Felismerni Sátán hamisítványait
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Utahban él.
Amikor lelki hamisítványokkal találkozunk, a Mormon könyve segíthet megállapítanunk, mi igazi és mi nem.
Épp néhány dollárbankjegyet helyeztem vissza a tárcámba az üzletben, mikor figyelmes lettem az egyik papírpénzre. Úgy tűnt, mintha a zöld szín kicsit világosabb lenne, mint a többi esetében, ezért alaposabban szemügyre vettem. Aztán feltűnt, hogy George Washington elnök arcképe nem valami éles. Tapintásra sem stimmelt a papír. Hamis volt! A pénztáros kicserélte egy valódi dollárbankjegyre, a hamis pénzt pedig átadta az üzletvezetőnek.
Azóta sokszor eszembe jut ez a hamisított bankjegy. Eltűnődtem, vajon mióta lehet használatban, és az évek során vajon hány embert tévesztett már meg. Sőt, ha nem figyeltem volna oda, engem is becsapott volna. De mivel a valódihoz hasonlítottam, és a különbségekre figyeltem, nem pedig a hasonlóságokra, meg tudtam állapítani, hogy hamisítvány.
A Mormon könyve tele van lelki hamisítók példáival, olyanokkal, akik Sátán módszerét használták: hazudtak és megtévesztettek másokat, hogy hasznot húzzanak belőlük. A trükkjeiket és taktikájukat tanulmányozva észrevehetjük, hogy hol hibáztak és tévedtek – csakúgy, ahogy egy tapasztalt szempárnak is fokozatosan feltűnik a valódi és a hamis pénz közötti különbség. Minél inkább megedzük a szemünket a különbség felismerésére, annál felkészültebben tudjuk leleplezni napjaink hamisítóit és állhatunk ellen a hazugságaiknak.
Információt gyűjteni Sátán hamisítványairól
Sátán arra törekszik, hogy félrevezessen bennünket a saját típusú lelki hamisítványaival, és ha nem vagyunk óvatosak, át is ejt bennünket. Joseph F. Smith elnök (1838–1918) így figyelmeztetett: „Sátán tehetséges utánzó, és ahogy a valódi evangéliumi igazság egyre növekvő bőségben adatik a világnak, ő úgy terjeszti a téves tanok hamisított pénzérméjét. Óvakodjatok hamis pénznemétől! Semmi mást nem tudtok venni rajta, csak csalódást, gyötrelmet és lelki halált.”1
Legjobban úgy védekezhetünk az ellen, hogy becsapjanak bennünket Sátán hamisítványai, ha a lehető legalaposabban megismerjük az evangélium igazságait. Minél mélyebben ismerjük az igazságot, annál könnyebb kiszúrni a különbségeket, mikor Sátán elénk tárja a hamisítványait. Így, amikor ezt teszi, az eltéréseket kell keresnünk, nem pedig a hasonlóságokat, pont, ahogy a dollárbankjegyemmel tettem, mert mindig ezekben a különbségekben mutatkoznak meg a hazugságok.
Ezra Taft Benson elnök (1899–1994) ezt tanította: „A Mormon könyve felfedi Krisztus ellenségeit. […] Isten végtelen előrelátásában úgy formálta meg a Mormon könyvét, hogy láthassuk a tévedést, és tudhassuk, hogyan szálljunk szembe napjaink téves tudományos, politikai, vallási és filozófiai nézeteivel.”2
Ma háborút vívunk Sátánnal. Nekünk is, mint minden hadseregnek, tudnunk kell, mi az ellenség szándéka. Például felbecsülhetetlen információ, ha tudjuk, hogy mikor és hol szándékozik csapást mérni ránk az ellenség. Az információ ily módon való begyűjtését „hírszerzésnek” nevezzük. Ha megismerjük az ellenséget, okosabbakká válunk az ellenségnél. A Mormon könyve segíthet „hírt szereznünk” Sátán hamis módszereiről.
A hízelgő beszéd hamisítvány
A Mormon könyvében a hamisítók hízelgő beszédükkel és karizmatikus személyiségükkel érik el a céljaikat. Sérem például „tanult volt, így tökéletes tudással rendelkezett a nép nyelvét illetően; tehát sok hízelgést és igen meggyőző beszédet tudott használni, az ördög hatalma szerint” (Jákób 7:4). Noé király gonosz papjai „hiábavaló és hízelgő szavai[kkal]” (Móziás 11:7) bálványimádásra és más gonoszságokra vették rá az embereket. Korihór hasonló eredményeket ért el a maga idejében, „sokak szívét vezetve félre” (Alma 30:18). Amalikiás és Gadianton mindketten hízelgő jellemükkel gyűjtötték maguk köré seregnyi gonosz követőjüket (lásd Alma 46:10; Hélamán 2:4).
Ez nem véletlen. A hízelgés sekélyes, színlelt, üres és túlzó. Nefi óva intett azoktól, „akik ily módon tanítanak hamis és hiábavaló és balga tanokat, és felfuvalkodnak a szívükben, és igyekeznek majd mélységesen elrejteni tanácsaikat az Úrtól; és cselekedeteik a sötétben lesznek” (2 Nefi 28:9).
A hízelgést gyakran használják a megtévesztés eszközeként; általában valamilyen rejtett szándék vagy takargatnivaló áll a hátterében. A hízelgés lényege, hogy a mondanivaló stílusát a tartalom elé helyezik, és ez legyezgeti a bensőben rejlő természetes ember hiúságát és büszkeségét. Az Úr prófétái azonban azokat az egyszerű, de fontos igazságokat mondják nekünk, melyeket hallanunk kell.
A hízelgés Sátán nyelve. James E. Faust elnök (1920–2007), az Első Elnökség második tanácsosa ezt mondta: „[Sátán] hangja gyakran oly észszerűnek, az üzenete pedig oly könnyen kimagyarázhatónak hangzik. Ez egy megnyerő, érdekfeszítő hang, melynek kellemes a hanglejtése. Nem kemény és nem is diszharmonikus. Senki sem hallgatna Sátán hangjára, ha az szigorúan vagy gorombán szólna”3
Amikor a világ egy olyan eszmét, filozófiát vagy véleményt tár elénk, amely csupán a hiúságunkat vagy a büszkeségünket legyezgeti, vagy amely egész egyszerűen túl szépnek hangzik, hogy igaz legyen, az azonnali figyelmeztetőként kellene, hogy szolgáljon nekünk. Kezeljétek ezeket az eszméket hamisítványként! Vessétek össze őket azokkal az igazságokkal, melyeket az Úr prófétái tanítottak! Keressétek a kettő közötti különbségeket, nem pedig a hasonlóságokat, így a hamis eszmék nyilvánvalóvá válnak.
Nehór, a népszerű hamisító
Nehór nyugodt szívvel alkalmazta Sátán hízelkedő módszerét. Vizsgáljuk meg őt a lelki hamisítók egyik esettanulmányaként! Nehór, akinek a tana látszólag magába foglalta a megváltó fogalmát, népszerű, karizmatikus prédikátor volt a nefiták között. Nehór számos követőt szerzett magának azzal a tanításával, hogy „az egész emberiség megszabadul az utolsó napon” és „minden embernek örök élete lesz” (Alma 1:4).
Látjuk, miért olyan vonzó Nehór üzenete? Egy engedékeny és nyugodt Istenről tanított. Egy olyan Istenről, aki – mivel mindenkit szeret – mindenkit megvált majd, mindentől függetlenül. Tehát csináljátok azt, amit csak szeretnétek, mert minden oké lesz! Ez egy nagyon csábító filozófia, melyet Nehór napjaiban ugyanúgy bevettek az emberek (lásd Alma 1:5), ahogy sokan ma is teszik. Ingyenjegy a mennybe – úgy tűnik, ezt akarják az emberek.
Tehát mi a baj Nehór üzenetével? Nézzük csak meg újra az érvelésének főbb pontjait:
-
Isten teremtett minden embert: igaz.
-
Isten minden embert szeret: igaz.
-
Nem kell félnünk Istentől: igaz.
-
Örvendezzünk a szabadítás gondolata felett: igaz.
Eddig nagyon sok a hasonlóság Nehór tanításai és az evangélium igazságai között. De ne feledjük: ahogy a hamis pénznél, itt is az eltéréseket kell keresnünk, nem a hasonlóságokat! Tehát nézzük meg Nehór utolsó állítását:
-
Isten mindenkinek örök életet ad majd: hamis!
Nos, itt ez a lényegi különbség, mely azt mutatja, hogy Nehór lelki hamisító. A fizikai halálból való megszabadulás valóban mindenki számára garantálva van, de a lelki halálból való megszabadulás a bűnbánatra való hajlandóságunk függvénye. Ha megbánjuk bűneinket, akkor örök életet nyerünk (lásd Jákób 6:11). Ám az utazás nem ingyenes!
Gedeon és Alma felismerte a hamisítót
Nehór gonoszságára fény derült aznap, mikor Gedeonnal találkozott, aki Isten egyházának egyik igazlelkű tanítója volt. Gedeon évekkel korábban már kiállt Noé király ellen, így volt tapasztalata lelki hamisítókkal (lásd Móziás 19:4–8). Nehór „elkezdett élesen vitatkozni vele, hogy félrevezethesse az egyház népét; de [Gedeon] ellenkezett vele, Isten szavaival intve meg őt” (Alma 1:7). Gedeon felismerte, hogy Nehór egy hamisító. Miután lelepleződött, Nehór Sátán egy másik módszeréhez folyamodott: a gyilkossághoz. Ám Gedeon halála nem volt hiábavaló. A nép Nehórt, a hamisítót Alma elé vezette, hogy ő megítélje.
Alma felismerte, hogy nem elég, hogy Nehór vétkes volt a papi mesterkedésben és a gyilkosságban, de hogyha ezt büntetlenül hagyják, akkor a papi mesterkedés a nép között „a teljes pusztulásukhoz vezetne” (Alma 1:12). Így Nehórt halálra ítélték, és „szégyenteljes halált szenvedett” (Alma 1:15).
Gedeon és Alma a mi példaképeink. Mikor velünk van a Lélek, akkor úgy fogjuk látni és hallani a dolgokat, „ahogy azok valójában vannak” (Jákób 4:13). Sátán hamis terveit és módszereit olyan „tökéletes tudással [ismerhetjük fel], miként a nappali világosság különbözik a sötét éjszakától” (Moróni 7:15).
A mi hamis ellenségünk okos, de Gedeonhoz és Almához hasonlóan mi még okosabbak lehetünk. Ahogy én is fokozatosan kezdtem felismerni a dollárbankjegyeim közti különbségeket, a szemünket, valamint az elménket és a lelkünket szintén fokozatosan hozzá tudjuk szoktatni, hogy felismerjék az igazság és a hazugságok közti különbséget. Ha így teszünk, fel fogjuk ismerni a hamisítókat, és ellen tudunk majd állni a hazugságaiknak.