Jöjj, kövess engem!
Krisztus világossága
„Ez Krisztus világossága. És ott van ő a napban is, és ő a nap világossága, és annak hatalma, amely által meg lett alkotva” (Tan és szövetségek 88:7).
Középen: A képet készítette: Cary Henrie
A Tan és szövetségek 88:7–10-ben azt olvassuk, hogy az igazság „fénylik”, és hogy az Krisztus világossága. Úgy fogalmaz, hogy Ő a nap, a hold és a csillagok világossága, valamint a hatalmuk, mely által ők és a föld meg lettek alkotva.
A világosság az egyik legalapvetőbb és nélkülözhetetlen létező az egész természetben. Oly módon továbbít energiát, meleget és információkat a világűr ridegen kietlen közegében, amit a tudomány még mindig igyekszik megérteni. Annyit tudunk róla, hogy csak két dolog egyike lehet: egy „fotonnak” nevezett részecskékből álló folyam, vagy egy energiahullám a világűrt átszelő szakadatlan „mezőben”. A több száz éve tartó jelentős erőfeszítések ellenére még mindig nem mondhatjuk, hogy ezek közül melyik, mert úgy tűnik, mindkettő lehet egyszerre.
Természetesen az értetlenségünk nem akadályoz bennünket abban, hogy hasznát vegyük a fénynek. A nap fénye melegíti és táplálja energiával a földet, lehetővé téve az életet. Csak azért élhetjük a mindennapi életünket, mert látunk; és csak azért láthatunk, mert fény árad a hatalmas térbe minden olyan dologból, amely világít vagy tükröződik. Amikor a fény megérinti a szemünket, olyankor lehetővé teszi számunkra az ismeretszerzést és a tanulást. A fénynek köszönhetően cselekedhetünk, haladhatunk és fejlődhetünk. Fény híján minden egy jeges, lehangoló pusztaság lenne. Fényt nélkülöző helyeken az emberek csak botladozni képesek a sötétségben.
Nem csoda hát, hogy az igazság, amely fénylik, Krisztus világosságának feleltethető meg. Az igazság, vele együtt pedig a jószívűség, a békesség, az igazlelkűség és minden jó dolog a Szabadítótól áramlik felénk. Ahogy a fizikai világosság által megértjük a fizikai dolgokat, amikor megérinti a szemünket, éppúgy adja meg nekünk Krisztus világossága – amikor megérinti a szívünket –, hogy megértsük a lelki dolgokat. Mivel a világegyetemet betölti Krisztus világossága, képesek vagyunk lelkileg tanulni, haladni és fejlődni. Krisztus világossága híján minden értelmetlen, lehangoló pusztaság lenne. Az ilyen világosságot nélkülöző emberek útmutatás híján jeges és sötét tévúton botladoznak.
Ezek a szentírásversek azt mondják, hogy Krisztus az a világosság és az a hatalom, amely által az égitestek meg lettek alkotva. A csillagászok azt fogják mondani, hogy a tömegvonzásból, a hőből és az atomok kölcsönhatásaiból eredő erők alkották a csillagokat, a napot, a földet és a holdat, és azok alakították őket olyanná, amilyenek. Ez igaz, de szabadon idézve a Nobel-díjas Richard Feynman szavait: miközben a tudományban leírjuk e teremtő erők működésének mikéntjét, nem igazán ismerjük ezen erők miértjét. Ha a miértet akarjuk megtudni, azzal valójában ezen erők tényleges célját akarjuk megtudni. Ezek a szentírások elmondják nekünk, hogy a fizikai világegyetem létezése alapvető céljának és okának részét képezi Krisztus, vele együtt pedig úgyszintén az Istennek az ember halhatatlansága és örök élete véghezvitelében megnyilvánuló munkája és dicsősége (lásd Mózes 1:39).
A fizikai világosság Krisztus lelki világosságának jelképeként szolgál. A Tan és szövetségek 88:11-ből megtudjuk, hogy a kapcsolat szorosabb lehet egy képletes hasonlatnál. Így szól ez a szentírás: „És a világosság, amely fénylik, amely világosságot ad nektek, általa van, aki megvilágosítja a szemeteket, amely ugyanaz a világosság, mely megeleveníti az értelmeteket”. Úgy tűnik, ez azt sugallja, hogy a fizikai világosság és a lelki világosság ugyanazon dolog különböző megnyilvánulásai. A világosság lényege talán nehezen érthető a tudomány számára, mivel a tudományos kutatás önmagában nem nyújt teljes képet. Talán a világosság megértése akkor lehet csak teljes, ha tartalmazza magának Jézus Krisztusnak a természetét is. Amikor végre megértjük azokat a folyamatokat, melyeken keresztül Isten megvilágosít bennünket, akkor és csak akkor fogjuk megérteni a fizikai világosság természetét is, az ő világegyetemének természetével együtt.