A leghasznosabb tudás
A Brigham Young Egyetem–Idaho 2004. november 8-i áhítatán elhangzott beszédből. A teljes beszéd angol nyelvű szövegéért látogasson el a következő címre: www.byui.edu/Presentations/transcripts/devotionals/2004_06_08_christensen.htm.
Néhányan, akik ismeritek az Oxford Egyetemet, talán tudjátok, hogy ez a világ legrégibb egyeteme. Az 1410-ben készült épület, melyben diákként laktam, ránézésre gyönyörű volt, de lakásnak igencsak kényelmetlennek bizonyult. Amikor megérkeztem Oxfordba, rájöttem, hogy nehéz lesz az egyház tevékeny tagjának maradnom. A Rhodes Alapítvány, ahonnan az ösztöndíjat kaptam, rengeteg programot szervezett az ösztöndíjat igénylőknek.
Amikor feltettem maganak a kérdést, hogy mennyire szeretnék tevékeny lenni az egyházban, rájöttem: nem is tudom, hogy a Mormon könyve igaz-e. Többször is olvastam már, de általában a szüleimtől vagy a Brigham Young Egytem oktatójától kapott feladatom részeként. Ez alkalommal azonban kétségbeesetten szükségem volt arra, hogy tudjam, igaz-e a Mormon könyve. Eldöntöttem, hogy minden este 11 és éjfél között a Mormon könyvét fogom olvasni, hogy kiderítsem, igaz-e.
Elgondolkodtam, hogy merjek-e ennyi időt eltölteni ezzel, mert éppen egy nagyon kimerítő akadémiai programban vettem részt: gyakorlati ökonometriát tanultam. Igyekeztem két év alatt befejezni a programot, amelyet a legtöbben általában három év alatt végeztek el. Nem tudtam, vajon megengedhetem-e magamnak, hogy naponta egy órát áldozzak az olvasásra.
Ennek ellenére megtettem. Este 11-kor letérdeltem a kőfal melletti kis radiátorhoz, és hangosan imádkoztam. Elmondtam Istennek, mennyire elszántan próbálom kideríteni, hogy igaz-e a Mormon könyve. Mondtam Neki, hogy ha kinyilvánítja számomra, hogy igaz, akkor életemet annak szeretném szentelni, hogy az Ő királyságát építsem. Elmondtam neki azt is, hogy ha viszont nem igaz, azt is biztosan tudnom kell, mert akkor annak fogom szentelni az életemet, hogy kiderítsem, mi igaz.
Elolvastam a Mormon könyve első oldalát. Amikor az oldal aljára értem, megálltam. Elgondolkodtam azon, amit olvastam, majd megkérdeztem magamtól: „Lehetséges, hogy ezt egy sarlatán írta, aki meg akarta téveszteni az embereket, vagy tényleg Isten egyik prófétájától származik? Mit jelentett ez nekem, az én életemben?” Ezután letettem a könyvet, majd letérdeltem, hogy imádkozzak. Újra azt kértem Istentől: „Ha ez a könyv igaz, kérlek, mondd el!” Ezután visszaültem a székbe, ismét kézbe vettem a könyvet, lapoztam, elolvastam az oldalt, majd a lap alján megálltam, és megismételtem a korábbiakat. Ezt tettem minden éjjel egy órán keresztül, nap nap után, abban a hideg, dohos szobában, Oxfordban.
Egyik este, amikor már a 2 Nefi végén lévő fejezeteknél tartottam, elmondtam az imámat, leültem a székemre és kinyitottam a könyvet. Hirtelen egy meleg, szeretetteljes érzés töltötte be a szobát. Körülölelt és átjárta a lelkemet. Olyan erős szeretetet éreztem, amilyet korábban el sem tudtam képzelni. Sírni kezdtem. Miközben a könnyeimen keresztül olvastam a Mormon könyve szavait, megláttam az igazságot a szavakban, amelyet azelőtt nem is reméltem, hogy egyszer képes leszek felfogni. Láttam az örökkévalóság dicsőségeit, láttam, hogy fiaként mennyi mindent tartogat számomra Isten. Ez a Lélek az egész óra folyamán velem maradt, és a többi estén is, amikor imádkoztam és olvastam a szobámban a Mormon könyvét. Ugyanez a Lélek mindig visszatért hozzám, örökre megváltoztatva a szívemet és az életemet.
Olykor visszatekintek arra a vívódásra, mikor azon gondolkodtam, megengedhetem-e magamnak, hogy minden nap egy órára felfüggesszem a gyakorlati ökonometria tanulást, csak hogy kiderítsem, igaz-e a Mormon könyve. A gyakorlati ökonometriát évente talán egyszer, ha használom. Azt a tudásomat azonban, hogy a Mormon könyve Isten szava, életem minden napján számtalanszor alkalmazom. Az összes eddigi tanulmányaim közül ez a leghasznosabb tudás, melyet valaha is megszereztem.
Ha talán még mindig mások bizonyságának fényében éltek, buzdítalak benneteket, hogy különítsetek el minden nap egy órát arra, hogy kiderítsétek saját magatok számára: igaz-e a Mormon könyve. Ez meg fogja változtatni a szíveteket, miként az enyémet is megváltoztatta. Aztán egy nap majd visszamentek oda, ahol akkoriban éltetek, amikor Isten kinyilatkoztatta ezt a számotokra, és rámutatva a helyre, ezt mondhatjátok a gyermekeiteknek és a házastársatoknak: „Ez egy szent hely, mert itt tudtam meg, hogy Jézus a Krisztus.”
Mivel arra törekedtem, hogy felmagasztaljam elhívásomat, és megismerjem Jézus Krisztust, képes vagyok szilárd bizonyságot tenni arról, hogy Ő Isten Fia, és hogy Ő él. Biztosan tudom, hogy Ő mindannyiunkat ismer és szeret.