Az egyház hírei
Tíz éves a Konferencia-központ
Az áprilisi konferencia nyitotta meg a Konferencia-központ működésének második évtizedét. Az első tíz évben sok millióan megtapasztalhatták ezen egyedülálló épület kivételes tulajdonságait az általános konferenciák több mint 100 ülésszaka, a 4500 egyéb esemény és azok közvetítései alatt.
A Konferencia-központban 2000. április 1-jén került sor az első általános konferenciai ülésre. Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008) ekkor azt mondta: „[A Konferencia-központ] remek része lesz a városnak. Nem csupán az általános konferenciáinkat és más vallásos gyűléseket fogunk itt tartani, hanem kulturális központként is szolgál majd a legjobb művészeti bemutatókhoz. Reméljük, hogy más vallású emberek is ellátogatnak ide, megérzik ennek a gyönyörű épületnek a hangulatát, és hálásak lesznek azért, hogy ez itt van” (Bizonyságként az egész világnak. Liahóna, 2000. júl. 6.).
Hat hónappal később, október 8-án Hinckley elnök felszentelte az épületet.
Azóta majdnem hétmillió látogató járt a Konferencia-központban az ott megtartott 4577 eseményen. Mintegy 4,8 millióan jöttek, hogy magában az épületben gyönyörködjenek, és több mint 5500 magasrangú tisztségviselőt láttak benne vendégül. Az előadóteremben és a hozzá tartozó színházteremben tartottak általános konferenciát, 10 általános Fiatal Nők gyűlést, 10 általános segítőegyleti gyűlést, három emlékünnepséget (beleértve Hinckley elnök temetését is). A Tabernákulum kórus 186 alkalommal megrendezett Zene és a megszólaltatott ige című programján kívül még további 125 zenei előadásra került sor a Konferencia-központban.
Ezek a számok nagyszerűen igazolják Hinckley elnök szavainak beteljesedését.
Brent Roberts, központi vagyonkezelési igazgató sok olyan emberrel találkozott az épületben, akik hálájukat fejezték ki mindazért, amit ott éreztek. „Könnyes szemmel, és a Lélekkel eltöltve sétálgattak az épületben – mondta. – De ez nem csak az épületnek köszönhető. Ez az Úr miatt van, mert ez az Ő munkája, az Ő Lelke.”
A központ felépítését Hinckley elnök az 1996-os áprilisi általános konferencia húsvét reggelén jelentette be.
A Konferencia-központ építésével kapcsolatos kihívások áttekintése bizonyítja az épület kivételes voltát. A 21 000 férőhelyes nézőteret Salt Lake City városában, a Main Street és West Temple Street által határolt hegylábba vájták. Három nagy építkezési vállalat vett részt a munkában. A zavartalan kilátás biztosítása érdekében a tervek szerint a nézőtéren nem lehettek tartóoszlopok, ezért az építők 88 méter hosszú acélgerendákat használtak, melyek négyzetcentiméterenként 17–37 kg súlyt képesek megtartani. Ez a kialakítás a tetőtér terveivel is összhangban volt. A folyamat során mindennap körülbelül ezer munkás dolgozott a helyszínen.
A munkálatok közben, még 1999-ben az épület kiállta a Salt Lake Cityben nagyon is szokatlan tornádó pusztítását, és bár az egyik hatalmas daru szerkezete megrongálódott, az építkezés tovább folytatódott.
Az épület időben elkészült, a központ látogatói pedig a legmodernebb berendezésekben és felszerelésekben gyönyörködhetnek. A Konferencia-központ a televíziókészülékek számára digitiális, nagy felbontóképességű jelet biztosít. Utahban az első nagy felbontású közvetítésre a Konferencia-központban, Hinckley elnök 90. születésnapi ünnepségén került sor 2000 júniusában.
A mérnökök a hangszolgáltatást úgy alkották meg, hogy az kiváló akusztikát biztosítson a nézőtéren, akár egy beszélőt hallgatnak, akár valamilyen zenei eseményen vesznek rész. Ehhez alapos tervezésre volt szükség. Figyelembe kellett venniük a falakon és a plafonon lévő anyagokat és elemeket, a nézőtér befogadóképességét, a szőnyegezést és a szigetelést.
Hinckley elnök azt mondta, az épület egyfajta eleganciát is áraszt. Ezzel az eleganciával találkozhatnak a látogatók, miközben a Szabadító szobrával és az egyház elnökeinek mellszobraival díszített előcsarnokban sétálnak; vagy amikor a tetőtéri kertben gyönyörködnek a fákban, virágokban, bokrokban és vízesésekben; vagy ha az épület tetőablakán át feltekintenek az égre, melyet az előadások alkalmával egyébként le lehet takarni, és ez az elegancia köszön vissza az épületben található összes festményen is, melyek közül az egyháztagok már sokat ismernek. A legtöbbjük az eredeti alkotás.
A masszív épület lenyűgöző statisztikákat tud felmutatni. Négy hektárnyi területet foglal el. Annyi elektromos vezeték van a központban, mely kétszer körbeérné a földet. Rendszerében percenként több mint 22 000 liter víz kering a különböző vízesések és folyók révén.
Mégis, a központ legfőbb sajátossága nem a sok ezer kilométernyi vezetékben, a tető teherbíró képességében vagy bármely más adatában rejlik.
„Nem múzeumi darab, bár az építészete pompás – mondta Hinckley elnök. – Olyan hely ez, melyet a Mindenható tiszteletére használunk, valamint az Ő örök céljainak az elérésére” (Ez a nagyszerű milleniumi év. Liahóna, 2001. jan. 82.).