Böjt a prófétáért
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Hawaiin él.
Silioti szerette Kimball elnököt. Azt akarta, hogy meggyógyuljon.
„Tápláld lelkünk, töltsd el szívünk, és áldd meg böjtünket” (Himnuszok, 80. sz.).
Silioti hazafelé tartott az iskolából a sárgálló papayáktól és érett, rózsálló mangóktól roskadozó fák alatt. A gyümölcsöket látva eszébe jutott, mennyire éhes. Az is eszébe jutott, hogy ez egy különleges nap. Ebben a tongai cövekben ezen a napon mindenki a prófétáért, Spencer W. Kimball elnökért böjtölt. A próféta beteg volt, és műtétre várt. Estére a cövekből mindenkit egy közös imádságra vártak, hogy együtt zárják le a böjtöt.
A házukhoz érve Silioti megérezte az umuban, ebben a földbe vájt kemencében sülő étel illatát. A gyomra megkordult. Silioti örült, hogy már elég idős a böjthöz, de tanítási napon jóval nehezebb volt böjtölni, mint vasárnap.
A lány igyekezett elfeledkezni arról, hogy mennyire éhes. Gyűjtött egy kis tűzifát, és feltakarította a leveleket, amelyek az udvarukat árnyékoló kenyérfákról hullottak alá.
„Mennyei Atya meg fogja érteni, ha megiszom egy korty vizet” – gondolta Silioti, miközben kezet mosott a házimunka után. Aztán arra gondolt, hogy milyen nagyon szereti Kimball elnököt. Azt akarta, hogy meggyógyuljon. Úgy döntött, hogy várni fog.
Leült a tornácra és a fejét édesanyja ölébe hajtotta. Nagyon elfáradt.
„Ha úgy érzed, befejezheted a böjtöt” – mondta Anya.
„De én böjtölni szeretnék – felelte Silioti. – Meg tudom csinálni.”
Amikor Apa hazajött a munkából, a családból mindenki segített kitakarni az umut. Kivették a levelekbe tekert disznóhúst, a halat és a kókusztejben főtt kenyérgyümölcsöt. Majd az egészet egy ruhába tekerték és elindultak, hogy az út szélén megvárják a buszt.
Útközben más családokkal is találkoztak, és mindnél volt valamilyen étel. Rámosolyogtak egymásra és elbeszélgettek, ahogy együtt felszálltak a buszra. Silioti Anya mellett szorított magának helyet. Érezte a jófajta ételek illatát, ahogy a busz zötykölődött alattuk.
Besötétedett, mire a busz a kápolnához ért. Odabent Silioti letérdelt a szüleivel és a testvéreivel és Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza sok száz többi tagjával.
Az ima során Silioti így imádkozott a szívében: „Kérlek, add, hogy Kimball elnök megint jól legyen!” Tudta, hogy a teremben mindenki ugyanezért imádkozik. A bensőjében egy nyugodt érzés azt mondta neki, hogy Kimball elnök rendben lesz.
Amikor kinyitotta a szemét, könnyeket látott a körülötte lévők arcán. Aznap mindannyian böjtöltek, és ő velük böjtölt. Nehéz volt, de megcsinálta!