Nemesi születési jogotok van
Többet tudhattok meg a földi életetekről és a küldetésetekről, ha felkészültök arra, hogy megkapjátok a pátriárkai áldásotokat, és azt követően tanulmányozzátok azt.
Kedves fiatal nők, az elmúlt évben számtalan alkalommal láttam Isten világosságát ragyogni az arcotokon. Láttam azt az áhítatok alkalmával Brazíliától egészen a Dominikai Köztársaságig. Láttam, amikor kézikocsikat húztatok a pionírok útvonalán. Láthattam a világosságotokat, amikor veletek együtt énekeltem és játszottam a táborokban. Isten világosságát láttam ragyogni az arcotokon a templomok keresztelőkápolnáiban, Mexikótól egészen Utahig. A világosságotok megváltoztatott engem és sok más embert is. Azért rendelkeztek világossággal, mert szó szerint Isten lélekleányai vagytok, „felmagasztosult szülők utódai”1, isteni természettel és örökkévaló rendeltetéssel2. Az első leckéiteket mennyei szüleitektől kaptátok a lelkek világában3. Leküldtek benneteket a földre, hogy „próbára” tegyétek magatokat4.
Ti most abban a korban vagytok, amikor néhány nagyon fontos döntést kell meghoznotok. Mivel rengeteg helytelen üzenettel bombáznak titeket azzal kapcsolatban, hogy kik vagytok, ezért szükségetek van egy kiegészítő útmutatásra. Többet tudhattok meg a földi életetekről és a küldetésetekről, valamint a bennetek lévő világosságról, ha felkészültök arra, hogy megkapjátok a pátriárkai áldásotokat, és azt követően tanulmányozzátok azt.
Soha nem vagytok túl fiatalok ahhoz, hogy elkezdjetek tanulni a pátriárkai áldásotokról5. Örülök annak, hogy még azelőtt megszereztem az áldást, mielőtt a világ túl nagy hatást gyakorolt volna rám a zavarba ejtő és helytelen üzeneteivel. Azzal a megnyugtató érzéssel jöttem el onnan, hogy az Úr szeret engem és ismer engem, és attól a naptól kezdve a gondolataim sokkal inkább az örökkévalóságra összpontosultak, nem pedig a népszerűségre.
A fiatal nőknek most kell felkészülniük, majd pedig elnyerniük a pátriárkai áldásukat. A püspökötök vagy a szüleitek segíthetnek eldönteni, hogy számotokra mikor jött el az idő, mert a megfelelő életkor és a felkészültség személyenként változik6. Amikor megértitek a pátriárkai áldás értelmét és célját, és az Úr munkáját őszinte vágygyal szeretnétek végezni, akkor elég érettek vagytok arra, hogy megkapjátok az áldásotokat7. Néha az emberek a szükségesnél is hosszabb ideig várnak arra, hogy megkapják az áldásukat, mert azt gondolják, hogy valamilyen különleges elvárásoknak kell megfelelniük. Ha érdemesek vagytok arra az ajánlásra, amellyel kereszteléseket végezhettek a templomban, akkor érdemesnek kell lennetek a pátriárkai áldás elnyerésére is. Nagyon fontos, hogy böjttel és imádkozással felkészüljetek az áldásotokra, hogy a lelketek alázatos és tanítható legyen. A személyes felkészülés nagyon fontos.
Amikor megkapjátok az áldásotokat, akkor bepillantást nyertek az örökkévalóságba. Lassan feltárul előttetek annak a képe, ami rátok vár a jövőben, mert az áldásotok utalni fog az örökkévaló célotokra és utazásotokra. Az áldást adó pátriárka addig nem tudja, hogy mi lesz az áldásotokban, amíg meg nem adja azt. Az, hogy mit mond, attól függ, hogy mit mond neki a Lélek. Az áldásotokban, elmondják nektek, hogy Izráel házának melyik ágából származtok. Ez a családi vonalatok, melyet néha törzsnek neveznek. Valamennyi törzs Ábrahámhoz, a nagyszerű pátriárkához vezet vissza. A leszármazási vonalatok nagyon fontos. Ez azt jelenti, hogy részei vagytok az Ábrahámnak adott nagyszerű ígéreteknek, miszerint általa a világ valamennyi nemzete áldott lesz8.
A leszármazásotok „vérszerinti rokonságot jelent”9. Ezáltal lesztek szó szerint a „próféták gyermekei”10, nemesi születési jogokkal. Ezért mondogatjuk olyan gyakran, hogy „nemesi születési joggal”11 bíró fiatalok vagytok, és királyi, „választott nemzedékhez”12 tartoztok.
Az egyik barátom azt mondta: „Amikor 16 éves koromban csatlakoztam az egyházhoz, kezdtem megismerni az identitásomat. Megkaptam a pátriárkai áldásomat, amelyben azt mondták nekem, hogy Izráel házából származom. Akkor még nem voltam tisztában azzal, hogy ez mit jelent, de az évek folyamán megtudtam, hogy azzal a nagyszerű kiváltsággal rendelkezem, hogy közvetlenül a prófétáktól származom. Becses örökséggel és a legjobb lehetőségekkel rendelkezem.”
Ábrahámhoz hasonlóan, ti is törekedjetek az áldásra, hogy nagyobb tudással rendelkezzetek, és útmutatásokat kapjatok az Úrtól13. Amikor megkapjátok az áldásotokat, rájöttök majd, hogy az Úr név szerint ismer benneteket. Az egyház kezdeti időszakában, nagyon sokan kérték Joseph Smitht, hogy kérjen nekik az Úrtól az életükre vonatkozó konkrét útmutatásokat. E kinyilatkoztatások némelyike most megtalálható a Tan és a szövetségek egyes szakaszaiban. A korai szentekhez hasonlóan, úgy tekinthettek a pátriárkai áldásotokra, mint a ti saját „személyre szóló szentírásotokra”14. Ezt szentként kell kezelni, és ne osszátok meg senki mással a közvetlen családtagjaitokon kívül!15
A pátriárka előre láthatja az életetek fejlődését és állapotát, és adhat nektek ezekkel kapcsolatos áldásokat. Egy fiatal nő azt mondta nekem: „Olyan dolgokat is mondott nekem az áldás alatt, amelyeket még a szüleim sem tudtak.” James E. Faust elnök azt mondta, hogy minden egyes pátriárkai áldás „Istentől eredő inspirált, személyes kinyilatkoztatás”. Minden egyes áldás „olyan csillag, melyet követni kell…, és egyben lelkünk horgonya is. Felfedik a képességeinket és a lehetőségeinket.16
Packer elnök azt mondta, hogy az áldásunk „egy [bekezdés] a lehetősége[ink] könyvéből”17. Monson elnök az áldásunkat „a világosság Liahónájának”18 nevezte.
Mivel a pátriárkai áldást nem arra szánták, hogy mindazt megjövendölje, ami az illető életében előfordul majd, keressük és kövessük a Szentlélek útmutatását, hogy jobban megértsük életünk célját. Az evangélium tanításai mindig elvezetnek bennünket rendeltetésünk és kiváltságaink teljes megértéséhez. Például, a pátriárkai áldás lehetséges, hogy nem említi meg, hogy az illető személy megházasodik és gyerekei születnek, de az evangélium arra tanít minket, hogy házasodjunk a templomban és alapítsunk családot. Saját magunktól, meghatározott személyes utasítás nélkül is követhetjük ezeket az evangéliumi tanításokat.
Amikor még gimnáziumba jártam, az egyik pályaválasztási tanácsadó, miután átnézte a vizsgaeredményeimet, azt mondta nekem, hogy szerinte nem menne nekem az egyetem. Miután azonban imádságos lélekkel tanulmányoztam a pátriárkai áldásomat, úgy éreztem, hogy nem szabad lemondanom az egész életemen át tartó célomról. Így, mivel bepillantásom volt az Úr számomra készített tervébe, remény költözött a szívembe és magabiztosan mehettem tovább. Rájöttem, hogy sikeres vagyok azon a területen, és megszereztem az egyetemi diplomát. Amikor tudjuk, hogy kik vagyunk, és mit kell tennünk, akkor könnyebb az oktatással, a pályaválasztással és a házassággal kapcsolatos fontos döntéseket meghozni. Könnyebben ragyogtathatjuk világosságunk a családi körben, a barátaink között és a nyilvánosság előtt is.
A Szabadító azt mondta: „Bizony, bizony mondom nektek, reátok bízom, hogy ti legyetek e nép világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni.
Íme, ha gyertyát gyújt az ember, akkor véka alá teszi azt? Nem, hanem gyertyatartóra, és az világosságot ad mindenkinek, aki a házban van;
Engedjétek tehát, hogy úgy ragyogjon világosságátok ezen nép előtt, hogy láthassák a jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Atyátokat, aki a mennyben van.”19
Amikor tudjátok, hogy kik vagytok, és hogy mit kell tennetek az életetekkel, akkor majd nem akarjátok elrejteni a világosságotokat.
Például, nem akarjátok majd „elrejteni” világosságotokat azáltal, hogy olyan ruhát viseltek, amely csökkenti királyi lehetőségeteket. Nem akartok majd szemérmetlen történeteket és nyelvezetet használni, illetőleg elcsúfítani a testeteket tetoválással vagy más hasonló dologgal, amely lealacsonyító lenne egy királyi születésű leány számára. Nem csökkentenétek születési jogotok értékét azáltal, hogy veszélyes és függőséget okozó anyagokat vesztek magatokhoz. Nem néznétek erkölcstelen dolgokat és nem is vennétek részt semmi olyanban, amely lealacsonyítaná nemesi állapototokat. Törekedtek mindarra, ami dicséretre méltó és erényes és szép és jónak mondott,20 mert tudjátok, hogy nemesi örökséggel bírtok.
Ti az ígéret nagy becsben tartott gyermekei vagytok. Amennyiben betartjátok az Úr rendelkezéseit és parancsolatait, és hallgattok a hangjára, akkor megígérte nektek, hogy feljebb valóvá tesz titeket minden nemzetnél dicséretben, névben és dicsőségben21. A pátriárkai áldásotok inspiráljon benneteket, hogy amikor szükséges, változtassatok az életeteken. Olyan ígéreteket is tartalmaz, amelyek a hithűségeteken múlnak. Amennyiben nem vagytok hithűek, akkor nem számíthattok arra, hogy beteljesüljön az áldás.
Néha a fiatal nők azt hiszik, hogy ha hibákat követtek el, akkor érdemtelenné váltak arra, hogy megkapják a pátriárkai áldásukat, illetve alkalmatlanná tették magukat a már megkapott áldásra. Ne feledjétek, az Úr Jézus Krisztus alapvető tanítása a belé és a hatalmába vetett hit, hogy megszenvedett a bűneinkért. „Sátán el akarja hitetni veletek, hogy nem tarthattok bűnbánatot, pedig ez egyáltalán nem igaz!”22 Amikor hetente veszünk az úrvcsorából, elkötelezzük magunkat, hogy jobbá tesszük az életünket. Állandóan meg kell próbálnunk új emberré válni, aki egyre inkább hasonlít Krisztusra. Pál apostol ezt úgy hívta, hogy „új életben”23 járni. Ha olyan súlyos hibákat követtetek el, amelyek megvonhatják tőletek a nemesi születési jogaitokat, hajlandó- nak kell lennetek arra, hogy a bánat könnyeit elvigyétek a püspökötökhöz. Ő a barátotok a bűnbánat folyamatában, és arra lett elválasztva, hogy bíróként szolgáljon a földön az Úr helyett, aki az Örökkévaló Bíró. A bűnbánat egy hatalmas radírhoz hasonlít, amely a maradandónak hitt tintát is ki tudja törölni. Ez nem könnyű, de lehetséges.24 Az Úr azt mondta: „Aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé.”25
Kedves fiatal nők, a pátriárkai áldásotok segítségével megtudhatjátok, hogy nemesi születési jogokkal rendelkeztek. Ahogy idősebbek lesztek, látjátok majd, hogy az áldásban szereplő próféciák beteljesülnek az életetekben. Az Úr fontos és izgalmas dolgokat tartogat a számotokra. Most rajtatok van a sor, hogy „[fel]keljetek és ragyogjatok, hogy világosságotok zászló lehessen a nemzetek számára”26. „Engedjétek tehát, hogy úgy ragyogjon világosságotok ezen nép előtt, hogy láthassák a jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Atyátokat, aki a mennyben van.”27 Jézus Krisztus nevében, ámen.