárd meggyőződéssel és elhatározással rendelkezünk, valamint hűségesek és hithűek vagyunk. Hasonlóképpen, rendíthetetlennek lenni azt jelenti, hogy hajthatatlanok vagyunk, és nem lehet minket elmozdítani vagy eltéríteni. Amikor állhatatosak és rendíthetetlenek vagyunk Jézus Krisztus evangéliumában, akkor elkötelezzük magunkat, hogy követjük Őt, s így mindig bővelkedünk jócselekedetekben.
Állhatatos és rendíthetetlen emberek példái
Jézus Krisztus az a szikla és biztos alap, amelyre építenünk kell. Ő tökéletes példája annak, aki állhatatosan és rendíthetetlenül áll, mindig bővelkedvén jócselekedetekben.
Vannak továbbá élő prófétáink és apostolaink, akik szilárdan állnak. Egy olyan világban, amelyet néhányan egyre sötétebbnek és bizonytalanabbnak látnak, prófétánk, Gordon B. Hinckley elnök úgy látja, hogy nagyszerű korszakban élünk. Ő továbbra is rendkívüli példája annak, aki állhatatos és rendíthetetlen.
A szentírásokban is szerepelnek olyan csodálatos férfiak és nők, akik állhatatosan és rendíthetetlenül a szerint éltek, amiben hittek. A Mormon könyvében azt tanuljuk, hogy Moróni kapitány „erős és hatalmas ember volt; tökéletes felfogással bíró ember. […] Olyan ember, akinek lelke hazája függetlenségében és szabadságában… lelte örömét…, akinek szíve hálától duzzadt Istene iránt…, aki népe jólétéért és biztonságáért rendkívül sokat fáradozott. […] Olyan ember volt, aki szilárd volt a Krisztusba vetett hitben” (Alma 48:11–13).
Milyen lenne a világ, ha mindannyian olyanok lehetnénk, mint ő? A szentírások azt mondják, hogy „ha minden ember olyan lett volna, és olyan volna, és mindig is olyan lenne, mint Moróni, akkor íme, örökre megrázkódna a pokol hatalma; igen, az ördögnek soha többé nem lenne hatalma az emberek gyermekeinek szíve felett” (Alma 48:17).
Moróni Hélamánnal és olyan férfiakkal szolgált együtt, akik „[n]em tettek kisebb szolgálatot a népnek” (Alma 48:19). Hélamán állt annak a 2000 ifjúból álló seregnek az élén, akik korunk bátor fiatalsághoz hasonlóan „mindig igaznak bizonyultak abban, amely dologgal csak megbízták őket…, mert megtanították őket arra, hogy tartsák be Isten parancsolatait, és járjanak egyenes derékkal őelőtte” (Alma 53:20–21). E fiatal férfiak hűek és elkötelezettek voltak.
Eszter is egy újabb példája annak, aki szilárd és hajthatatlan volt. Tudta, hogy Isten helyezte őt egy olyan helyre és olyan körülmények közé, ahol megszabadíthatja a népét. Ahogyan Márdokeus mondta neki: „És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?” (Eszter 4:14) Ő a hit és az elkötelezettség nagyszerű példája.
Nagyszerű példákat láthatunk magunk körül, olyanokat, akik állhatatosak, rendíthetetlenek, és mindig bővelkednek jócselekedetekben. Sokan látjuk a szüleinket boldogan betartani a templomi szövetségeiket. Világszerte látjuk a misszionáriusokat, akik tökéletesen engedelmesek és hithűek a szolgálatukban. A vezetők, tanácsadók, fivérek, nővérek és barátok szintén példát mutathatnak e jellemvonásokban.
Hogyan követheted a példájukat, és lehetsz te is állhatatos és rendíthetetlen? Mindannyian lehetünk elkötelezettek és hajthatatlanok az engedelmességünkben és az érdemességünkben. Törekednünk kell arra, hogy tökéletesen hithűek legyünk az imádkozásban, a szentírás-tanulmányozásban, a tizedfizetésben, a Bölcsesség szava követésében, a gyűlések látogatásában, gondolataink és cselekedeteink tisztán tartásában, a papság tiszteletében, valamint abban, hogy kedvesek legyünk a családunkkal és a barátainkkal.
Az állhatatosság és rendíthetetlenség áldásai
A 2008-as Közös tevékenység témájának szentírása Benjámin király utolsó beszédének végéből származik (lásd Móziás 2–5). Az embereket annyira megindították a szavai, hogy hatalmas változást éreztek a szívükben: már nem akartak semmi rosszat tenni, hanem mindig csak jót cselekedni (lásd Móziás 5:2). E változás következtében Benjámin király azt mondta a népnek, hogy az Úr magáévá fogja pecsételni őket, hogy a mennybe vihessék őket, hogy örökké tartó szabadulásban és örök életben lehessen részük (lásd Móziás 5:15).
David A. Bednar elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja elmagyarázta, hogy a pecsételés szó „a Szentlélek jóváhagyó ereje. […] A Szentlélek eme »jóváhagyó pecsétjének« megszerzése a hithűség, a feddhetetlenség, valamint… az evangéliumi szövetségek tiszteletében mutatott állhatatosság eredménye”1.
Amikor a Szabadító Jézus Krisztus biztos alapjára építünk, mi is nagyszerű áldásokban részesülhetünk. Mi is hatalmas változást érezhetünk a szívünkben, és a Szentlélek jóváhagyó ereje által örök életre pecsételhetnek minket, és végül elnyerhetjük mindazt, amivel a Szabadító rendelkezik.