Sokat kell még tanulnom a papságról
Emlékszem, hogy fiatal nőként és később misszionáriusként is azon tűnődtem, hogy nőként vajon vonatkoznak-e rám bizonyos szentírásversek, különösen azok, amelyek a misszionáriusi munkáról és a papságról szólnak. Amióta különböző egyházi elhívásokban és hitoktatóként is szolgálok, mások is feltettek nekem hasonló kérdéseket arról, hogy hogyan is vonatkozik rájuk a papság.
Amint azt a 34. oldalon található cikkemben is megírtam, az egyházi vezetők már több éve arra kérik az egyháztagokat, hogy értsék meg jobban a papságot. Russell M. Nelson elnök annak az aggodalmának adott hangot, mely szerint „túl sok fivérünk és nővérünk nem érti teljes mértékben a papsági hatalom és felhatalmazás fogalmát”1.
Az igazság az, hogy a sugalmazáshoz is kellenek ismeretek. Miközben a papságot tanulmányoztam, és egyetemi hallgatókat tanítottam a témáról, nemcsak arra ébredtem rá, hogy milyen keveset tudok, de az elmém és a szívem is megnyílt a papsággal kapcsolatos örökkévaló igazságok előtt.
Remélem, hogy amint ti is többet tanultok a papságról ebből a lapszámból, meg fogjátok érteni, hogy Mennyei Szüleink meg szeretnének áldani minket a papsággal, és hogy az utolsó napi próféták könyörögve kérnek minket e kiváltságok kihasználására – leginkább talán azon kiváltságok esetében, amelyeket az érdemes férfiak és nők a templomban kaphatnak.
Őszinte tisztelettel:
Barbara Morgan Gardner