Alázattal végzett szolgálattétel

Ha nagyobb alázatot fejlesztünk ki, az megnöveli azon képességünket, hogy úgy végezzünk szolgálattételt, ahogy azt a Szabadító tette.

John Baptizing Jesus [János megkereszteli Jézust]. Készítette: Harry Anderson

Keresztelő János az alázat példája

Keresztelő János nagy sikereket ért el a szolgálattétele során. Sokakat vezetett el az igazság jobb megértéséhez. János azonban tisztában volt vele, hogy az ő elsődleges szerepe felkészíteni az embereket arra, hogy a Szabadító megváltoztassa őket. János tudta, hogy Jézusnak „növekednie kell, nékem pedig alább szállanom” (János 3:30). Felismerte, hogy ki érdemli a dicséretet és a dicsőséget. Tudta, honnan ered a hatalom a jó megtételéhez. Másokat talán magával ragadott volna mindaz a jó, amit tesznek, de János az alázat krisztusi tulajdonságának volt a példája.

Amikor Jézus odajött hozzá, és kérte, hogy keresztelje meg, János alázattal válaszolt a kérésre, amely meglepte őt: „Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?” (Máté 3:14). Ezután János ismét alázatosságot tanúsított azáltal, hogy engedelmeskedett a Szabadító útmutatásának, és úgy tett, ahogy kérte.

Alázatossága miatt János képes volt előkészíteni az utat sokak számára, hogy Jézus Krisztushoz jöjjenek.

Alázat gyakorlása a szolgálattételben

Ha igyekszünk alázatot tanulni, az segíteni fog az egymásnak nyújtott szolgálattételre irányuló erőfeszítéseinkben.

1. Alázatra van szükség ahhoz, hogy elfogadjunk egy szolgálattételi megbízást a vezetésünkre elhívottaktól (lásd 1 Péter 5:1–6; Filippibeliek 2:8). Az alázat segít abban a hitben haladnunk előre, hogy az Úr meg fogja áldani az erőfeszítéseinket (lásd Ether 12:27; Tan és szövetségek 1:28).

2. Alázatra van szükség ahhoz, hogy útmutatásra törekedjünk és kövessük a késztetéseket. Az alázatosság taníthatóbbá tesz bennünket, és nyitottabbá a Lélek késztetéseire. (Lásd Tan és szövetségek 112:10.) Az alázatos szív felkészültebb a sugalmazás elnyerésére, valamint lágyabb és könyörülettel teljesebb. A sugalmazás elnyerése segíteni fog nekünk oly módon szolgálni, ami a legjobb lesz azoknak, akiknek szolgálattételt nyújtunk.

3. Alázatra van szükség ahhoz, hogy olyasvalakivel tartsuk a kapcsolatot, és szolgáljuk őt, aki különbözik tőlünk (lásd Rómabeliek 12:3–5; Filippibeliek 2:1–3). A különbözőségektől függetlenül, ha megpróbáljuk megérteni, miben vagyunk hasonlók, az segíthet nekünk jobban kapcsolódni másokhoz. A figyelmes meghallgatás művészetének a gyakorlása segíthet nekünk megérteni őket, tanulni tőlük, és felismerni, hogyan segíthetünk nekik. Ötleteket meríthetünk abból, ha feltesszük magunknak a kérdést: Nekem mi segítene a legtöbbet a helyükben?

4. Alázatra van szükség annak a felismeréséhez, hogy még mindig együtt tanulunk és fejlődünk. Türelmesek lehetünk másokkal, és remélhetjük, hogy ők is türelmesek lesznek velünk. (Lásd Kolossébeliek 3:12–13.) Alázatra van szükség ahhoz, hogy visszajelzést kérjünk arról, hogyan tudnánk fejlődni.

5. A szolgálattételben részesülő számára nem mindig könnyű elfogadni a segítséget. Természetes, hogy szeretnénk úgy érezni, egyedül is meg tudjuk oldani a gondokat. Ám a mások által nyújtott szolgálattétel elfogadása a barátságok megerősítésének az egyik módja, hiszen a másoknak végzett szolgálat előmozdítja a köztünk lévő szeretetet. Lágy, alázatos szívre van szükség ahhoz, hogy engedjük, hogy mások szolgáljanak minket, és ennek a megszerzésén mindannyiunknak dolgoznunk kell. (Lásd 1 Péter 3:8–9.)

Az alázat kifejlesztése

Amint egyre jobban megismerjük a Szabadítót, jobban fogjuk tudni, hogy mit tenne a helyünkben, ha Ő végezne szolgálattételt. Hogyan fejleszthetjük ki az alázat krisztusi tulajdonságát?

Böjtölhetünk és imádkozhatunk alázatért (lásd Hélamán 3:35; Zsoltárok 35:13).
Emlékezhetünk arra és hálásak lehetünk azért, amit értünk tett (lásd Móziás 4:11).
Felismerhetjük, hogy Őtőle függünk (lásd Móziás 2:23–25; Ether 12:27).
Bűnbánatot tarthatunk (lásd Alma 5:26–29).
Az alázatunk növekedhet, amikor meghívjuk a Lelket az életünkbe (lásd Tan és szövetségek 11:12).