Általános konferencia
Tartós hatalom
2020. októberi általános konferencia


9:53

Tartós hatalom

Csak a hit és Istennek a lelkünket megtöltő igéje elegendő ahhoz, hogy megtartson minket – és lehetővé tegye számunkra, hogy hozzáférjünk az Ő hatalmához.

Drága prófétánk, Russell M. Nelson elnök tanításainak áttekintése során találtam egy szót, amelyet gyakran használt több beszédében is. Ez a szó a hatalom.

Az első általános konferencián, amikor apostolként támogatták, Nelson elnök a hatalomról beszélt.1 Az évek során tovább folytatta a hatalomról való tanítást. Mióta prófétánkként támogattuk Nelson elnököt, tanított már a hatalom – különösen Isten hatalma – tantételéről és arról, miként férhetünk hozzá. Arról tanított minket, miként meríthetünk Isten hatalmából, amikor szolgálattételt nyújtunk másoknak2, miként hívja meg a bűnbánat Jézus Krisztus és az Ő engesztelése hatalmát az életünkbe3, és hogyan áldhat meg a papság – Isten hatalma és felhatalmazása – mindenkit, aki szövetségeket köt Ővele és megtartja azokat.4 Nelson elnök bizonyságot tett róla, miszerint Isten hatalma kiáramlik mindenkire, akit felruháztak a templomban, amint megtartják a szövetségeiket.5

Különösen megérintett Nelson elnök kihívása a 2020. áprilisi általános konferencián. Ezt mondta: „Tanulmányozás és ima által tudjatok meg többet arról a hatalomról és tudásról, mellyel felruháztattatok, vagy ezután lesztek felruházva.”6

Erre a kihívásra válaszul tanulmányoztam és imádkoztam, és megtudtam sok hasznos dolgot a hatalomról és tudásról, mellyel felruháztattam vagy ezután leszek felruházva.

Nem könnyű annak megértése, mit kell tennünk ahhoz, hogy hozzáférjünk Isten hatalmához az életünkben, én azonban felismertem, miszerint ez lehetséges, ha tanulmányozzuk azt az elménkben és imádkozunk a Szentlélekért, hogy megvilágosítson minket.7 Richard G. Scott elder jól érthető leírást adott arról, mi is Isten hatalma: „Hatalom arra, hogy képesek legyünk többet tenni, mint amit önerőnkből megtehetnénk.”8

A szívünk, sőt, a lelkünk megtöltése Isten igéjével, valamint a Jézus Krisztusba vetett hit alkotta alap elengedhetetlen ahhoz, hogy meríthessünk Isten hatalmából ezekben az emberpróbáló időkben. Ha Isten igéjét és a Jézus Krisztusba vetett hitet nem véssük mélyen a szívünkbe, a bizonyságunk és hitünk elbukhat, és elveszíthetjük a hozzáférésünket a hatalomhoz, amelyet Isten nekünk szán. A felületes hit nem elegendő. Csak a hit és Istennek a lelkünket megtöltő igéje elegendő ahhoz, hogy megtartson minket – és lehetővé tegye számunkra, hogy hozzáférjünk az Ő hatalmához.

Amikor Johnson nővérrel a gyermekeinket neveltük, arra biztattuk mindegyikőjüket, hogy tanuljanak meg játszani egy hangszeren. Ám csak úgy engedtük a gyermekeinknek, hogy zeneórákat vegyenek, ha megteszik a saját részüket, és naponta gyakorolnak a hangszerükön. Egy szombati napon a lányunk, Jalynn alig várta, hogy játszhasson a barátaival, de még nem gyakorolt a zongorán. Mivel tudta, hogy 30 perc gyakorlás mellett kötelezte el magát, be akart állítani egy stoppert, mert egy perccel sem kívánt többet tölteni ezzel, mint amennyit muszáj volt.

Amikor a zongorához vezető útján elsétált a mikró mellett, megállt és megnyomott néhány gombot. Ám ahelyett, hogy időzítőt állított volna be, beállította a sütőfunkciót 30 percre, majd megnyomta a Start gombot. Körülbelül 20 percnyi gyakorlás után visszasétált a konyhába, hogy megnézze, mennyi ideje van még hátra, és azt látta, hogy a mikró lángol.

Hátrarohant a kertbe, ahol éppen dolgoztam, azt kiabálva, hogy ég a ház. Gyorsan befutottam, és láttam, hogy a mikrosütő lángol.

Hogy megmentsem a házunkat a porig égéstől, benyúltam a mikró mögé, kihúztam azt a dugaljból, és a kábel segítségével lerántottam az égő sütőt a konyhapultról. Azt remélve, hogy hős leszek, és az otthonunk mellett a napot is megmentem, elkezdtem a kábelnél fogva körkörösen lóbálni a mikrót, hogy távol tartsam magamtól, aztán kimentem az udvarra és egy utolsó lódítással elhajítottam a mikrót a pázsitra. Ott aztán sikerült egy slaggal eloltani a lángokat.

Mi siklott félre? A mikrohullámú sütőben kell lennie valaminek, ami elnyeli az energiát. Amikor nincs benne semmi, ami elnyelhetné az energiát, akkor ő maga nyeli el azt. Felforrósodik és lángra kaphat, felemésztve önmagát a lángokban, hogy hamuvá legyen.9 A mikrónk kigyulladt és leégett, mert nem volt benne semmi.

Ehhez hasonlóan azok, akik hisznek, és mélyen a szívükben van Isten igéje, képesek lesznek elnyelni és legyőzni a lángnyelveket, amelyeket az ellenség elküld majd, hogy elpusztítsanak minket.10 Máskülönben a hitünk, a reményünk és a meggyőződésünk talán nem tart ki, és mint egy üres mikrohullámú sütő, mi is áldozatul eshetünk.

Megtanultam, miszerint Isten igéjének a lelkembe való mély elültetése, az Úr Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hitemmel párosítva lehetővé teszi, hogy merítsek Isten hatalmából, felülemelkedve ezáltal bármin, amit az ellenség az utamba görget. Kihívásokkal szembesülve támaszkodhatunk az Úr Pál által tanított ígéretére: „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.”11

Tudjuk, hogy a Szabadító gyermekként „növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta”12. Tudjuk, hogy felnövekedve „Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben”13. Tudjuk, hogy mire a szolgálattétele elkezdődött, azok, akik hallották őt, „csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala”14.

Felkészülése révén a Szabadító növekedett hatalomban, és képes volt ellenállni Sátán valamennyi kísértésének.15 Amikor követjük a Szabadító példáját, és Isten igéjének tanulmányozásán és a hitünk elmélyítésén keresztül felkészülünk, meríthetünk Isten hatalmából, hogy ellenálljunk a kísértéseknek.

A jelenlegi gyülekezési korlátozások idején, amely helyzet ellehetetleníti a templomlátogatást, különös hangsúlyt fektettem arra, hogy folytassam a tanulmányozást és többet tudjak meg Isten hatalmáról, ami akkor lesz a miénk, amikor templomi szövetségeket kötünk és tartunk meg. A Kirtland templom felszentelési imájában megígértek szerint a templomot Isten hatalmával felfegyverezve hagyjuk el.16 Nincs lejárati dátuma a hatalomnak, amellyel Isten felruházza azokat, akik templomi szövetségeket kötnek és azokat betartják, és nincs korlátozva az ehhez a hatalomhoz való hozzáférés sem a világjárvány alatt. Az Ő hatalma csak akkor tűnik el az életünkből, amikor nem tartjuk be a szövetségeinket, és nem olyan módon éljük az életünket, hogy az folyamatosan érdemessé tegyen bennünket az Ő hatalmának elnyerésére.

Mialatt drága feleségemmel missziós vezetőkként szolgáltunk Thaiföldön, Laoszban és Mianmarban, első kézből tapasztaltuk meg Isten hatalmát, amely azokhoz érkezik, akik szent szövetségeket kötnek a templomban és betartják azokat. A templomlátogatói támogatási alap sok szent számára tette lehetővé ebben a három országban, hogy ellátogassanak a templomba, miután minden tőlük telhetőt megtettek személyes áldozathozatal és felkészülés által. Emlékszem az alkalomra, amikor találkoztam a hithű laoszi szentek egy 20 fős csoportjával a thaiföldi Bangkok egyik repülőterén, hogy segítsek nekik eljutni egy másik bangkoki reptérre, ahol felszállhatnak a Hongkongba tartó járatra. Ezek az egyháztagok ragyogtak az izgatottságtól, hogy végre elutazhatnak az Úr házába.

Laoszi egyháztagok

Amikor a visszaútjukon találkoztunk ezekkel a nagyszerű szentekkel, egyértelműen látszott rajtuk a hozzáadott evangéliumi érettség és kapcsolódó hatalom, amely a templomi felruházásuk elnyeréséből és az Istennel való szövetségkötésükből fakadt. Ezek a szentek tisztán láthatóan az Ő hatalmával felfegyverkezve jöttek el a templomból.17 Ez az arra kapott hatalom, hogy többet tudjanak elérni, mint egyedül tudnának, erőt adott nekik ahhoz, hogy elviseljék az egyháztagsággal járó kihívásokat a hazájukban, valamint továbbhaladhassanak és „rendkívül nagyszerű és dicsőséges híreket vihessenek, igazságban”18, miközben tovább építik az Úr királyságát Laoszban.

Ebben az időszakban, amikor nem tudunk ellátogatni a templomba, vajon mindannyian a templomban megkötött szövetségeinkre támaszkodunk, hogy világos, változatlan útirányt jelöljünk ki az életünkben? Ezek a szövetségek – amennyiben betartjuk őket –, egy képet és elvárásokat adnak a jövővel kapcsolatban, valamint erős elhatározottságot arra, hogy érdemessé váljunk az Úr minden ígéretének elnyerésére a hithűségünk által.

Arra kérlek titeket, hogy törekedjetek Isten azon hatalmának elnyerésére, amelyet nektek szán. Bizonyságot teszek róla, hogy amikor törekszünk erre a hatalomra, megáldatunk annak a szeretetnek a mélyebb megértésével, amelyet Mennyei Atyánk irántunk táplál.

Bizonyságot teszek róla, hogy mivel Mennyei Atya szeret titeket és engem, elküldte Szeretett Fiát, Jézus Krisztust, hogy a Szabadítónk és Megváltónk legyen. Bizonyságomat teszem Jézus Krisztusról, akié minden hatalom19, mindezt pedig Jézus Krisztus nevében teszem, ámen.