Nyomtatásban nem jelenik meg
Mi van akkor, ha úgy tűnik, nem jön válasz az imáimra?
Gondold át ezt a hét ötletet, hogy még többet megtudj arról, hogyan válaszol meg Mennyei Atya minden igazlelkű imát.
A szentírásokban újra és újra ezt az ígéretet olvassuk: „Kérjetek Istentől; kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Joseph Smith Translation, Matthew 7:12 [in Matthew 7:7, footnote a]; vö. Máté 7:7). Ezen ígéret fényében mit lépünk, amikor úgy érezzük, hogy imáink, fohászaink és vágyaink megválaszolatlanok maradnak?
Időnként természetes, ha úgy reagálunk erre, hogy eltűnődünk, vajon Isten valóban hallja-e vagy megválaszolja-e az imáinkat. Esetleg azt gondolhatjuk, hogy Ő mindenki más imáját megválaszolja, csak az enyémet nem. Vannak azonban más válaszok is, amelyek segíthetnek nekünk erőre vagy reményre lelni ahhoz, hogy hittel haladjunk előre, vagy felismernünk, milyen sokféleképpen válaszolhatja meg Mennyei Atya az imáinkat.
Mindegyik válasz azzal kezdődhet, hogy hiszünk Istenben, aki „az igazság Istene…, és nem hazudhat” (Ether 3:12, lásd még Titus 1:2). Amikor eszünkbe jut ez a tan, akkor nem kell azon tűnődnünk, vajon Isten megválaszolja-e az imáinkat; helyette inkább arra összpontosíthatjuk az erőfeszítéseinket, hogy az Ő kezét és útmutatását keressük az életünkben, tudván, hogy Ő megválaszol minden imát. Ez a hét megközelítés megmutat néhányat azon tantételekből, amelyek segíthetnek meglátnunk, hogyan kaphatunk és ismerhetünk fel áldásokat és válaszokat Mennyei Atyától.
1. Bízz abban, hogy Isten a legjobbat akarja a számodra!
Nagyot fejlődhet az a képességünk, hogy hittel haladjunk előre, amikor emlékezünk arra, hogy Mennyei Atyánk mindig a mi érdekünket tartja szem előtt. Amint azt Richard G. Scott elder (1928–2015) a Tizenkét Apostol Kvórumából tanította, Isten ahelyett, hogy minden imára úgy válaszolna, ahogy szeretnénk, irgalmasságában „mindig úgy és akkor válaszol az imáinkra, ahogy az a legjobban szolgálja örökkévaló javunkat”1.
Miközben megtanulunk bízni abban, hogy Mennyei Atya valóban a legjobb módon fog válaszolni nekünk, békességre és hálára lelhetünk a csalódás helyett olyankor, amikor az imákra nem úgy kapunk választ, ahogyan azt reméltük. Képesek vagyunk jókedvvel megtenni „mindazon dolgokat, amikre erőnkből telik”, várva „az ő karjának felfedését” (Tan és szövetségek 123:17) az eljövendő örömtelibb áldásokban.
2. Tanulj és keress konkrét útmutatást!
Russell M. Nelson elnök azt mondta, hogy „az Úr szereti az erőfeszítést”2. Nem várhatjuk el, hogy válaszokat kapjunk, ha nem vagyunk hajlandóak munkát belefekteni. Amikor Oliver Cowdery nem kapott meg egy általa kért áldást, az Úr így emlékeztette őt (és minket is):
„Íme, nem értetted meg; feltételezted, hogy megadom ezt neked, amikor nem gondoltál bele, csak kértél engem.
De íme, én azt mondom neked, hogy tanulmányoznod kell azt az elmédben; majd meg kell kérdezned tőlem, hogy helyes-e, és ha helyes, akkor tebenned égővé teszem kebledet; érezni fogod tehát, hogy helyes” (Tan és szövetségek 9:7–8).
Ha egy általános kérdésre konkrét választ várunk, akkor lehet, hogy inkább át kell váltanunk egy tanulmányozott, konkrét kérdésre, és ezután kérni a megerősítést. Ha például azért imádkozunk, hogy megtudjuk, mi legyen a következő lépésünk, de az útmutatásért való imádkozáson kívül nem sok mindent teszünk, akkor meg kell győződnünk arról, hogy megvizsgáltuk a lehetőségeinket, alaposan mérlegeltük azokat, és az evangélium tantételeit követve választottuk ki a legjobb lehetőséget. Ezután pedig tárjuk azt az Úr elé, hogy megerősítse: ez a legjobb választás.
3. Légy nyitott több lehetőségre is!
Ha emlékezünk arra, hogy Isten útjai magasabbak a mi útjainknál (lásd Ésaiás 55:9, lásd még 8. vers), az segíthet nyitottnak lennünk azon különböző módokra, melyeken Mennyei Atya megválaszolhatja az imáinkat. Scott elder például arról tanított, hogy a gyógyulást kérő imákra sokféle módon érkezhet válasz: „Fontos megérteni, hogy az Ő gyógyítása jelenthet fizikai gyógyulást vagy a terhek könnyítését vagy akár annak a megértését is, hogy érdemes mindvégig türelmesen kitartani, hiszen Istennek bátor fiakra és leányokra van szüksége, akik készek csiszolódni, amikor ez az Ő akarata az Ő bölcsessége szerint.”3
Az imánk céljához kapcsolódó szentírások és prófétai tanítások tanulmányozása segíthet felismernünk a válaszokat, melyeket Mennyei Atya számos formában adhat meg nekünk. Ha így teszünk, az segít elkerülnünk, hogy rövidlátóak4 legyünk, és nyitottá tesz bennünket Isten akaratára és tudására.
4. Alázatosan fogadd el a nemleges választ!
Időnként a nemleges válasz az, amely „a legjobban szolgálja örökkévaló javunkat”. Amikor ez történik, erőt meríthetünk Nelson elnök e tanácsából, amely segíthet felismernünk Isten szeretetét és irgalmát:
„Nem minden imánk kerül vágyaink szerint megválaszolásra. Alkalmanként a válasz nemleges. Nem kell meglepődnünk ezen. A szerető földi szülők sem mondanak igent gyermekük minden kérésére. […]
Mennyei Atyánk akaratával összhangban kell imádkoznunk. Próbára akar tenni minket, meg akar erősíteni, és segíteni akar, hogy kihozzuk magunkból a lehető legjobbat. Amikor Joseph Smith prófétát Liberty fogházában tartották őrizetben, ő szabadulásért imádkozott. Imáira egy magyarázat érkezett válaszként: »…mindezen dolgok tapasztalatot adnak neked, és a javadra válnak majd« (Tan és szövetségek 122:7).”5
Amikor a kapott válasz nemleges, másfajta erőre lelhetünk, ha a körülményeinkből fakadó növekedésre, tapasztalatra és jóságra törekszünk.
5. Ne feledd, hogy Isten tiszteletben tartja az önrendelkezést!
Néhány válasz, melyért imádkozunk, megkövetelheti tőlünk, hogy használjuk az önrendelkezésünket és hittel cselekedjünk, mielőtt választ kapnánk. David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy amikor Izráel gyermekeinek át kellett kelniük a Jordán folyón, addig nem látták megnyílni a vizet, amíg bele nem léptek (lásd Józsué 3:15–16). Amint tanította: „A valódi hit az Úr Jézus Krisztusban összpontosul, Őrá összpontosít, és mindig cselekvéshez vezet.”6
Hajlandóak vagyunk hittel cselekedni anélkül, hogy választ kapnánk, valamint bízni Isten ígéreteiben és tanításaiban? Ha igen, akkor észrevehetjük, hogy Mennyei Atya kivár a nekünk adandó válasszal, amíg hitünk próbára nem tétetik (lásd Ether 12:6). Néha az ehhez szükséges teendőink nem közvetlenül a vágyott célunkhoz, hanem inkább egy olyan szívbéli változáshoz kapcsolódnak, amely felkészít bennünket a válasz befogadására.
Figyeld meg például az alázat szerepét a Tan és szövetségek 112:10-ben megígért áldásokkal kapcsolatban: „Legyél alázatos; és az Úr, a te Istened kezednél fogva vezet majd téged, és választ ad néked az imáidra.” Átgondolhatjuk, hogyan segíthet nekünk az alázat arra használni az önrendelkezésünket, hogy a Mennyei Atya nekünk szánt áldásaira törekedjünk és befogadjuk azokat.7 Tanulmányozhatjuk Isten szavát is, hogy más olyan kifejleszteni való tulajdonságokat találjunk, amelyek alkalmassá tesznek bennünket a kívánt áldások elnyerésére.
Másrészt, néhány válasz, amelyért imádkozunk, megkövetelheti, hogy mások az önrendelkezésüket használva cselekedjenek. Imádkozhatunk például azért, hogy valaki visszatérjen a teljes egyházi tevékenységhez, változtasson egy viselkedésen, vagy lehetőséget adjon valamire, amit szeretnénk. Mindegyik esetben egy másik személy önrendelkezése is érintett a dologban. Továbbá mivel az önrendelkezés olyan fontos Mennyei Atya számára – hiszen „maga a mennyei háború is erkölcsi önrendelkezésünk miatt dúlt”8 – fontos emlékeznünk arra, hogy Ő még az imáink megválaszolása miatt sem fogja elvenni valaki más önrendelkezését.
Ha úgy tűnik, nem találunk választ egy olyan imára, amely valaki más cselekedeteitől függ, akkor ahelyett, hogy csupán a másik személy változásáért imádkoznánk, imádkozhatunk azért is, hogy megtudjuk, mi mit tehetünk a szeretet vagy türelem fokozásáért a kapcsolatainkban, a saját gyengeségeink legyőzéséért (lásd Máté 7:3–5), vagy azoknak a készségeknek a fejlesztéséért, amelyek segítenek egy új lehetőséghez jutnunk.
6. Légy érdemes a kinyilatkoztatás elnyerésére!9
Ha nehezen kapunk választ az imára, akkor odafigyelhetünk arra, hogy érdemesek legyünk a Szentlélek állandó társaságára. Nelson elnök ezt tanította: „Ha valami megakadályoz abban, hogy ajtót nyissunk a mennyei útmutatás előtt, akkor lehetséges, hogy bűnbánatot kell tartanunk. A bűnbánat lehetővé teszi számunkra az ajtó kinyitását, hogy gyakrabban és tisztábban tudjuk meghallani az Úr hangját.”10
Ide tartozik az érzelmeink kezelése is. Scott elder ezt tanította: „A Szentlélek sugalmazó hatását maguk alá gyűrhetik vagy elfedhetik az olyan erős érzelmek, mint a düh, a gyűlölet, a szenvedély, a félelem vagy a kevélység. Az ilyen hatások jelenléte olyan, mintha úgy próbálnánk élvezni a szőlő finom ízét, hogy közben csípős paprikát rágcsálunk. Mindkét íz jelen van, de az egyik teljesen elnyomja a másikat. Az erős érzelmek is hasonlóképp gyűrik maguk alá a Szentlélek gyengéd sugalmazásait.”11
Olvasd el, Nelson elnök Belenőni a kinyilatkoztatás tantételébe című beszédében, valamint Scott elder Lelki útmutatást nyerni című beszédében, hogyan tudjuk még inkább megtisztítani az életünket, hogy útmutatást kapjunk Mennyei Atyától.
7. Továbbra is imádkozz és ragaszkodj a hithez!
Bármit is csinálsz, ne hagyj fel az imádkozással! „Imádkozz még akkor is, amikor semmi kedved nincs az imádkozáshoz”12 – tanította Scott elder. Használd ezt a pillanatot arra, hogy minden korábbinál jobban megerősítsd a lelki alapodat.
Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából megtanította, miért olyan fontos ez: „Ha a hit próbatételével szembesültök, semmiképp ne távolodjatok el az egyháztól! Ha a hit próbájakor eltávolodtok Isten királyságától, az olyan, mintha a forgószelet megpillantva elhagynátok a vihar elleni biztonságos búvóhelyet.”13
James B. Martino elder a Hetvenektől erre emlékeztetett minket: „»ha éreztétek már úgy, hogy a megváltó szeretet énekét szeretnétek énekelni, akkor azt kérdezem, hogy tudtok-e most úgy érezni?« [Alma 5:26]. Ha most nem is éreztek így, képesek lehettek újra így érezni majd, de fontoljátok meg Nefi tanácsát [az 1 Nefi 15:10–11-ben]. Legyetek engedelmesek, emlékezzetek vissza arra, amikor korábban már éreztétek a Lelket, majd kérjetek hittel! Meg fogjátok kapni a választ, és érezni fogjátok a Szabadító szeretetét és békéjét. Lehet, hogy nem olyan hamar és nem olyan formában fog érkezni, ahogy szeretnétek, de meg fogjátok kapni a választ. Ne adjátok fel! Soha ne adjátok fel!”14
Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy amikor „úgy tűnik, nem és nem és nem kapunk választ az imáinkra, …akkor hitre van szükségetek”. Elmondása szerint ennek a hitnek „erős hitnek, olyan hitnek kell lennie, amely fenntart minket itt és most, nemcsak az ítélet napján vagy valahol a celesztiális dicsőségben”15.