Hitet tanúsítva

Malinda Morrison, Nyugat-Ausztrália

A felsőfokú hitoktatás iránti szeretetem még az ifjúsági hitoktatáson kezdődött. 14 évesen lettem az egyház tagja, és szomjaztam a tudást. Élveztem, hogy az evangéliumról tanulhatok, és szerettem a csodálatos barátokat és oktatókat, akikkel eközben találkoztam.

Időnként nehéz volt részt venni az ifjúsági hitoktatáson. A családom, akik nem tagjai az egyháznak, nem támogattak ebben. Végül más utolsó napi szentek segítségével sikerült eljárnom a kora reggeli hitoktatásra. A családom látta, hogy komolyan veszem az egyháztagságomat. Ez volt az én „plusz egy mérföldem”.

Ugyanúgy, ahogyan az ifjúsági hitoktatás gazdagította az életemet tizenéves koromban, a felsőfokú hitoktatás is áldást hozott fiatal felnőtt éveimre. Szívemben és elmémben kincsként őriztem Krisztus szavait (lásd T&Sz 6:20; 84:85). Ezek a tanítások segítettek, hogy misszionáriusként még eredményesebben szolgálhassam az Urat.

Hálás vagyok a felsőfokú hitoktatásért, és azért, hogy tudhatom: ez egy sugalmazott program, mert a saját életemben és mások életében is láttam annak áldásait.