Jézus a Krisztus: Utolsó napi próféták bizonysága
Illusztrációk: Jim Madsen
Az Úr Jézus Krisztus így hívott minket: „Tanulj tőlem, és hallgass a szavaimra; járj Lelkem szelídségében, és békességed lesz énbennem!” (T&Sz 19:23). Amint tudod, ez a szentírásvers az idei közös tevékenység mottója. Elgondolkoztál már azon, hogy miként fogsz tanulni Tőle és hallgatni a szavaira?
A Tőle való tanulásnak egyik módja az egyház elnökein keresztül valósul meg: utolsó napi prófétákként, akiket Krisztus különleges tanúinak hívtak el, mindig is bizonyságot tettek és fognak is tenni a Szabadítónak arról a halandóság előtti, halandó és halandóság utáni isteni szerepéről, melyet Mennyei Atya örökkévaló tervében tölt be.
Halandóság előtti élet
„Tudjuk, hogy a szabadítás Krisztusban van; hogy Ő volt az Örökkévaló Atya Elsőszülött Fia; hogy a mennyei tanácsokban Őt választották ki és rendelték el előre, hogy kimunkálja a végtelen és örök engesztelést; hogy Isten Fiaként született a világra; és hogy az evangéliumon keresztül napvilágra hozta az életet és a halhatatlanságot.”1
Joseph Fielding Smith elnök (1876–1972), az egyház 10. elnöke
„Isten Fiának… hatalmában állt világokat alkotni, irányítani azokat. Az Egyszülött Fiúként jött el ide, hogy eleget tegyen egy bizonyos küldetésnek, hogy… az egész emberiség számára véghezvigye a szabadítást. Életét adva megnyitotta a feltámadás ajtaját, és megtanította, melyik út vezet minket az örök élet elnyeréséhez”2.
Harold B. Lee elnök (1899–1973), az egyház 11. elnöke
„Jézus Krisztus volt a Mindenható Úristen, és ma is az. (Lásd Móziás 3:5.) Már a születése előtt kiválasztatott. Ő volt a mennyek és a föld teljhatalmú Teremtője. Ő a világosság forrása és mindeneknek a világossága.”3
Ezra Taft Benson elnök (1899–1994), az egyház 13. elnöke
Halandó élet
„Krisztus földi küldetésének célja az volt, hogy áldozatként felajánlja magát, megváltva ezzel az emberiséget az örök haláltól. […]
Nincs olyan lény, akinek hatalmában állna megszabadítani az emberi lelkeket, és örök életet adni nekik, kivéve az Úr Jézus Krisztust az Atyja vezérlete alatt.”4
Wilford Woodruff elnök (1807–1898), az egyház 4. elnöke
„Jézus a világ Megváltója, az emberiség Szabadítója. […]
Azért jött, hogy megtanítsa nekünk Isten jellemét, és példa és előírás által megmutatta az ösvényt, melyen ha járunk, visszavezet minket az Ő színe elé. Azért jött, hogy szétszakítsa a halál kötelékeit, melyekkel az ember meg volt kötözve, és lehetővé tette a feltámadást, megfosztva ezzel a sírt a dicsőségétől és a halált fullánkjától.”5
Heber J. Grant elnök (1856–1945), az egyház 7. elnöke
„Jézus Krisztus nagyobb hatással volt az emberiségre, mint bárki, aki valaha is élt. […]
Meggyógyította a betegeket, visszaadta a vakok látását, kiűzte a gonosz lelkeket, visszaadta a holtak életét, vigaszt nyújtott az elnyomottaknak, terjesztette a szeretet evangéliumának jó hírét, bizonyságot tett az Atyáról, tanította a szabadítás örökkévaló tervét, és lefektette egy olyan szervezet alapjait, amely majd gondoskodni fog az ember szabadításáról – ez pedig az Ő egyháza.”6
Spencer W. Kimball elnök (1895–1985), az egyház 12. elnöke
Halandóság utáni élet
„Vallásunk alapvető tantételei az apostolok és a próféták bizonysága Jézus Krisztusról; az, hogy Ő meghalt, eltemették, és harmadnap feltámadt, és felemelkedett a mennybe; és a vallásunkra vonatkozó minden más dolog ennek csupán függeléke.”7
Joseph Smith elnök (1805–1844), az egyház 1. elnöke
„[Ő] győzelmet aratott a halál, a pokol és a sír felett, és dicsőségesen feltámadt, lévén Istennek, magának az örökkévaló Atyának a Fia, a Messiás, a béke Hercege, a Megváltó, a világ Szabadítója. [D]iadalt aratott mindenek felett, és mindörökre felemelkedett Isten jobbjához.”8
John Taylor (1808–1887), az egyház 3. elnöke
„Ünnepélyes és hálás tanúságot teszek arról, hogy Jézus a Krisztus, a világ Szabadítója. Bizonyosan Ő hódolatunk középpontja és a boldogságunk kulcsa. Kövessük az Isten Fiát minden módon és az élet minden területén! Tegyük Őt a példaképünkké és az iránymutatónkká!”9
Howard W. Hunter elnök (1907–1995), az egyház 14. elnöke
„Nem lehetek eléggé hálás a Szabadítóm és Megváltóm által véghezvitt engesztelésért. Tökéletes életének betetőzéseként hozott áldozata – kimondhatatlan kínok között felajánlott áldozata – révén széjjelszakadtak a halál kötelékei, és biztosítva lett mindenki feltámadása. Ezen túlmenően pedig megnyíltak a celesztiális dicsőség kapui mindazok előtt, akik elfogadják az isteni igazságot és engedelmeskednek az előírásainak.”10
Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008), az egyház 15. elnöke