Egy lecke, amely megváltoztatta a családi estjeinket
Három kisgyermekünk van, a két kisebbik egy és három éves, a legnagyobb pedig ötéves. A családi estjeink eleinte katasztrofálisak voltak. A gyerekek állandóan nyüzsögtek, folyton magukra vonták a figyelmet. A feleségemmel majdhogynem kudarcot vallottunk.
Aztán egy hétfői estén a feleségem a lámánita Sámuelről tanított. A szemléltetéshez flaneltáblát és színes képeket használt. Felváltva ragasztgattuk fel a képeket a táblára, abban a sorrendben, ahogy személyek a feljegyzésben szerepeltek. A gyermekek nagyon élvezték a leckét. Hosszú hónapok óta ez volt az első olyan családi estünk, ahol érezni lehetett a Lelket.
Ez a lecke teljesen átformálta a családi estjeinket. Olyan leckéket kezdtünk készíteni számukra, melyekbe jobban be tudtuk vonni őket, a gyermekek pedig lelkesen jelentkeztek, kivették a részüket a feladatokból, amitől a családi est végül működni kezdett. Több időt szakítottunk a családi estek megtervezésére is. Gondoskodtunk arról, hogy a családi est programja mindig változatos legyen. A különféle tevékenységek pedig segítettek fenntartani a gyermekeink érdeklődését.
Tudatos erőfeszítésre volt szükségünk ahhoz, hogy ezeket bevezessük és megőrizzük a családi estjeinken. A gyermekeink mostanra már nagyon várják a családi estet, és sokkal inkább képesek együttműködni a leckék során.